Gayatry Chakravorty Spivak

Spivak, Gayatry Chakravorty, „Feminizmus és dekonstrukció – Ismét: Egyezkedések”. Ford. Máthé Andrea, Pásztor Péter. Drozdik Orsolya (szerk.), 9-49.

Susan Sontag

Susan Sontag A tragédia halálaMagyarul: A pusztulás képei 1971, A fény-képezésről 1981, A betegség mint metafora 1983, Halálkészlet 1989, Az AIDS és metaforái 1990

Sárai Szabó Katalin

Nőkép a református sajtó tükrében, 1867-1918 Sárai Szabó Katalin 2. évfolyam 2. szám Egyhátörténeti szemle
SÁRAI SZABÓ KATALIN
Református lelkésznék a két világháború közötti református
http://www.rgy.hu/sarai.htm

politikai döntéshozatal

Nők a politikai döntéshozatalban Konferencia 2006. december 18. 800-1700

Catherine MacKinnon

MacKinnon, Catherine A., Ronald, Dworkin, „Vita a pornográfiáról”. Ford. Heil Tamás Café Bábel (1994.1-2): 43-48.

Lukács Gabriella

Lukács Gabriella, Sükösd Miklós, „Transzszexualitás, transzvesztizmus és a nemi szerepek konstrukciója”. Café Bábel (1994.1-2): 185-194.

Niklas Luhmann

Luhmann, Niklas, Szerelem – Szenvedély: Az intimitás kódolásáról. Ford. Bognár Virág. Jószöveg Könyvek. Budapest: Jószöveg Kiadó, 1997.

Kossuth Zsuzsanna (1817–1854)

Kossuth Zsuzsanna (1817 – 1854), ápolónő
Földes Éva – Szabó Emma: Kossuth Zsuzsánna. A magyar szabadság ismeretlen hősnőjének élete és levelei. Budapest 1944, [Közlekedési ny.], 160 p., 1 t. Kertész Erzsébet: Kossuth Zsuzsanna. [Életrajz.] Budapest 1983, Kossuth Kiadó, 180 p., 4 t. (Nők a történelemben.)

Kende Anna

Kende Anna (2004) Együtt vagy külön? A szegregált iskolarendszer és a speciális oktatási szükségletek In: Iskolakultúra, 1., 3-13.

Karacs Teréz

Karacs Teréz összes munkái. Szerk. Takács Ádám. Miskolc. 1953.
Karacs Teréz: Jegyzetek nevelőnői pályámról. Nemzeti Nőnevelés. 1886. május. 193-194. old.
Karacs Teréz: Néhány szó a nőnevelésről (1845)
Karacs Teréz: Nevelőnőket képző intézet tervezése (1846)
Karacs Teréz: Nyílt levél a magyar nőkhöz. Életképek. 1846. 12-13. old.
Karacs Teréz: Nyílt levél a magyar nőkhöz. Életképek, 1846/2. 11-13. p.

Elfriede Jelinek

Elfriede Jelinek: Kéj. Fordította Tandori Dezső. Ab Ovo Kiadó, Budapest, 2005. 221 oldal, 2450 Ft)

Jánossy Gábor

Jánossy Gábor: A feminizmus Magyarországon. Budapest, 1911.

Rada Ivekovic

Rada Ivekovic: "Szeretkezz, ne háborúzz! A nők, a nacionalizmus és a háború. Thalassa, 1996/3.

Hungler Tímea

Hungler Tímea Nem ér a nemem Transszexuális hős/nők Filmvilág 2006 júniusFilmvilág folyóirat 2006/06 20-23. old

Judith Herman

Judith Herman Trauma és gyógyulás - Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig 2500 Háttér-NaNE

Hell Judit

Hell Judit [Magyar Tudomány 2002 3.
A nemek viszonya a globalizálódó világban
Hell Judit Nô és férfi viszonya az újkori filozófiában: a kanti (fél)fordulat
Világosság 2005/2–3. Filozófiai témák – ELTE Kant-konferencia
85
Van-e feminista filozófia? / Hell Judit Bp. : Áron K., 2006

Agnieszka Graff

Graff, Agnieszka, „A patriarchatus a Szexmisszió után”. 2000 (2003.7-8): 99-105.

Erving Goffman

Goffman, Erving: Az én bemutatása a mindennapi életben. Thalassa Alapítvány – Pólya Kiadó, Budapest, 2000.
Goffmann, Erving: A nemek a reklámokban. In Művészetszociológia. Szöveggyűjtemény II. – Vizuális kommunikáció. Szerk.: S. Nagy Katalin. Gondolat Kiadó, Budapest, 1991.

Carol Gilligan

Gilligan, Carol, „A nő helye a férfi életciklusában”. Ford. Fejér Katalin, Molnár Edit Katalin. Cs. Czahesz Erzsébet (szerk.), Multikulturális nevelés – Szöveggyűjtemény. Szeged: Mozaik, 1998, 77-90.

Hans-Georg Gadamer

Hans-Georg Gadamer: "Két világ polgára". In: A modern tudományok emberképe. Szerk. Krzysztof Michalski. Gondolat. Bp., 1988. 245–246.

Füst Milán

Füst Milán: Szexuális-lélektani elmélkedések. Helikon Kiadó. Budapest, 1986.

Fülep Lajos

Fülep Lajos: Kövesházy-Kalmár Elza Művészet Nyolcadik évfolyam, 1909, Harmadik szám, p. 162-170.

Sigmund Freud

Freud, S. (1995): A nemek közötti anatómiai különbségek néhány lelki következménye. In:
Freud, S.: A szexuális élet pszichológiája. Cserépfalvi, Budapest.
Freud, Sigmund: Három értekezés a szexualitásról. Kötet Kiadó. Nyíregyháza, 1995.

Földes Zsuzsanna

Földes Zsuzsanna, „A női dal a magyar irodalomban – műfajtörténeti vázlat”. Palimpszeszt 16. (2002. jan.): http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/16_szam/02.htm

Ferenczy Béni

Ferenczy Béni: Noémi
Készült: 1917 Bronz, magasság: 33 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest A szobor Ferenczy Noémit ábrázolja, a mûvész ikertestvérét. Ferenczy Noémi (1890-1957) festõmûvész volt, a modern magyar gobelin művészet megteremtője.

Feith Helga Judit

Feith Helga Judit - Balázs Péter Kékharisnyák szorításában Valóság 2006. június XLIX. évfolyam 6. szám

Farkas Gyöngyi

Farkas Gyöngyi: „Gyertek lányok traktorra!” Nõi traktorosok a gépállomáson és a propagandában. Korall 13. 65-86.

Drozdik Orsolya

Drozdik Orsolya, „Kulturális amnézia, avagy a történelmi seb – A feminizmusról”. Balkon (1995.1): 4-7.

Dobos László

Dobos László: Fiúk, lányok együtt az osztályban. Tankönyvkiadó, Budapest, 1973.

De Gerando Antonina

De Gerando Antonina: Női élet. Kolozsvár, 1892.
De Gerando Antonina: Nőtan, vagy az asszonyi hivatás tudománya. Kolozsvár, 1880.

Simone de Beauvoir

de Beauvoir, Simone, A második nem, Ford. Görög Lívia, Somló Vera. Budapest: Gondolat, 1970.

Csejk Miklós

Csejk Miklós A prostitúció ábrázolása a filmművészetben 2006. április Muszter
Csejk Miklós Lányok, csajok, asszonyok árnyalt ábrázolásának lehetetlensége, avagy a hónap négy vígjátéka - feminista nézőpontból Muszter 2004 november

Marie Curie (1867–1934)

Curie, Marie (1867 – 1934), lengyel szárm. francia fizikus
Brunngraber, Rudolf: Rádium. Egy felfedzés története. (Ford. Bibó Istvánné.) Budapest 1938, Franklin, 1-2. köt. Curie, Ève: Madame Curie. [Életrajzi regény.] (Ford. Just Béla, Rába György. 6. kiad.) Budapest 1971, Gondolat, 345 p.

Nancy Chodorow

Chodorow, Nancy J., A feminizmus és a pszichoanalitikus elmélet. Ford. Csabai Márta, Kende Anna, Örlősy Dorottya, Szabó Valéria. Budapest: Új Mandátum, 2000.

Judith Butler

Butler, Judith: Jelentős testek. A "szexus" diszkurzív korlátairól. Nemiség és társadalom sorozat 3. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2005.
Butler, Judith. (1997) 1 Esetleges alapok: A feminizmus és a "posztmodern" kérdés. Thalassa. 8: num. 1997/1 11-31.

Bárány Péter

Bárány Péter: A magyar anyáknak az országgyűlésre egybegyűlt Ország Nagyjai s magyar atyák elejábe terjesztett alázatos kérések. Buda, 1790. Széchenyi Könyvtár Röpirattár.

Baracs Gabriella Etelka

Baracs Gabriella Etelka: A nők és a mezőgazdaság. pp. 465-468. In: A fenntartható mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig. IV. Falukonferencia, 1997. (MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs. Szerkesztette: Kovács Teréz.)

Londa Schiebinger

Schiebinger, Londa: Csontvázak a szekrényben : a női csontváz első ábrázolásai a 18. századi anatómiában 23-64 Sic Itur Ad Astra Fiatal Történészek Folyóirata

Marik Noémi

Marik Noémi: Cserbenhagyásos filmelszámolás. Beszélgetés Szabó Ildikóval az ő „igaz embereiről”http://www.filmkultura.hu/2005/articles/profiles/chacho.hu.html

Toril Moi

Moi, Toril: Feminista irodalomkritika, In: Ann Jefferson, David Robey (szerk.): Bevezetés a modern irodalomelméletbe, Osiris, Budapest, 1995: 233-253.

Nánai László Endre

Nánai László Endre: A feminista teológia férfiszemmel. Evangélikus Élet 2002/ 49.

Martha Nussbaum

Nussbaum, Martha: A feministák és a filozófia. BUKSZ, 1996/ 1. 103-109.

Jaulusz Erzsébet (1883–1971)

Jaulusz Erzsébet (1883–1971) Füst Milán rejtélyes múzsája. (Sajtó alá rend. Petrányi Ilona.) Budapest 1995, Fekete Sas, 398 p., [16] t.

Sárdi Margit

Sárdi Margit, „Első magyar nőköltőink”. Palimpszeszt 16. (2002. jan.): http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/16_szam/06.htmSárdi Margit, „Nőköltőink első generációja – a főúri költőnők”. Nagy Beáta, S. Sárdi Margit (szerk.), 41-50.
Sárdi Margit, „A költőnő szerepe és társadalmi lehetősége a XVII-XVIII. században”. Hagyományos női szerepek – Nők a populáris kultúrában és a folklórban. Budapest, 1999.
S. Sárdi Margit: Petrőczy Kata Szidónia költészete. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1976.

Schlemmer Éva

Schlemmer Éva: Nemi szerepek és olvasási szokások. Valóság, 2006. június XLIX. évfolyam 6. szám

Debora Silverman

Silverman, Debora, „Az »új nő«, a feminizmus és a díszítőművészetek a múlt század végi Franciaországban”. Replika 35 (1999. ápr.): 79-88.

Georg Simmel

Simmel, Georg 1996. Női kultúra. In A kacérság lélektana. Ford.: Berényi Gábor, Bognár Virág. Szerk.: Miklós Tamás. Budapest: Atlantisz. 25–44.

Slachta Margit (1884–1974)

Slachta Margit (1884 – 1974), apáca, politikus Mona Ilona: Slachta Margit. [Budapest] 1997, Corvinus, 289 p., ill.

Somlai Péter

Somlai Péter: Szocializáció. A kulturális átörökítés és a társadalmi beilleszkedés folyamata. Corvina Kiadó, Budapest, 1997.

Szabó Alida

Szabó Alida: Női és férfi szerepek a reklámokban. Reklámgazdaság. A Magyar Reklámszövetség szakmai kiadványa. 1999. 188-189. szám.

Szarka Klára

Szarka Klára, Fotográfia nőnemben. Feminizmus és történelem. Budapest: Balassi – Magyar Fotóművészek Szövetsége, 2002.

Takáts Sándor

Takáts Sándor: Régi magyar nagyasszonyok. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982.

Turai Hedvig

Turai Hedvig: Kijárási tilalom: A testet öltött Logos: kiállítás és eseménysorozat a Kortárs Művészeti Múzeumban. Keresd a nőt! (tematikus blokk) In: Új Művészet, 8. évf. 10-11 szám, 1997. október-november.
Turai Hedvig, „Az önarckép Anna Margit munkáiban 1930–1944”. Művészettörténeti Értesítő. (1996.1-2.)

Végh Balázs

Végh Balázs, „Feminista kiindulópontok a Színek és évek olvasásához”. Korunk 3.10 (2000.okt): 94-97.

Vincze Teréz

Vincze Teréz, „Feminizmus és filmelmélet – Bevezető”. Metropolis: Filmelméleti és filmtörténeti folyóirat Tematikus szám: Feminizmus és filmelmélet 4.4 (2000): 8-11.

Max Weber

Weber, Max: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1987.

Weöres Sándor

Weöres Sándor: Psyché. Egy hajdani költőnő írásai, Magvető, Budapest, 1972.

[A teljes szöveg olvasható itt: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/weores/psyche/psyche.htm]

Sulyok Katalin

Sulyok Katalin: Egy ország gyesen. Kozmosz Könyvek, Budapest. 1979.
Sulyok Katalin: Nőnek születtem. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1973.

Simon Mariann

Simon Mariann: Valami más. Beszélgetések építésznőkkel. Terc, 2003.

Magyarországon az elmúlt negyven évben végzett építészmérnököknek a fele nő. Mégis, ha az építésznőket az építészeti díjazottak, az építészeti folyóiratokban közölt épületek tervezői vagy a szakmai fórumok választott képviselői között keressük, arányuk nem több tíz-tizenöt százaléknál. Pedig az egyetemen a lányok a fiúkkal egyformán jók a tervezésben, a végzésnél a diplomadíjaknak majdnem a felét elviszik. Aztán mintha eltűnnének az építész szakmából, a háttérben maradnak, netán oda szorulnak. A helyzet tőlünk nyugatabbra sem sokkal jobb. Amiben az Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa mégis előttünk jór, az a hetvenes évek eleje feminista mozgalmainak hatására megjelent új szempont bevezetése az építészeti kutatásba, az építészet és a nők viszonyának a vizsgálata. Mi volt a nők szerepe az építészettörténetben? Hogyan dolgoznak a mai építésznők: hogyan lehet egyszerre beépülni és elhatárolódni a férfiak dominálta világban, megőrizve közben nőiségüket? Hogyan jelenik meg a társadalmi nem (gender) lenyomata az építészeti terekben? Kimutathatók-e nyilvánvaló és rejtett nemi megkülönböztetések a városban, az épületekben és a lakás berendezésében? A Valami más kettős céllal született. Egyrészt áttekintést kíván adni az építészet és a nők, illetve az építészet és a társadalmi nem témakörében létező jelentős nemzetközi irodalomról, amivel egyúttal megkísérli eloszlatni a gyakran már a téma puszta felvetésekor megjelenő előítéleteket. Másrészt szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarországon nők is vannak, akik építészek. A kötetben tíz beszélgetés olvasható olyan építészekkel, akik történetesen nők. Bemutatásuk célja nem a "női sajátosságok" felkutatása volt életükben és alkotásaikban, a feminista szempont ebben az esetben kimerült abban, hogy nőkkel készültek a beszélgetések. Az interjúalanyoknak önmagukban, nem női mivoltukban kellett érdekesnek lenniük, ennek megfelelően a beszélgetést irányító kérdések is a személyre és az építészeti elképzelésekre vonatkoztak. A tíz beszélgetőtárs kiválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy olyanokat kérdezzünk, akik "nevet szereztek" a szakmában, s így sikeresnek, de legalábbis ambiciózusnak tekinthetők: a Mesteriskola vagy a Vándoriskola hallgatói voltak, Pro Architectura, esetleg Ybl-díjat kaptak, épületeik megjelentek valamilyen szakmai publikációs fórumon, szakmai testületek vezetőségi tagjai. Fontosnak tartottuk azt is, hogy a jelenleg alkotó, hetven és harminc év közötti építésznők lehetőleg minden korosztálya képviselve legyen. A fenti kötöttségek ellenére az összeállítás természetesen szubjektív.

Schiebinger, Londa

Schiebinger, Londa, „Miért hívják az emlősöket emlősöknek? – A nemek politikája a 18. századi természetrajzban”. Ford. Kovács Nóra. Replika Tematikus szám: Test/kép 28 (1997. dec.): 77-88.

Richard Rorty

Richard Rorty: Feminizmus, ideológia és dekonstrukció - a pragmatikus nézõpont? Lettre, 2000/36

Nemes Nagy Ágnes (1922-1991)

Nemes Nagy Ágnes (1922-1991)

Kürti Emese

Kürti Emese: Széttörni egy szál gyufát. Élet és Irodalom, 2006. Július 14., 28. szám

Hornyik Sándor

Hornyik Sándor: A szűz, a szajha és a szardíniásdoboz. Megjelent az első magyar feminista színházelméleti könyv. NOL , 2007. április 11.

(Schuller Gabriella: Tükörképrombolók. Theatron könyvek, Pannon Egyetemi kiadó, 2006)

Hász-Fehér Katalin

Hász-Fehér Katalin: Molnár Borbála levelező társasága. (Rövidített formában: Irodalomismeret, 1996. 1-2. sz. 38-44.)

Pallós Tamás

Pallós Tamás: Egy magányos misztikus festőnő. Huszonöt éve halt meg Feszty Masa (1895-1979). Új Ember katolikus hetilap 2004.03.07 LX. évf. 10. (2900.)

Fáy András

Fáy András: Hazánk nőnevelésének, nevelő intézetei javításának elméleti és gyakorlati alapfogalmai, dióhéjba szorítva, s különös tekintettel a nemes és főbb polgári leánykákra. Athenaeum, 1840. 186. old.
Fáy András: Terv-vázlat egy nőnevelőnéket képző intézetnek. Életképek, 1846/18. szám.

Artner Margit

Artner Margit festő- és grafikusművész 1954-ben született Budapesten. 1972-ben érettségizett a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában, ötvös szakon. 1981 óta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, valamint több művészeti csoportnak, egyesületnek. Napi és hetilapokban, folyóiratokban, könyvekben jelentek meg grafikái, illusztrációi. 1980-tól készít rézkarcokat, fest olajképeket. Újabban bronz kisplasztikákkal foglalkozik. Eddig 28 egyéni kiállítása volt Magyarországon, számos országos tárlaton vett részt. Munkáival szerepelt Svédországban, Japánban, Cipruson és Németországban.