Női vonal - Bartoniek Anna fametszetei és Geszler Mária Garzuly porcelán művei 2004.02.03. - 2004.02.28. Dorottya Galéria (Budapest)
Bartoniek Anna (1896-1978)
Bubifrizurás önarckép
70 cm x 60 cm
olaj, vászon
jelezve jobbra lent
2007/03/17
Bartoniek Anna (1896-1978)
http://www.museum.hu/museum/temporary_hu.php?IDT=2092&ID=884
Női vonal - Bartoniek Anna fametszetei és Geszler Mária Garzuly porcelán művei 2004.02.03. - 2004.02.28. Dorottya Galéria (Budapest)
Bartoniek Anna (1896-1978)
Bubifrizurás önarckép
70 cm x 60 cm
olaj, vászon
jelezve jobbra lent
Női vonal - Bartoniek Anna fametszetei és Geszler Mária Garzuly porcelán művei 2004.02.03. - 2004.02.28. Dorottya Galéria (Budapest)
Bartoniek Anna (1896-1978)
Bubifrizurás önarckép
70 cm x 60 cm
olaj, vászon
jelezve jobbra lent
Bittenbinder Miklós
Bittenbinder Miklós: A nő neveléstan alapkérdéseiből. Különlenyomat a "Nemzeti Nőnevelés" 1916. évi 3. füzetéből. Budapest.
Amióta a nőneveléstan létezik, ez a specifikus női természet és női hivatás axiómájan épült fel. Feladatául tűzte ki tervszerűen kifejleszteni a női szellem előnyeit és megszabadítani hibáitól, így előkészíteni a nőt sajátos kultúrmunkájára. A nőnevelők meg voltak győződve, hogy a nőnevelésnek általában és alapjában véve másmilyennek kell lennie, mint a fiúnevelésnek. A furcsa csak az volt, hogy a fiúk összes tervezetében és elméletében a férfiasságra való nevelés sohasem játszott és most sem játszik oly uralkodó szerepet, mint a nőnevelésben a nőiességre való nevelés. A férfinevelés célja elsősorban nem a férfiasságra való nevelés, hanem a humanitásra, az emberiességre. A nemi eszmény egy tágabb, nagyobb, magasabb eszménybe van foglalva, melynek megközelítése az igazi cél. Szóval a férfinevelés eszménye minden időben a pusztán nemi jellem kiképzésén felül egy egyetemes és általános cél elérésére volt irányítva. Ez eszményt a férfiak számára nem a nők alkották meg, hanem maguk a férfiak. A nőnevelésnél nem így jártak el. A nők nevelésének eszményét nem a nők, hanem a férfiak gondolták ki.
Amióta a nőneveléstan létezik, ez a specifikus női természet és női hivatás axiómájan épült fel. Feladatául tűzte ki tervszerűen kifejleszteni a női szellem előnyeit és megszabadítani hibáitól, így előkészíteni a nőt sajátos kultúrmunkájára. A nőnevelők meg voltak győződve, hogy a nőnevelésnek általában és alapjában véve másmilyennek kell lennie, mint a fiúnevelésnek. A furcsa csak az volt, hogy a fiúk összes tervezetében és elméletében a férfiasságra való nevelés sohasem játszott és most sem játszik oly uralkodó szerepet, mint a nőnevelésben a nőiességre való nevelés. A férfinevelés célja elsősorban nem a férfiasságra való nevelés, hanem a humanitásra, az emberiességre. A nemi eszmény egy tágabb, nagyobb, magasabb eszménybe van foglalva, melynek megközelítése az igazi cél. Szóval a férfinevelés eszménye minden időben a pusztán nemi jellem kiképzésén felül egy egyetemes és általános cél elérésére volt irányítva. Ez eszményt a férfiak számára nem a nők alkották meg, hanem maguk a férfiak. A nőnevelésnél nem így jártak el. A nők nevelésének eszményét nem a nők, hanem a férfiak gondolták ki.
Balla Zsófia
Balla Zsófia: "Nőirodalom, mi az?" In: Lettre, 1997. tavasz 24. szám.
"A női irodalom megjelölés többnyire a nők helyzetéről szól. Mennyire kiszolgáltatott mint cseléd az urának, mint gyermek a szülőnek, mint szerelmes a szerelmének, mint ember az indulatainak, vagy mint értelmiségi, mint fogyasztó, mint egy kisebbség tagja, mint beteg. Hogy mennyire szabad, mennyi joga és javadalmazása van, milyen életformát engedhet meg magának. A 20. század nők-írta irodalma arról is tanúskodik, hogy nem csak egy-egy nő állhat egy tehetséges férfi mellett támaszul, háttérként, mert e nélkül nehezen lehet munka, hanem fordított példa is akad, megtörténhet, mint Virginia Woolf esetében. Vagy, ez is modell: halálba kergeti a feleségét a másik dudás, mint Sylvia Plath esetében. "
"A női irodalom megjelölés többnyire a nők helyzetéről szól. Mennyire kiszolgáltatott mint cseléd az urának, mint gyermek a szülőnek, mint szerelmes a szerelmének, mint ember az indulatainak, vagy mint értelmiségi, mint fogyasztó, mint egy kisebbség tagja, mint beteg. Hogy mennyire szabad, mennyi joga és javadalmazása van, milyen életformát engedhet meg magának. A 20. század nők-írta irodalma arról is tanúskodik, hogy nem csak egy-egy nő állhat egy tehetséges férfi mellett támaszul, háttérként, mert e nélkül nehezen lehet munka, hanem fordított példa is akad, megtörténhet, mint Virginia Woolf esetében. Vagy, ez is modell: halálba kergeti a feleségét a másik dudás, mint Sylvia Plath esetében. "
Balogh Margit
Balogh Margit: A "keresztény" feminizmus. Slachta Margit (1884-1974) életútja. In: História. 2000. ???
"Slachta a társadalom legnagyobb feszítő erejének a szociális problémákat tartotta. Osztotta Farkas Edith véleményét: nem néhány jóakaratú úrhölgy jótékonykodásával lehet a szociális kérdésekhez nyúlni, hanem a szervezett szociálpolitika keretei közé kell állítani a szociális gondozást. (...) Slachtát a közjó iránti hatalmas vágy motiválta leginkább arra, hogy közéleti-társadalmi szereplést vállaljon. 1918-tól a Keresztényszociális Néppárt tagja. 1918. október 28-tól a párt "női tagozata", az általa szervezett Keresztény Női Tábor élén állt és a nőket kívánta megszervezni keresztény, nemzeti, legitimista és szociális alapon az országos és helyi szintű politikai tevékenységre."
"Slachta a társadalom legnagyobb feszítő erejének a szociális problémákat tartotta. Osztotta Farkas Edith véleményét: nem néhány jóakaratú úrhölgy jótékonykodásával lehet a szociális kérdésekhez nyúlni, hanem a szervezett szociálpolitika keretei közé kell állítani a szociális gondozást. (...) Slachtát a közjó iránti hatalmas vágy motiválta leginkább arra, hogy közéleti-társadalmi szereplést vállaljon. 1918-tól a Keresztényszociális Néppárt tagja. 1918. október 28-tól a párt "női tagozata", az általa szervezett Keresztény Női Tábor élén állt és a nőket kívánta megszervezni keresztény, nemzeti, legitimista és szociális alapon az országos és helyi szintű politikai tevékenységre."
Simone de Beauvoir
Beauvoir, Simone de: A második nem. Gondolat, Budapest, 1969.
"A nő azért tartja magát lényeggé soha át nem változó lényegtelennek, mert az átváltozást ő maga elmulasztja végrehajtani. "Mi" - mondják a proletárok. A négerek is. Önmagukat szubjektumnak tételezve "mássá" változtatják a polgárokat vagy a fehéreket. A nők nem mondják sohase: "mi' - eltekintve bizonyos kongresszusoktól, amelyek sosem lépik túl az elvi manifesztáció határait - ; a férfiak "nők"-nek nevezik őket, és ők ugyanezzel a szóval jelölik önmagukat, anélkül hogy valójában Alanyként tételeznék. (...) Nincs rá konkrét lehetőségük, hogy egységbe tömörüljenek, olyan közösséget alkotva, mely önmagát a szembenállásban tételezi. Nincs közös múltjuk, történelmük, vallásuk, nem fűzi össze őket a közös munka és érdek köteléke. (...) Egymástól elszakadva, férfiakkal egy fedél alatt élnek; lakhelyük, munkájuk, gazdasági érdekeik, társadalmi helyzetük révén összehasonlíthatatlanul szorosabban kötődnek egy-egy férfihoz - férjükhöz, apjukhoz -, mint a többi nőhöz."
"A nő azért tartja magát lényeggé soha át nem változó lényegtelennek, mert az átváltozást ő maga elmulasztja végrehajtani. "Mi" - mondják a proletárok. A négerek is. Önmagukat szubjektumnak tételezve "mássá" változtatják a polgárokat vagy a fehéreket. A nők nem mondják sohase: "mi' - eltekintve bizonyos kongresszusoktól, amelyek sosem lépik túl az elvi manifesztáció határait - ; a férfiak "nők"-nek nevezik őket, és ők ugyanezzel a szóval jelölik önmagukat, anélkül hogy valójában Alanyként tételeznék. (...) Nincs rá konkrét lehetőségük, hogy egységbe tömörüljenek, olyan közösséget alkotva, mely önmagát a szembenállásban tételezi. Nincs közös múltjuk, történelmük, vallásuk, nem fűzi össze őket a közös munka és érdek köteléke. (...) Egymástól elszakadva, férfiakkal egy fedél alatt élnek; lakhelyük, munkájuk, gazdasági érdekeik, társadalmi helyzetük révén összehasonlíthatatlanul szorosabban kötődnek egy-egy férfihoz - férjükhöz, apjukhoz -, mint a többi nőhöz."
August Bebel
Bebel, August: A nő és a szocializmus. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1976.
"A nőkérdés (...) miránk nézve csak egyik oldala az általános szociális kérdésnek, amely napjainkban minden gondolkozó főt foglalkoztat, minden lelket megmozgat; és így azt véglegesen megoldani csak a társadalmi ellentéteknek és az ezekből származó bajoknak megszüntetésével lehet. (...) Az a fölfogás, mely a női nem társadalmi helyzetének az évezredek folyamán való fejlődéséről keletkezett, oly távol áll a valóságtól, hogy ebben az irányban nagy szükség van a fölvilágosításra. Hiszen nagyrészt éppen a nők helyzetének nemismeréséből és nemértéséből származnak azok az előítéletek, melyekkel a folyton erősbödő mozgalmat különböző körökben -- és éppen a nők körében is -- tekintik. Sőt sokan azt állítják, hogy tulajdonképpen nincs is nőkérdés, mert azt a helyzetet, melyet a nő a múltban elfoglalt és a jövőben is kell, hogy elfoglaljon, már előre megszabja az ő "természetes hivatása", mely a nőt hitvesnek és anyának rendeli és a háztartás körére korlátozza. Ami az ő négy falán kívül történik, vagy ami nem áll a legszorosabb összefüggésben családi kötelességeivel, az őt nem érinti."
"A nőkérdés (...) miránk nézve csak egyik oldala az általános szociális kérdésnek, amely napjainkban minden gondolkozó főt foglalkoztat, minden lelket megmozgat; és így azt véglegesen megoldani csak a társadalmi ellentéteknek és az ezekből származó bajoknak megszüntetésével lehet. (...) Az a fölfogás, mely a női nem társadalmi helyzetének az évezredek folyamán való fejlődéséről keletkezett, oly távol áll a valóságtól, hogy ebben az irányban nagy szükség van a fölvilágosításra. Hiszen nagyrészt éppen a nők helyzetének nemismeréséből és nemértéséből származnak azok az előítéletek, melyekkel a folyton erősbödő mozgalmat különböző körökben -- és éppen a nők körében is -- tekintik. Sőt sokan azt állítják, hogy tulajdonképpen nincs is nőkérdés, mert azt a helyzetet, melyet a nő a múltban elfoglalt és a jövőben is kell, hogy elfoglaljon, már előre megszabja az ő "természetes hivatása", mely a nőt hitvesnek és anyának rendeli és a háztartás körére korlátozza. Ami az ő négy falán kívül történik, vagy ami nem áll a legszorosabb összefüggésben családi kötelességeivel, az őt nem érinti."
2007/03/16
Györke Ágnes
Györke Ágnes Termékeny találkozások: nő a (poszt)modernben. 2006.06.16 50. évfolyam, 24. Élet és Irodalom
Tania Modleski
Modleski, Tania, „Hitchcock, a feminizmus és a patriarchális tudattalan”. Ford. Simon Vanda. Metropolis: Filmelméleti és filmtörténeti folyóirat Tematikus szám: Feminizmus és filmelmélet 4.4 (2000): 38-53.
Margaret Mead
Mead, Margaret, Férfi és nő – A két nem viszonya a változó világban. Ford. András László, Vajda Endre. Szerk., válogatta, az utószót és a jegyzeteket írta Bodrogi Tibor. Budapest: Gondolat, 1970.
Madách Imre
A nőről, különösen esztétikai szempontból
Székfoglaló értekezés az Akadémián (alcím)
Madách Imre: Válogatott művek (Szépirodalmi Kiadó 1958.)
Székfoglaló értekezés az Akadémián (alcím)
Madách Imre: Válogatott művek (Szépirodalmi Kiadó 1958.)
Lafferton Emese
Lafferton Emese: Az ember és a társadalom testéről a modern tudományok tükrében. (Szakirodalmi áttekintés.) In Replika, 1997. december, 28. szám. 39-57.
Kürtösi Zsófia
Kürtösi Zsófia nők a felsővezetésben: hozhat-e újat a kapcsolathálózati megközelítés? Irodalmi áttekintés, Szemle, 2003 /1.
Szonja Vasziljevna Kovalevszkaja
Szonja Vasziljevna Kovalevszkaja
Egy orosz matematikusnő volt a világ első női egyetemi tanára
2005. január 14. Múlt-kor Történelmi portál
Kertész Erzsébet: Szonya professzor Kiadó: Móra Könyvkiadó Kiadás éve: 2006
Egy orosz matematikusnő volt a világ első női egyetemi tanára
2005. január 14. Múlt-kor Történelmi portál
Kertész Erzsébet: Szonya professzor Kiadó: Móra Könyvkiadó Kiadás éve: 2006
Kertész Magda
Kertész Magda: A szüfrazsettek. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1979.
Kertész Magda: Mai nők és tegnapiak. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1979.
Kertész Magda: Mai nők és tegnapiak. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1979.
Teresa de Lauretis
De Lauretis, Teresa, „ Női filmek új megközelítésben – Esztétika és feminista filmelmélet”. Ford. Beck András. Metropolis: Filmelméleti és filmtörténeti folyóirat Tematikus szám: Feminizmus és filmelmélet 4.4 (2000): 54-68.
A fordítás alapja: de Lauretis, Teresa: The Stubborn Drive. Critical Inquiry 24 (Summer 1998) no. 4. pp. 851–877
A konok késztetés
Metropolis
A fordítás alapja: de Lauretis, Teresa: The Stubborn Drive. Critical Inquiry 24 (Summer 1998) no. 4. pp. 851–877
A konok késztetés
Metropolis
Czigány Magda
Czigány Magda, „Nyájas múzsákból öntudatos amazonok? – Nők a huszadik század művészetében”. Holmi (2002.3): 309-325.
Camille Claudel (1864—1943)
Camille Claude ( Franciaország - 1988 )
A francia szobrásznő Camille Claudel hányattatott élete és Auguste Rodin-nel folytatott legendás viszonya elevenedik meg ebben a páratlan, monumentális életrajzi alkotásban! A fiatal, tehetséges szobrásznő, Claudel az 1880-as években találkozott először Rodin-nel, és kettejük között hamar kialakult a kölcsönös vonzalom. Ez a szimpátia lassan szerelemmé érett, miközben Claudel szobrász-karrierje is jól alakult. Végre a lány is úgy érezte, hogy a női művészettel szembeni előítéletek falát sikerült áttörnie. Ez a békés, boldog időszak azonban nem tartott sokáig. Szerelme, Rodin mindent elhomályosító hírneve, a férfi páratlan sikerei, és egy új nő felbukkanása újra elbizonytalanította Claudelt, aki lassan maga is kétségbe vonta szobrai valódi művészi értékét, és az érzelmi hullámvölgyből lassan az őrület határára sodródott…
http://www.camilleclaudel.asso.fr/
film
Camille Claudel (1864—1943). Camill életéről, pontosabban annak Rodin-hez kötödő szakaszáról 1988-ban készült egy igen szép francia film, Isabelle Adjani és Gérard Depardieu főszereplésével (rendező: Bruno Nuytten).
A francia szobrásznő Camille Claudel hányattatott élete és Auguste Rodin-nel folytatott legendás viszonya elevenedik meg ebben a páratlan, monumentális életrajzi alkotásban! A fiatal, tehetséges szobrásznő, Claudel az 1880-as években találkozott először Rodin-nel, és kettejük között hamar kialakult a kölcsönös vonzalom. Ez a szimpátia lassan szerelemmé érett, miközben Claudel szobrász-karrierje is jól alakult. Végre a lány is úgy érezte, hogy a női művészettel szembeni előítéletek falát sikerült áttörnie. Ez a békés, boldog időszak azonban nem tartott sokáig. Szerelme, Rodin mindent elhomályosító hírneve, a férfi páratlan sikerei, és egy új nő felbukkanása újra elbizonytalanította Claudelt, aki lassan maga is kétségbe vonta szobrai valódi művészi értékét, és az érzelmi hullámvölgyből lassan az őrület határára sodródott…
http://www.camilleclaudel.asso.fr/
film
Camille Claudel (1864—1943). Camill életéről, pontosabban annak Rodin-hez kötödő szakaszáról 1988-ban készült egy igen szép francia film, Isabelle Adjani és Gérard Depardieu főszereplésével (rendező: Bruno Nuytten).
Mary Bucholtz
Mary Bucholtz: "Minek legyek normális?" Nyelvi és identitásgyakorlatok különc lányok közösségében Nyelv és gender Replika 45–46. szám:
Alfred Adler
Adler, Alfred: Emberismeret. Göncöl Kiadó, Budapest, 1994. (VII. fejezet: A nemek viszonya. 116-141.)
Subscribe to:
Posts (Atom)
