Bédy-Schwimmer Róza

Bédy-Schwimmer Róza (Bp., 1877. szept. 11. – New York, 1948. aug. 3.): újságíró, politikus, a magyar feminista mozgalom egyik úttörője. Énekesnő volt, mégis az újságírói pályát választotta. 1897-ben a Nőtisztviselők Orsz. Egyesületének elnökeként indította meg a nők politikai egyenjogúságának elismertetését célzó mozgalmát, 1904-ben megalakította a polgári radikális jellegű Feministák Egyesületét. A nő c. lap szerk.-je 23 éven át. 1913-ban nemzetközi nőkongresszust szervezett Bp.-en. 1914-ben a nemzetközi nőmozgalom sajtótitkáraként működött Londonban. Az I. világháború kitörésétől kezdve a háborúellenes, pacifista mozgalom egyik vezetője. 1918-ban a polgári demokratikus forradalom után rövid ideig a Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának tagja, majd a Károlyi-kormány svájci követe volt. A Tanácsköztársaság alatt lemondott. 1919-ben Európa-szerte agitációt folytatott a mo.-i fehérterror ellen, 1921-ben az USA-ba költözött. 1929-ben megtagadták az amerikai állampolgárságot, mert nem volt hajlandó aláírni, hogy szükség esetén fegyverrel is szolgálja új hazáját. 1937-ben világbékedíjat kapott. – M. A magyar nőmozgalom régi dokumentumai (Bp., 1907); Staatlicher Kinderschutz in Ungarn (Leipzig, 1908). – Irod. Benedek Marcell: Schwimmer R. (Huszadik Század, 1948. 5-6. sz.)

Escolastica Hurtado Girón y Silva de Pico

Escolastica Hurtado Girón y Silva de Pico, A salamancai gondolkodó (La Pensatriz Salamantina) című nőknek szánt lap főszerkeztője. Spanyoloszágban indította el a lapot 1777-ben, még mielőtt a francia forradalom kiterjesztette volna a nőkre is az egyenlő jogokat.

Bingeni Hildegárd (1098-1179)

Adelgundis Führkötter: Bingeni Hildegárd élete, ahogyan Gottfried és Theoderich szerzetes a XII. században lejegyezte. Ursus Libris, 2004.
Bingeni Hildegárd (1098-1179) bencés apátnő a középkor egyik legnagyobb látnoka volt. Már kora gyermekkorától kezdve, majd hosszú élete során mindvégig csodálatos víziókban volt része, amelyeket rendtársai segítségével, kódexekbe foglalva hagyományozott az utókorra. Az ő nevéhez fűződik a máig működő rupertsbergi apátság megalapítása, és több, a természettel és a gyógyítással foglalkozó, korát sok tekintetben messze megelőző mű megalkotása is.A kortárs szerzetesek által írt életrajzot, amely egyben a kor hangulatát, szellemiségét híven tükröző, érdekes dokumentum, Adelgundis Führkötter Hildegárd koráról és munkásságáról széles körű áttekintést nyújtó tanulmánya vezeti be.Helyet kapnak a könyvben a hatalmas erejű látomásokat megörökítő kódexek sajátos stílusú, gyönyörű képei és a hozzájuk kapcsolódó szövegrészek is.

Feminizmus és Történelem, a Balassa Kiadó sorozata

• Braidotti, Rosi: Egy nomád térképei. Feminizmus a posztmodern után, ford. Vándor Judit, Agárdi Izabella, 2007
• Gender, Memory, and Judaism, szerk. Gazsi Judit, Pető Andrea, Toronyi Zsuzsa, közös kiadás a CEU-val, valamint a Gabriele Schäfer Verlaggal, 2007
• Miles, Rosalind: Az idő leányai. A nők világtörténelme, ford. Juhász Borbála, 2000
• Pető Andrea: Rajk Júlia, 2001
• Van-e a nőknek történelmük?, szerk. Joan Wallach Scott, ford. Greskovics Endre, 2001
• Mosse, George L.: Férfiasságnak tüköre. A modern férfieszmény kialakulása, ford. Székely András, 2002
• Szarka Klára: Fotográfia nőnemben, (a Magyar Fotóművészek Szövetségével közös kiadás), 2002
• Női esélyegyenlőség Európában, szerk. Pető Andrea, 2003
• A nők Horvátországban. Nőtörténelem és női művelődés, szerk. Andrea Feldman, ford. Radics Viktória, 2008
• A nők migrációja Keletről Nyugatra. Társadalmi nem, mobilitás és azonosulás a jelenkori Európában, szerk. Pető Andrea, ford. Szári Péter, 2008
• Passerini, Luisa: A nők és a feministák története, ford. Kotsis Orsolya, 2003
• Nikolcsina, Miglena: Jelentés és anyagyilkosság, ford. Csíkhelyi Lenke, 2004
• Wieser, Margot: Csendes lázadás. Nők a rendszerváltásról, ford. Németh Zita, Katona Eszter, 2004
• Epstein, Helen: Anyám nyomában, ford. Vándor Judit, 2005
• Gerhard, Ute: Lélegzetvételnyi szünet, ford. Mesés Péter, 2006
• Butler, Judith: Problémás nem, ford. Berán Eszter, Vándor Judit, 2007

Rosi Braidotti

Rosi Braidotti: Egy nomád térképei. Feminizmus a posztmodern után. Balassi Kiadó, 2007.
„A feminista filozófia az a tevékenység, amelynek célja, hogy az egyéni, társadalmi nemi identitás kérdéseit vizsgálja, valamint az, hogy a politikai szubjektivitás, a tudás, a diverzitás, az episztemológiai legitimizáció illetve a szubjektivitás alternatív reprezentálásának lehetőségeit kutassa.” A kötet a feminista filozófus elméletének fő pontjait foglalja össze. Braidotti igazi nomád értelmiségi, az európai poszt-strukturalizmus meghatározóan élénk egyénisége. Munkájára a pszichoanalitikus iskola, valamint a kontinentális posztmodern filozófia illetve a francia feminista iskola hatott. Braidotti az információs társadalom illetve az újmaterializmus kihívásaira reagálva a feminizmus új hullámát alakítja, amely az emberi és a nem-emberi közötti határokat mossa el, ezzel a kettős ellentéteken alapuló nyugati tudományos gondolkodás kritikája. Elméleti rendszerében a társas viszonyokba ágyazott, egyének közötti valamint egyénen belüli többszörös különbség összetett, korántsem egységes politikai szubjektumokat hoz létre, amelyeknek meghatározott anyagisága, neme illetve tér- és időbeli helyzete van. Braidotti etikájában felelősségteljes, a másságot igenlő és elfogadó, ugyanakkor a relativizmust elvető álláspontot képvisel. Fordította: Vándor Judit.