'Sérti a nőket az új polgári törvénykönyv'

Sérti a nők és a gyerekek jogait az új polgári törvénykönyv néhány eleme - állítják jogvédő szervezetek. Többek között a fiatalkorúak házasságkötését és a válás során kötelezővé tehető mediációt kifogásolják.

Matalin Dóra| Népszabadság| 2009. október 9.

Súlyosan sérti a nők és a gyerekek emberi jogait az új polgári törvénykönyv több rendelkezése - állítják női jogi civil szervezetek, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület és a Patent Egyesület képviselői.

Szerintük az új szabályozás szentesíti a gyerekházasságot. Az engedély nélkül, tizenhat éven aluli fiatallal kötött házasság ugyanis az új rendelkezések szerint a fiatalkorú felnőtté válása után visszamenőleg érvényessé válik, ha az érintett nem támadja meg fél évig. - Ez a szabály lényegében tizennégy évre szállítja le a házasságkötés alsó korhatárát - mondja Tóth Györgyi, a NaNe munkatársa.

Kiemelte: az ENSZ többször is felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a korengedéllyel kötött házasság intézményét, házasságot csak 18 éven felüliek köthessenek. A civilek szerint az új szabályozás a házasság intézményét védi az állampolgárokkal szemben. - Ez a könnyítés súlyosan veszélyezteti azokat a fiatal lányokat, akiket családjuk házasságba kényszerít, elad, vagy akiket kényszerrel vagy csalással prostituálttá tesznek - állítja a jogvédő.

Tapasztalataik szerint ugyanis a 18 évnél fiatalabbak férjhez adása mögött gyakran a lányok eladása áll. - 18 éves kor alatt mindenki gyerek, a jogszabályoknak ezt kell sugallniuk - ért egyet Herczog Mária szociológus is, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja, aki szintén elhibázott döntésnek tartja ezt az új szabályt.

A jogvédők úgy vélik, hogy a Ptk. több szabálya veszélyezteti a bántalmazott nőket és gyerekeket. Eddig ugyanis, ha a szülők külön éltek, a gyerektől külön élő fél szülői felügyeleti joga szünetelt, kivéve, ha az anya és az apa ettől eltérően állapodott meg. Az új törvény viszont megállapodás hiányában a döntést a bírósághoz rendeli.

A civil szervezetek szerint a korábbi megoldás világos jogi helyzetet jelentett a bántalmazó partnerüktől különváló és a gyereket rendszerint tovább gondozó nők számára. Most viszont, állítják, a bántalmazók visszaélhetnek szülői felügyeleti jogukkal. - Mostantól a szülő a gyerekkel kapcsolatos minden apró tényről köteles tájékoztatni a gyerektől külön élő szülőt. Ez a szabály felhatalmazza a zaklatókat, hogy a gyereket kifogásként használva telefonon, e-mailben és személyesen is zaklassák a gyerek anyját - magyarázza Tóth Györgyi.

Herczog Mária szerint viszont nem a személyt, hanem a tettet kell elítélni, vagyis attól még, hogy valaki bántalmazta a családját, joga van a gyerekével kapcsolatos döntésekbe beleszólni, legyen szó akár iskolaválasztásról, akár külföldre költözésről, hacsak a bíróság másképpen nem dönt. - A gyereknek sem jó, ha úgy nő fel, hogy az egyik szülő semmilyen módon nem vehet részt az életében - mondja.

A jogvédők károsnak tartják továbbá, hogy a bíróság úgynevezett közvetítői eljárásra (mediációra) kötelezheti a különváló feleket, ez alól nincs kivétel családon belüli erőszak esetén sem. Kiemelték: az elmúlt 30 év nemzetközi tapasztalatai azt mutatják, hogy a bántalmazó férfiak a mediációt a nő további megfélemlítésére használhatják.

Tóth Györgyi kiemelte: a találkozás lehetőséget ad a bántalmazónak például arra, hogy utána kövesse a másik felet, megtalálja adott esetben azt a titkos helyet, ahova éppen előle menekült. - Ráadásul a mediáció lényege, hogy a világon mindenhol önkéntes, igazi hungarikum, hogy nálunk erre kötelezhetik a feleket - tette hozzá.

Nem érti a mediáció lényegét, aki kifogásolja - állítja Herczog Mária. Szerinte ugyanis az eljárás lényege a felek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása, annak feltételezése, hogy ha össze tudtak házasodni, akkor el is tudnak válni úgy, hogy minden őket érintő kérdésben megegyeznek. - A bíró pedig megállapodásra nem kötelezi a feleket, csak arra, hogy megvitassák a problémáikat, feltárják az okokat és vesztesmentes megoldásra jussanak - tette hozzá.

Ami a bántalmazó kapcsolatokat illeti, a szociológus szerint azokban klasszikus értelemben vett mediációt nem szabad tartani, de egyfajta családi csoportkonferenciát igen, ahol az áldozat és a tettes nem egyedül, hanem támogatóval, segítőivel vesz részt. - Az elkövető vállalja a felelősséget a tetteiért, ami jobb, mint ha a bíróság dönt, aztán a döntést nem hajtják végre, és nincs, aki megvédje az áldozatot - mondja. A másik esetben szerinte nyílttá válik a probléma, a családtagok, barátok, szomszédok védelmet jelenthetnek. Majd, ha mindkét fél úgy dönt, kötnek valamilyen megállapodást.

http://nol.hu/belfold/20091009-serti_a_noket_az_uj_polgari_torvenykonyv

Kunckelné Fényes Ildikó nyugdíjas caracasi fizikaprofesszor

Mama identity

Messzi fénylők a Fényesek! Kunckelné Fényes Ildikó nyugdíjas caracasi fizikaprofesszor, a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége (LAMOSZSZ) elnöke annyi magyarságot őriz, ápol - de küld és hord haza is! -, hogy legszívesebben két cuppanós csókot nyomnék az arcára. Nélküle sosem jutott volna eszembe, hogy megnézzem, hány helyen szerepel az interneten a szó: magyar. Hát fejenként mind a tízmilliónknak száz ilyen honlap jut. Legelöl a "magyar nyelv - Wikipédia" szerepel. Az első öt között van még a SZTAKI Angol-magyar, Magyar-angol online szótára, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet és a Magyar Gárda. Csak azért is Ildikó!

Pünkösti Árpád| Népszabadság| 2009. október 9.

Népszabadság - Szabó Bernadett

Az apja, Fényes Iván gépészmérnök, repülés-baleseti szakértő, az első hazai szélcsatorna tervezője előrelátó ember volt. A háború kezdetén kinevették, hogy óvóhelyet épít. Aztán szaladtak hozzá, hogy kell ezt csinálni? Fiatal korában sportlövő volt. A kommün idején az apja, a Magyar Nemzeti Bank aligazgatója megkérte, állandóan kísérje, és ha lefognák, lője le. Nem csoda, hogy 1944-ben elmenekültek az új hatalom elől. Ám Németországban a német katonák elvették tőlük a kocsit, az élelmiszert, mindent. Ildikó hétéves volt, a húga, Csilla négy, és a család csak ment, menekült egészen egy kis bajor faluig, hátha ott nem bombáznak. Őket az amerikaiak szabadították fel, de ettől alig enyhült a nyomor. A mama és a nagynéni egy frankfurti kórházba került, Csilla pedig tébécés lett.

- Jó kálvinista apám az Istenre bízta a sorsunkat. Ausztráliától kezdve az USA-n át Venezueláig mindenhova beadta a letelepedési kérelmet: oda megyünk, ahová először megkapjuk! Aztán nézte a térképen, hol is van ez a Venezuela. 1947 decemberében ért oda a hajónk. Mindent ígértek, kaptunk is 50 bolivárt (15 dollárt).

- A legendás előrelátás?

- Nem sokat hibázott. Az egyik németországi menekülttáborban barátságba került egy katolikus pappal. Ő adott egy latin nyelvű ajánlólevelet, és az összes pecsétet rányomta, ami a keze ügyébe került. Caracasban aztán apám megérdeklődte, melyik a legjobb lányiskola és jelentkezett a levéllel a ferenceseknél. Ösztöndíj nem volt, de Csillát is és engem is felvettek bennlakásos tanulónak azzal, ha pénze lesz apámnak, utólag fizet. Főnyeremény volt, mert az albérletben az ágyunk sem fért el.

A mama mozipénztáros lett, a nézőket pedig a papa kísérte a helyükre. Aztán az áldozókat fényképezte a templom előtt. De elég gyorsan bekerült az egyetemre, ahol eleinte kézzel-lábbal "mutogatva", angol, francia, német, olasz, latin keveréknyelven adta elő a hidraulikát.

- A gyerekek tanították spanyolra a szülőket?

- Más volt a rend. Apánk már otthon német nyelvű óvodába járatott engem - Csilla még túl kicsi volt -, Németországban aztán gyorsan megtanultuk a nyelvet. Apa esténként ott magyaroknak adott angolórákat, noles volens (akarva-akaratlan) minden csoportját végighallgattuk, és megtanultunk angolul is. Caracasban a mamánk fantasztikus pedagógiai érzékkel otthon csak magyarul értett. Én ezt folytattam a gyerekeimmel.

A háború utáni első caracasi magyar ünnepséget, a Szent István-napot Fényes Iván rendezte. Végül tizenhat magyar szervezet jött létre, ma tíz van, a cserkészettől kezdve a katolikusok szervezetén át a nőcsoportig sokféle.

- Külön kell beszélnünk a latin-amerikai magyarokról!

- Mekkora veszteség, hogy bezárták a caracasi és a Sao Pauló-i konzulátust és a chilei követséget. Olvastam az érvet, hogy Magyarországnak miért lenne több külképviselete, mint Svédországnak. Csakhogy svéd szórványok nincsenek!

- A fejébe vette, hogy fizikus lesz?

- Apám döntött így. A húgom archeológus akart lenni, én történész. Apánk azt mondta: ha tovább vet bennünket a sors, a humán diploma értékét veszti. Csillának jó az emlékezőtehetsége, ő legyen vegyész, Ildikónak nem jó, viszont logikusan gondolkodik, ő legyen fizikus.

- Haragudtak rá?

- Nem. Tiszteltük és szerettük. Sosem utasított, hanem meggyőzött bennünket. Olyan egyedül vagyunk négyen - mondta -, hogy mindent meg kell beszélni. Igaza lett, mindketten boldogultunk.

Ildikó és Csilla is Amerikában diplomázott, mert Venezuelában nem volt fizikusképzés. A végzés után Ildikó rögtön egyetemi oktató lett. 1968-ban ösztöndíjat kapott Amerikába, Németországból pedig az építész Dietrich Kunckelt posztgraduális képzésre kiküldték ugyanoda. Csilla fantasztikus szervező volt egész életében (ő a későbbi Csilla von Boeselager, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója), neki köszönhető, hogy a New York-i magyar piarista bálon Ildikó találkozott a leendő férjével.

- Előre megmondtam Dietrichnek, hogy én a gyerekeket magyarnak nevelem, otthon mi úgyis németül beszéltünk, és a formális német nevelést a német nagyanyjuktól kapták.

Dietrich három hónap alatt megtanult spanyolul, és a caracasi Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumba került. Ildikónak egy év ösztöndíj után kettőt kellett ledolgoznia az egyetemen, utána át akartak költözni Németországba, de Dietrich megnyerte az operaház tervpályázatát és az építését is. A nagyszabású munka miatt nem bánták, hogy maradtak, most azonban már sajnálják a bizonytalan helyzet miatt.

- Papucs alatt tartotta a férjét, hogy szép magyar nevük lett a gyerekeknek?

- Dehogy. A vezetéknevük német, az első keresztnevük magyar, a második német, a harmadik nemzetközi. Béla (39) és a felesége is építészmérnök, várostervező, dupla diplomások, Caracasban élnek. Lányom, Csilla (37) és erdélyi férje is orvos, ők Bécsben dolgoznak. Zoltán (34) az Iparművészetin végzett Budapesten, magisztrátust szerzett Berlinben, fotózik, installációkat, kisfilmeket készít, közreműködik a Soproni és a Sziget Fesztivál rendezésében, Berlinben él.

A három gyerek a Külföldi Magyar Cserkészszövetség táboraiba járt Bajorországba, ahol Kölley György, Gyurka bá' irodalmat, történelmet, néprajzot is tanított nekik. Otthon pedig magyarórájuk volt mindennap. A hatéves Zoltán fellázadt, hogy ő venezuelai, nem tanul tovább magyarul, miközben a barátai kinn játszanak. Béla megkérdezte: te nem vagy magyar? Nem. Akkor nézz körül, hogy nyáron kiknél maradsz, mert mi megyünk cserkésztáborba, ahol különben is csak magyarul tudnál beszélni, mert ez a közös nyelv...

- Másnap Zoltán megjelent az óránkon - mondja nevetve Ildikó.

- Jól őrzi a papa örökségét!

- Amit akkor kapott meg az öt unoka - ebből Csilláé kettő -, amikor befejezték az egyetemet. Azt mondtuk, Fényes nagypapa annak örülne a legjobban, ha ez a pénz visszakerülne Magyarországra. Vettünk hármójuknak egy lakást Budán, a felét mi fizettük. Ugyanezt tette Csilla is.

Időközben persze hogy Dietrich is megtanult magyarul! Caracasban egy épületben van a német, a svéd és a magyar protestáns egyház. A német pap meglepetten kérdezte, hogy miért a magyarokhoz iratkozott be. "Azért, Her Pastor, mert a németek nélkülem is megvannak, de a magyaroknak minden lélek számít!"

- Gyerekeik minek vallják magukat?

- A művész fiam Identity címmel készített egy videót (www.nol.hu). A filmben először megjelenik mint venezuelai, mutatja az útlevelét, és elmondja spanyolul, hogy venezuelai, ott született magyar anyától és német apától, venez, úgy gondolkodik, úgy érez, mint a többi venez. Utána megjelenik mint német, mutatja a német személyi igazolványát és elmondja németül, hogy az apám német, az anyám magyar, én német vagyok, ismerem a német szokásokat, azok az enyémek, német vagyok. Végül megjelenik magyar útlevéllel, és elmondja magyarul: magyar vagyok, magyar az anyám, magyarul érzek, magyarok a szokásaim, és mindezt magyarnéptánc-szólóval fejezi be. Szóval venezek, németek, magyarok - emberek.

http://nol.hu/ajanlo/20091009-mama_identity

Ki volt Julia Child?

Az első amerikai celebszakácsnő öröksége

A hazai mozikban október 15-én bemutatásra kerülő Julie&Julia című film kapcsán aktuális a kérdés: hogyan lett egy dekoratívnak nem kimondottan nevezhető, furcsa hanghordozású óriás asszonyból az első amerikai televíziós sztárszakács, aki még a Time magazin címlapját is elfoglalta.

Nincs olyan amerikai, aki ne tudná azonnal megválaszolni a kérdést. Julia Child az ő főzőikonjuk, az első „sztárszakácsuk”, az a személy, akinek köszönhetően az - akkor, azaz a 60-as években, még mondhatni nem létező - igencsak egysíkú amerikai kulináris kultúra hétköznapjaiban megjelent a francia klasszikus konyha. Child amerikaiak százezreit vitte be a tűzhely mögé, főzési divathullámot indított el, ezzel a 70-es években induló amerikai gasztroforradalom egyik előfutára. Akik addig dobozos készételeken és hamburgeren éltek, hatására hirtelen elkezdtek francia omlettet és beuf bourgignon-t főzni.

A hazai mozikban október 15-én bemutatásra kerülő Julie&Julia című film kapcsán aktuális a kérdés: hogyan lett egy dekoratívnak nem kimondottan nevezhető, furcsa hanghordozású óriás asszonyból az első amerikai televíziós sztárszakács, aki még a Time magazin címlapját is elfoglalta (íme a Time 1966-os átfogó vezércikke).

A kis doboz nagy szerepe

Child legalább annyit köszönhet a hatvanas évek televíziós forradalmának, mint kortársa, Kennedy elnök, aki a kis képernyő nélkül nem lett volna az, aki. Hihetetlen érzékkel és ösztönös tehetséggel használta az akkor még valódi tradíciók nélküli médiumot, a tévé nyilvánosságot. Előképei ugyan akadtak, például James Beard (1946 – első televíziós főző műsor), Alma Kitchell (1947 - In the Kelvinator Kitchen című másor) vagy Dione Lucas személyében. Utóbbi példaképnek is tekinthető, ugyanis az angol séf volt az, aki 1948-ban és 49-ben To The Queen's Taste című, CBS-n vetített műsorával bevezette a már akkor a gyorsételek bűvöletében élő amerikaiakat a francia konyha rejtelmeibe. Child az először 1963. február 11-én adásba kerülő The French Chef című produkciójával a képernyőn keresztül minden háztartásban megjelent.

Hasonlóan a mi Öveges professzorunkhoz, mindketten néptanítói attitűdöt képviseltek. Számos mai profi a kulinária területéről, - legyenek akár Amerika szerte hírességek, vagy ígéretes tehetségek, akik csak ezután emelkednek a vágyott gasztronómiai magasságokba - képletesen szólva, mind Julia Child szoknyája mögül bújtak elő.

Érdemes belenézni főzőműsorainak néhány pillanatába: a mai tévéműsorok többségétől teljes mértékben eltérnek, mégis kifejezetten élvezetesek. A műfaj mai karakterjegyeivel szemben Child szépen, komótosan, sietségtől mentesen kavargatta az ételeket, fizikailag és mentálisan is kimerülve a műsor végére a nagy munkában: a főzés örömének izzadságcseppei a hitelesség forrásaként szolgáltak. Tévéshowja paradox módon nem tévéműsornak, hanem a valóság leképezésének (egyfajta főzős dokumentumfilmnek) tekinthető, az „ő konyhája, a mi konyhánk”, „az ő edényei és tálai ugyanúgy csörömpölnek, mint a mieink”, „ráadásul ugyanannyi ideig tart megfőznie valamit, mint nekünk”. Életszag, a jól ismertség érzete csapta meg a nézőket a tévéképernyőjén keresztül. Ráadásul csak hab volt a tortán, hogy Child nem is akármit főzött, rögvest a kifinomult francia konyha klasszikus fogásait. Elégetett szufflé, elrontott palacsinta

„Ne feledje, a konyhában egyedül van, és senki nem látja” – hangzik egyik leggyakrabban emlegetett mondata, amely akkor hangzott el, amikor a serpenyő helyett a tűzhelyen végezte a készülő burgonyás palacsinta. A jelenet napjaink műsoraiban elképzelhetetlen: a jellegzetes ingekben főző Child az étel készítése közben hibázott. A szakács megvakarta a tarkóját, a nézők szemébe nézett és leginkább a Monty Python egyes tagjainak eltorzított kappanhangjára emlékeztető módon kijelentette: amikor feldobsz valamit, biztosnak kell lenned magadban. Ez volt az a mozzanat, amikor az amerikai közönség egyként sóhajtott fel és kollektíve felszabadult a hibázás bűnének rabigája alól. A korábban „szent”-ként emlegetett konyha ebben a pillanatban „váltott át” profán helyszínné, a főzés maga pedig demisztifikálódott.

Child azt mutatta meg, hogy elsősorban a főzés öröméért kell köpenyt ölteni, aminek aztán szerencsés végkifejlete, hogy másokkal is megosztható. A Child-jelenség pikantériája, hogy a The French Chef egyidőben jelent meg egy másik „fronton” rendkívül népszerűvé vált munkával: Betty Friedan feminista alapműve, a The Feminine Mystique a nők felszabadítása mellett tört pálcát. Le a házimunkával, ami az elnyomás egyik fajtája – szólt a lózung. Elsőre mintha Child és Friedan más nyelvet beszélt volna, pedig az éremnek ugyanarról az oldaláról szóltak.

Párizs, főzőiskola, végül a forradalmi kötet

Julia Child Julia McWilliams néven született 1912-ben Kaliforniában. Húszas éveiben New Yorkban dolgozott egy lakberendezési cég hirdetési osztályán. A második világháború alatt többek között Ceylon szigetén teljesített hírszerzői feladatokat, mint önkéntes. 1945-ben Kínába küldték hasonló titkos küldetéssel, ahol összeismerkedett a szintén hírszerző Paul Child-dal. A háború végén visszatértek Amerikába és összeházasodtak.

Pault a munkája Franciaországba szólította. Julia Child itt lett rajongója a francia konyhaművészetnek és, hogy jobban megismerje azt, beiratkozott a világhírű Le Cordon Bleu főzőiskolába. Hathónapnyi intenzív tanulást követően összeállt két másik iskolatársával, Simone Beck-kel és Louisette Bertholle-el, akikkel L’Ecole des trois Gourmettes (A három inyencnő iskolája) nevű vállalkozásuk keretében párizsi lakásukban főzőtanfolyamokat tartottak, elsősorban amerikai hölgyeknek. Közben elkezdtek dolgozni –eredetileg hárman együtt – az amerikai alapanyagokra adaptált francia alapszakácskönyvön. A kötet kiadása majdnem tíz évig húzódott, leginkább azért, mert a kiadók megijedtek a vaskos, túl részletes receptgyűjteménytől. Child azonban nem volt kész kompromisszumokra: sem a recepteket nem óhajtotta egyszerűsíteni, sem a könyv terjedelmét nem volt hajlandó csökkenteni. Egy fiatal, tehetséges szerkesztőnek köszönhetően (aki nem mellesleg az Anna Frank naplójának kéziratát is felfedezte), végül a neves Knopf kiadó vágott bele a merész vállalkozásba, és 1961-ben kiadták a kétkötetes szakácskönyvet, Mastering the Art of French Cooking címmel. A 800 oldalas könyv terjedelmével és úttörő tartalmával ma is forradalmi műnek számít, kevés amerikai háztartásban hiányzik a szakácskönyves polcról.

Visszatérve az Egyesült Államokba, Child a bostoni közszolgálati tévében népszerűsítette szakácskönyvét. Itt derült ki, hogy az egész további pályafutására jellemző szívmelengető humora, sajátos hanghordozása tömegeket képes megszólítani.

1963-ban indult a The French Chef című tévésorozat. A sikert jellemezte, hogy egyszerre 96 csatorna vette át a műsort. A hórihorgas Child egy pillanat alatt kilépett a „helyi híresség” szerepköréből. Szinte borítékolható volt az Emmy díj, amit 1966-ban meg is kapott. Neve az igényes főzés szinonimájává vált.

A hetvenes, nyolcvanas években rendszeresen megjelent az ABC Good Morning America című műsorában. Újabb tévéprogramok következtek, mint a Julia Child and Company, vagy a Dinner at Julia’s és számos új szakácskönyv, amelyek a kulináris ismeretek szinte minden vetületét érintették. Ő volt az első nő, aki felkerült a világhírű Amerikai Kulináris Intézet (Culinary Institute of America /CIA) Hírességek Falára.

2000 novemberében megkapta a legmagasabb francia állami elismerést, a francia Becsületrendet (Ordre national de la Légion d'Honneur), két évre rá pedig az Amerikai Történeti Múzeumban kiállították azt a konyhát, teljes felszerelésével együtt, ahol három műsorát is forgatták. Child 2004. augusztus 13-án hunyt el, két nappal 92. születésnapja előtt. Nem sokkal később megjelent önéletrajza, amelyben újságíró unokaöccse tolla által vall arról, hogy miként fedezte fel magában az életre szóló hivatástudatot, elkötelezettséget a gasztronómia iránt. A könyv a mai napig bestseller.

http://www.diningguide.hu/?tPath=/print/lexikon&article_print=yes&article_id=2546

Részlet egy 1999-es interjúból, amelyben életéről mesél:

Melegek és leszbikusok az anyakönyvvezető előtt

Eddig több mint negyven párt adtak össze

Pontosan olyan, mint egy szokványos esküvő: nemzetiszínű szalagot viselő anyakönyvvezető, ünnepélyes hangulat. Csak éppen a szertartás főszereplői ugyanahhoz a nemhez tartoznak. Magyarországon eddig több mint negyven meleg pár kelt egybe.

Czene Gábor| Népszabadság| 2009. október 8.

- Huszonöt éve együtt élek Gáborral, szeretjük egymást. Evidens, hogy összeházasodunk, nem?! - nyilatkozta Láner László tavaly szeptemberben, a Népszabadságban. Idén nyáron ők voltak az első melegek, akik anyakönyvvezető elé járultak Magyarországon.

Az egyik belvárosi kerületben rendezett szertartás különösebb felhajtás nélkül zajlott. Láner László és Takács Bencze Gábor a házasságkötő terem helyett az anyakönyvvezető irodáját választotta helyszínül, ahol rajtuk kívül csak a tanúk jelenhettek meg. Más alkalmakkor a külsőségek semmiben nem különböznek a hagyományos esküvőtől. Vendégsereg, ünneplés, pezsgő, nászajándék.

A házasulandó melegeken múlik, hogy melyik változatot preferálják. Mint ahogyan azt is szabadon eldönthetik, váltanak-e gyűrűt, vagy sem. A fővárosi kerületekben és a legtöbb városban működik kijelölt hivatal, ahol összeadják a melegeket. A kistelepüléseken bonyolultabb a helyzet. Az egyik dunántúli faluban élő férfi pár például nem szívesen avatta volna be a helybélieket a készülő esküvő tervébe, inkább Budapestről hívott tanúkat a közeli városban tartott szertartásra.

Tegyük gyorsan hozzá, hogy a házasságkötés közkeletű, de pontatlan kifejezés. A törvény valójában "regisztrált élettársi kapcsolatról" rendelkezik, ami több ponton is különbözik a házasság intézményétől. Ezek közül a legfontosabbak: a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak örökbe gyereket és nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben. A melegek körében ettől függetlenül a "házasság" szó dívik a nyakatekert hivatalos megjelölés helyett.

Emberi jogi szervezetek nem csupán az érintetteket próbálták információkkal ellátni, az anyakönyvvezetőket is igyekeztek előre felkészíteni a feladatra. Praktikus tanácsokat is tartalmazó kiadványuk egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak melegek, akiket a családjuk nem fogad el: a szertartás során ezért kerülendő, hogy az anyakönyvvezető a jelen nem lévő hozzátartozók említésével kínos helyzetbe hozza a párt. A tévhitek ellenére az azonos nemű pároknál az esetek döntő többségében nincs "nő-férfi" leosztás. Javallott tehát előzetesen egyeztetni arról, hogy kitől kérdezzen először az anyakönyvvezető, vagy ki melyik oldalra álljon.

A szeptember 20-ai állapotot tükröző adatok szerint eddig 44 meleg pár jelent meg az anyakönyvvezető előtt - közölte Szabó Krisztián, az igazságügyi tárca hatósági főosztályának vezetője. A leszbikusok lemaradásban vannak: 31 férfi párra 13 női jut. Egertől Pécsig számos vidéki városban rendeztek már meleg esküvőt, Miskolcon hármat is.

Az anyakönyvvezetők nem adhatnak hangot esetleges nemtetszésüknek, nem sérthetik az emberi méltóságot, nem utasíthatják vissza a meleg párokat. Ha mégis történne ilyesmi, akkor az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz lehet fordulni jogorvoslatért. Eddig azonban semmiféle panasz nem érkezett.

- Az anyakönyvvezetőket a legnagyobb ügyszeretet jellemzi - mesélte a közelmúltban szervezett budapesti melegfesztivál megnyitóján Nádasdy Ádám író. - Az egyik kerületben az ismerősömet, amikor bent járt ügyintézni, a hölgy udvariasan áthívta egy másik helyiségbe. Kiderült, hogy az anyakönyvvezetők éppen értekezletet tartanak, mi a teendő az azonos nemű párok esetén, és volna-e szíves tanácsokat adni. Ő úgy meghatódott, hogy meghívta a ceremóniára az összes anyakönyvvezetőt. Többen el is jöttek, és az ajtóból diszkréten figyelték az eseményeket.

Előfordult, hogy a szertartás vezetője legalább annyira izgult, mint az előtte álló meleg pár. A résztvevők legalábbis így érzékelték. Az egyik név nélkül nyilatkozó anyakönyvvezető viszont szigorú hangon kijelentette, hogy ez egy olyan szakma, ahol profik dolgoznak, részükről legfeljebb érdeklődésről és kíváncsiságról lehet beszélni.

Rövid töprengés után megenyhült. - Na, jó - mondta -, nevezhetjük akár izgalomnak is.

Eltitkolt évek - tizenegy nő beszél az életéről

Tizenegy nő beszél az életéről, de az Eltitkolt évek jóval több, mint önvallomásokat összegyűjtő filmes portrétár: archív felvételekkel kiegészített korlenyomat, magyar leszbikus hőstörténet. Az adott ország leszbikus közösségének múltját feldolgozó alkotás Nyugat-Európában is csak elvétve készült, a volt szocialista blokkban - Takács Mária rendező tudomása szerint - ez az első.

A másfél órás film főként az érintett szubkultúra fiatal nemzedékének, még inkább a többségi társadalomnak szól. Sokan azt hiszik - mondja a rendező -, hogy a leszbikusok a rendszerváltás után, valamiféle furcsa divatnak hódolva léptek színre. Pedig már évtizedekkel ezelőtt, a Kádár-korszakban is léteztek: csak nem volt szabad beszélni róluk.

A nyilvánosság vállalása ma sem magától értetődő. Akadtak olyanok, akik annak idején meghatározó szerepet játszottak a leszbikus önszerveződés kialakulásában, de még most sem akartak kamera elé állni. Jó jel viszont - állapítja meg Takács Mária -, hogy többszöri elutasítás után a Magyar Mozgókép Közalapítvány tavaly végre támogatásra méltónak találta a film tervét.

A nagy kérdés egy dokumentumfilm esetében mindig az, hogy egyáltalán hol lehet megnézni. A jelek szerint az Eltitkolt évek is a szokásos utat járja be. A stáb benevezi majd hazai meg külföldi fesztiválokra, és reménykedik, hogy néhány mozi mellett valamelyik televízió is hajlandó lesz műsorára tűzni. Takács Mária szeretné, ha készülne egy DVD-változat, amely a terjedelmi okokból kimaradt jeleneteket is tartalmazná. Persze ehhez megint csak támogatókat kellene találni. A biztos egyelőre az, hogy a bemutató október 9-én lesz, a Művész moziban. (Cz. G.)

http://nol.hu/lap/mo/20091008-melegek_es_leszbikusok_az_anyakonyvvezeto_elott

Szexizmus a nyelvben

Férfi és nő másként közöl, beszélget, nyer meg. A hétköznapok játszmáin, stratégiáin túl tudományos viták is szólnak a női és a férfi nyelvváltozatok különbségeiről.

Kormos Bea | 2009. október 1.

Kétféle nemről beszélhetünk: biológiai és társadalmi nemről. Az előbbit anatómiai és kognitív eltérések határozzák meg, az utóbbi pedig összetettebb kategória: férfi és nő a társadalmi különbségek, valamint a társadalmi szerepek, elvárások szerint csoportosítva.

A nő nem férfi, a férfi nem nő

„Áldott vagy Te, Örök Istenünk, a Világ Ura, aki nem nőnek teremtettél engem.”

Felmerül a kérdés, hogy a nyelvi szexizmus tudományos probléma-e. Hiszen a nyelv tükrözi a diszkriminációt, viszont ennek megoldása nem a nyelvészet feladata. A jelenség szociolingvisztikai elemzése azonban létező tudományos kérdés.

Olyan szópárokban, mint színész/színésznő, költő/költőnő, orvos/orvosnő, szerző/szerzőnő, a „nőneműsített” változat a jelölt. Tehát a kiinduló, jelöletlen hímnemű alakból képeztük a nőnemű formát, mely csak ehhez képest létezik. Használata esetenként kisebb szakértelmet, teljesítményt és értéket sugallhat.

A magyar nyelvjárásokban a gyerek, illetve a köznyelvben használatos ember kifejezés nem kifejezetten vonatkozik nőnemű személyre. Erre példa a következő: „Vót nekik két gyerëkik: ëgy gyerëk mëg ëgy lyány” (Új Magyar Tájszótár).

Az angol nyelvben is számos példa alkalmas a fenti problémakör szemléltetésére: Marie Curie was the first Polish man to receive the Nobel Prize in physics ('Marie Curie volt az első lengyel [ember], aki fizikai Nobel-díjat kapott').

Az angolban hímnemű birtokos névmás szerepelhet akkor is, ha férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik: Every student must pay his tuition fee” ('minden diáknak be kell fizetnie a tandíját'). Ugyanez a jelenség pl. a franciában és a szláv nyelvekben is megfigyelhető. Ugyanakkor megemlítendő, hogy az angolban az ún. egyes számú they, ami visszautaló határozatlan névmásként is használatos, újabban nemsemleges, sima személyes névmásként is bevethető: „Who did you choose as your new flatmate? What do they do for a living?”

A névmások háborúja azonban valójában nem a névmásokért folyik. Az igazi cél a nyelvi diszkrimináció létezésének megállapítása, a probléma vizsgálata.

Működj együtt, vagy mondj ellent!

A társadalmi beilleszkedés során a gyerekek a nemüknek megfelelő nyelvhasználatot sajátítják el, amely a későbbiekben még formálódik. Itt határozható meg a két fő irányvonal: a nők és a férfiak nyelvhasználata.

Már a gyerekek beszélgetéseiből le lehet szűrni olyan következtetéseket, amelyek szerint a nemekre jellemző eltérő nyelvhasználat és egyéniség már nagyon korán kialakul: ezek a lány- és fiúbarátságok. Az előbbire a közös beszélgetés jellemző, míg a másiknál a közös tevékenység erőteljesebb. Amerikai vizsgálatok pedig azt állapították meg, hogy a lányok társalgása együttműködés-orientált, szemben a fiúk versengésorientált beszédével.

Ki hallgat meg kit?

Több tudományos vizsgálat is igazolta az erő felnőttkori egyenlőtlen eloszlását. A férfiakra jellemző, hogy aktívan akarják irányítani a beszélgetést. A nők esetében inkább kooperatív társalgásról beszélhetünk. A női beszédben az érzelmi (affektív) és a másikkal való szolidaritást jelző elemek száma nagyobb.

A megszólalás és félbeszakítás jogát az erő elve alakítja: az azonos neműek közötti beszélgetésekben a félbeszakítások száma alacsony, de különneműek közötti társalgásban a férfiak jóval többször szakítják félbe a nőket, mint fordítva (West és Zimmerman 1975).

Ez közhely

A női társalgási stílusról szóló sztereotípiákat a tapasztalati vizsgálatok nem erősítették meg. Ilyen közszájon forgó sztereotípia például az, hogy a nők többet beszélnének, mint a férfiak. De azok a feltevések sem bizonyultak igaznak, miszerint a női beszédben gyakoribbak a többértelmű és homályos kifejezések, vagy a folyamatos megerősítés igényének jelzései.

Közhelyszerű, de jobbára igaz megállapítás a női nyelv általában vett udvarias voltáról (Holmes 1995) és helyességéről szóló sztereotípia. Ugyanakkor a nem sztenderd nyelvi elemek használata is a nőkre jellemző. Az empirikus kutatások igazolták, hogy a nők kevesebb „helytelen” formát használnak, mint a férfiak.

„Dolgok” kontra érzelmek

A nők és férfiak kommunikációja közötti további különbség, hogy a nők például több minimális visszajelzést adnak, folytatják egymás gondolatmenetét, bevonják a másikat a beszélgetésbe. A férfiak inkább „dolgokról”, a nők inkább érzelmekről beszélgetnek (Coates 1996).

Azokban a közösségekben, ahol a nők mozgástere túlterjed például a lakóhelyen, a nők inkább megismerik a nyelv választékosabb, társadalmi értékelés szerint „jobb” változatait (Milroy 1980). Sok nyelvi változás esetében a nők nyelvhasználata bizonyíthatóan előbb jár, mint a férfiaké, de nem igaz, hogy mindig és mindenütt a nők lennének a nyelvi változás „mozgatói” (Holmes 1996).

A nők szerepe a nyelvi változásban, a nyelvcserében, a közösség eredeti nyelvének megőrzésében attól a társadalmi viszonyrendszertől függ, amelyben élnek.

A nemek nyelvhasználatára vonatkozó kutatások következtetéseiből többnyire hiányoznak a kizárólagosságok. Leginkább tendenciákat állapítottak meg a kutatók. Az európai kultúrkörben inkább kerülendő a kivétel nélküli, a két nem nyelvhasználatára vonatkozó szabályok felállítása, az elszigetelt, sok esetben alacsony számú beszélővel rendelkező nyelvekkel és azok kultúrájával szemben.

Forrás:

Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002.

Cseresnyési László: Nyelvek és stratégiák (avagy a nyelv antropológiája). Bp., Tinta Könyvkiadó, 2004.

Dr. Bodnár Gabriella: A kommunikáció szociálpszichológiája, http://www.erg.bme.hu/oktatas/tleir/gt529960/kom_pszich.pdf.

A zsidó férfiak reggeli imája. Oberlander B. Sámson fohásza. Budapest: Chábád Lubavics, 1998.

HOLMES, Janet, 1995, Women, Men and Politeness, London, Longman.

HOLMES, Janet, 1996, Women's role in language change: A place for quantification.

MILROY, Lesley, 1980, Language and Social Networks, Oxford, Blackwell.

ZIMMERMAN, D. & C. WEST, 1975, Sex roles, interruptions, and silences in conversation, in: B. Thorne & al. szerk. Language, Gender and Society. Rowley, MA: Newbury House.

COATES, Jennifer, Women Talk. Conversation Between Women Friends. Blackwell,1996.

Új Magyar Tájszótár (2: 743).

http://www.nyest.hu/hirek/szexizmus-a-nyelvben#

Felháborodást kelt a szüzességet tettető szerkezet

Egyiptomban hatalmas felzúdulást keltett egy új kínai találmány, amelynek segítségével szüzességet tettethetnek a nők nászéjszakájukon.

Shiri Zsuzsa| NOL| 2009. szeptember 29.

A helyi tudósok és jogászok egy része hevesen tiltakozik a szerkentyű behozatala ellen, sőt halálbüntetést követelnek az esetleges importőr fejére - jelentette a BBC helyi riportja. Abdul Mouti Bayoumi professzor az al-Azhar Egyetemről egyenesen azt nyilatkozta, hogy a készülék megjelenése a bűn társadalmi terjesztését jelentené, amit az iszlám Saria jog halállal sújt.

A kínai szerkezet vérhez hasonlatos folyadékot enged szabadon, s ezzel lehetővé teszi a hölgyek számára szüzességük elvesztésének imitálását.

Mindössze 15 dollárba kerül, vagyis jóval olcsóbb és egyszerűbb megoldást jelent a házasság előtti szex eltitkolását szolgáló műtéti beavatkozásnál. Az arab világ több részén, így például Szíriában ottani források szerint már be is szerezhető, de Egyiptomban várhatóan a parlamentben törvénnyel tiltják majd behozatalát.

http://nol.hu/mozaik/felhaborodast_kelt_a_szuzesseget_tetteto_szerkezet

Gázában tilos nőket motoron szállítani

A Hamasz-kormány Gázában megtiltotta a motorosoknak, hogy hátsó ülésükön nőket szállítsanak. A tiltást a Hamasz belügyminisztériumának honlapján tették közzé, ahol a rendelet célját is meghatározták: a polgárok biztonságának védelmét és a palesztin társadalom szokásainak és hagyományainak stabilitását.

Shiri Zsuzsa, Jeruzsálem| NOL| 2009. október 7.

Gázában nők maguk nem vezetnek motorkerékpárokat, de mindeddig előfordult, hogy a vezető mögött helyet foglalhattak. A Hamasz az iszlám vallási jog, a Saria szabályait igen szigorúan értelmezi, s nem ez az első intézkedésük ez ügyben. Mindent elkövetnek, hogy a tengerparton ne heverésszenek férfi-női vegyes párok, s többek közt a női ügyvédeket a törvényhozásban a fejkendő viselésére kötelezték - egyenlőre önkéntes alapon, de a szembeszegülőket a helyiek beszámolói szerint a verés és a letartóztatás veszélye fenyegeti.

A londoni Al-Quds al-Arabi lap jelentése szerint Gázában erénycsősz csoportok a nőket fejkendő viselésére szólítják fel különösen a számukra nagy kihívást jelentő tengerparton, s a magányos autókat vizsgálják, nehogy nem összeházasodott párok szerintük nemkívánatos módon együtt tartózkodjanak bennük.

http://nol.hu/kulfold/gazaban_tilos_noket_motoron_szallitani

Twiggy: jöhet-e még forradalom?

Miközben az egykor merészen újszerű tinimodell, Twiggy (Lesley Hornby) 60. életévéhez érkezve, hivatalos honlapján, immár konszolidált, kellemes üzletaszszonyként születésnapi emlék-fotókiállításra invitálja a látogatókat - Hamburgban, egy kocsmában néhány fiatal különleges fotózásra készülődik. Felhörpintik kávéikat, és áttelepülnek egy stúdióba, ahol Straulino, neves divatfotós irányításával lázas munka indul. Installációk ácsolódnak, lágy drapériák omlanak, két légies modell hófehér, áttetsző lepleket, hatalmas, rafináltan feltűzött kontyot, vérforralóan ártatlan sminket és gyönyörű körmöket kap, és néhány órás munka után megszületik az eredmény: aprólékos pontossággal életre hívják a Louvre-ban őrzött XVI. századi francia festményt, Gabrielle d'Estrées és nővére kettős portréját.

Székely Anna| Népszabadság| 2009. október 3.

Twiggy "fénykorában"

Azt az elhíresült képet, amelyen a testvér oldalról, minden aggály nélkül, kecses mozdulattal összecsippenti Gabrielle egyik mellbimbóját. (De tényleg.) A különbség csak annyi, hogy a XXI. századi, élő verzión a nővér másik kezében ott van a reklámozni kívánt parfüm, a Forbidden Fragnance (Tiltott illat) finom üvegcséje, és a háttérben dús girlandokkal övezve feltűnik egy ájtatos Mária-kép, amely a Vive Maria német divatmárka termékein (ez a parfüm is az övék) - kereszttel, illetve Jézus-fejjel váltakozva - a márkát meghatározó díszítőelem.

A hatás lenyűgöző. Ugyanaz a jelenet, de itt az artisztikus szépség fülledt budoárhangulattal keveredik, s a "szende" lányok mögött felvillan a búcsúgagyi, a falusi templomi ajándékárusok csészéin, kisterítőin megjelenő Szűz Mária-fej. A reklámkép készítésének folyamata és az eredmény jól nyomon követhető a Forbidden Fragnance parfüm honlapján, egy szárnyaival verdeső (!) kis tévékészülék képernyőjére kattintva.

Mint hírlik, a Vive Maria "ájtatos" ruháiért rajong a nép. Pedig a valóságban nincs közvetítő művész, aki megemel és ironizál, ott minden máriás, jézusos erotikus ruhadarab egyszerűen kuplerájgiccs. De tulajdonképpen a szexuális forradalom óta, amióta tényleg nincsenek tabuk, már semmin sem lepődünk meg. A nemzetközi porondon megjelenő felvillanyozó divatötletek, avantgárd modellek és trendek mellett mindenféle ócska, viccesnek szánt vagy művészinek álcázott, valójában eklektikus és zagyva megoldást, formát és figurát felkínáltak már nekünk.

Hosszú combok egy e heti divatbemutatón
REUTERS - Paolo Bona

A kifutókon csontsovány modellek rohangálnak, miközben az emberiség civilizált részének egyik fele kétségbeesésében az ágyon heverész és csipszet zabál, a másik fele pedig a fiatalságért liheg. Milliárdos médiacézárok, fogyókúra-iparosok és fitneszguruk diktálják a lihegés ütemét, és jaj annak, aki eltéveszti, máris kihullott a versenyből. A férfiak merengve nézik a szexlapok hölgyeinek feltöltött száját, keblét, és mielőtt asszonyaik hazaérnének a napi munka- és gyerekvadászatból - a fürdőszobába vonulnak és leborotválják a szőrt mellkasukról, hónaljukról és ágyékukról.

Tulajdonképpen mi is volt az, amivel Twiggy a múlt század hatvanas éveiben akkora megrökönyödést keltett?

A szépségeszménnyel, viselettörténettel is foglalkozó művészettörténész, F. Dózsa Katalin szerint a csontok, bőrök és zsírpárnák mai zsibvásárában nemigen tudjuk megérteni, mekkora döbbenetet okozott a hatvanas években, amikor egyszer csak egy betegesen sovány tinilány jelent meg a kifutón. Bár a korábbi korok vaskosabb nőideáljától eltérő, fiús alkatú, férfias zakóban járó, rövid hajú női figura tulajdonképpen az egész XX. században jelen van már, éppen akkor, a II. világháború utáni néhány évtizedben az emberek békebeli gömbölyűségekre vágynak. Ekkor teremti meg Dior a New Look nőies divatját, ez Európában Sophia Loren és Gina Lollobrigida uralkodásának ideje, Amerikában pedig Marilyn Monroe és Jane Mansfield hódít. Persze ez a jelenség is részben visszahatás a férfiasodó, feminista nőtípus előretörésére.

Csakhogy a hatvanas években egyre erősödik az ifjúság emancipálódásának a problémája - valamennyire Brigitte Bardot is a robbanó ifjúságot képviseli. Forrong a világ. A szoknya rövidül, a frizuradivat egyik pillanatról a másikra totálisan megújul, az ember kilép a világűrbe. És a hatvanas évek közepén megszületik Angliában az első, mindezeket a hatásokat magába olvasztó szupermodell, Twiggy, aki részben már a '68-as "ifjúsági" forradalom előembere.

A miniszoknyát egy zseniális angol divattervező, Mary Quant találta ki 1964-ben, és ő vezette be a divat világába az 1963-ban Vidal Sassoon által kreált újfajta hajvágást is. És Quant megformálta Twiggyt - sima rövid haj, lapos cipő -, az ő kislányos, vékonylábú figurájával "el lehetett adni" az akkor még nagyon meghökkentő minit. Szinte természetesnek tűnt, hogy egy ilyen majdnem gyerek rövid szoknyát hord. Csak a szemfestése volt egyedi, sötét, erős. Így a tulajdonképpen aszexuális, gyermeki külsőbe mégiscsak belecsempésztek bizonyos lolitás erotikát. Lolita az emigráns orosz író, Vladimir Nabokov által éppen akkortájt megteremtett, és Stanley Kubrick művészetével filmre vitt vonzó gyermeklányfigura, aki végzetes, szenvedélyes kapcsolatba keveredik a nevelőapjával. Az űrhajózás megindulásának hatására francia oldalról egyfajta űrhajósdivat is hozzácsapódott mindehhez. A szinte "mell nélküli" Twiggy alkalmas volt a zárt, sima felsők viselésére, hiszen az űrhajósruhák sem árulják el, hogy férfi vagy nő rejtőzik-e mögöttük. No és még egy szál kuszálja a bonyolult összefonódásokat: ekkor jelent meg először a "retró" is, a trend, a hajviselet a 20-as évek divatját is igyekezett visszaidézni.

Az édes élet bujasága, a pazar keblű Anita Ekberg és a ringó csípőjű Marilyn Monroe után ez a szögletes "Ágacska" (Twiggy = Ágacska, gyerekkorában így becézték) alaposan megszurkálja a közvéleményt. De a "megváltásra váró" fiatalok boldogan emelik a magasba. Tinilányok milliói sikítva követik őt, mint a "gombafejűeket", és akár a halálba is, mert a tömegpszichózis hatására rengetegen életveszélyes éhezésbe kezdenek, hogy minél hamarabb hasonlíthassanak bálványukra. És terjedni kezd az anorexia.

Gabrielle d'Estrées és nővére mai változatban

A Budapesti Corvinus Egyetem Magatartás-tudományi és Kommunikációelméleti Intézete igazgatóhelyettese, dr. Forgács Attila emlékeztet, hogy már Sisi, a magyarok szeretett királynéja is mániákusan testgyakorlatokat végzett, meghaladta korát, és példaképül szolgált, nyomában megjelent az új női szépségideál: a karcsú derekú, a vékony, a sisis. Aztán a XX. század húszas éveiben a feminista, férfias nőkön kívül Modigliani nyúlánk nőfigurái is mintát adtak a modern nőtípus kialakulásához. A soványságkultusz tömeges terjedése azonban valóban Twiggy feltűnése utánra tehető, és vannak ennek extrém megnyilvánulásai is.

Például Ana (értsd: anorexia), az első ismert e-istennő az önsanyargatás, az önéheztetés netistennője. Ana hívei Proana címen az internetes blogoldalakon tartanak egymással kapcsolatot, lelkesítik egymást, technikákat közölnek, miképp lehet hódolni az éhezés dicsőségének, hogyan lehet ellenállni a pszichoterápiás beavatkozásnak vagy a szülők, pedagógusok és a nem anorexiások nyomásának. Az oldalak látogatói titkos megkülönböztető jegyet hordanak magukon (pl. egy bizonyos színű karkötőt). Egy korábban nem ismert jelenség, a virtuális netszekta, vagy ha úgy tetszik, e-szekta tűnt fel a világhálón. És hiába jelentek meg néhány éve az elrettentő, csontvázszerű nőalakot ábrázoló, anorexiaellenes óriásplakátok Európa nagyvárosaiban, az anorexia virtuális vírusa az interneten ma is terjed. Ez olyan e-vírus, amely nem a számítógépet, hanem a használóját fagyasztja (nem csak fogyasztja) le.

- A világ jócskán megváltozott Twiggy kora óta - véli Antalóczy Tímea szociológus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense. - A divat- és fotómodellek ma nem csupán divathölgyek, a celebvilág működési területe eltolódott az elektronikus média irányába. A divatszakmának egyedül már nincs akkora hatalma, hogy sztárokat teremtsen. Többnyire azok a modellek lesznek ismertek, akiket a média felkap és többféle formában felhasznál. Magyarországra ez különösen érvényes. Jó néhány befutott, kiváló tervező és divatház működik, és egyre újabb fiatal tehetségek tűnnek fel a Fashion Extasy, a Street Fashion vagy más ötletes cég-divatbemutatókon, esetleg a Room című, valóban világszínvonalú divatlapban - de a színeket, az aktuális vonalakat, és még a modellek éppen trendi típusainak paramétereit is alapvetően Párizsból és a világ újabb divatfővárosaiból, New Yorkból, Madridból és Milánóból diktálják. És valójában eddig csak néhány erős karakterű magyar tervező tudta bevenni ezeket a végvárakat. A szép leányok pedig nálunk is csak jönnek, jönnek ki számolatlanul a különféle ügynökségektől, amelyek remek üzletet csinálnak a modellképzésből, de igazából nem egyéniségeket formálnak, csak futószalagon gyártják a csinos "vállfák"-at, akikre könnyen rá lehet aggatni mindent. Aztán ha a média vagy valamelyik szépségverseny-szervező nem figyel fel rájuk, vagy eltűnnek a süllyesztőben, vagy playmate lesz belőlük. Twiggy még Andy Warhollal is dolgozott, mert a művészt Marilyn Monroe után az ő figurája is megihlette, de viseleteivel a minimal art és az op-art alkotóihoz is kötődött. Aztán énekelt, műsort vezetett, filmekben játszott, két Golden Globe-díjat is sikerült beszereznie. Ma a modellek csak igen ritkán tudnak a művészet által "megnemesülni", kibontakozni. Túlélőshow-kba és reality show-kba vezet az útjuk, nálunk esetleg - na, nem kutyába mennek le, hanem - halak lesznek a tortán.

A divattervezés azonban mára világszerte komoly művészetté és óriási üzletté nőtte ki magát. De a kegyetlen verseny, az állandó egymásra figyelés azt is eredményezi, hogy naponta találkozhatunk újabb meghökkentő ötletekkel és trendekkel. Már minden volt, és szinte mindennek az ellenkezője is. Vajon a szépségideálban vagy a viseletek terén lehet-e még várni valami fergetegesen újat?

- Váratlanságot akar? Egy dologtól tartok - jegyzi meg F. Dózsa Katalin. - Az a tény, hogy már nemigen lehet meglepni semmivel az európai embereket, a sivárság, a tabuk nélküliség feltehetően nagyon kiszárít sokakat, és vágyódnak valami új eszmény után. Vajon nem jutnak-e emiatt különös döntésre, és nem veszik-e magukra tömegesen az iszlám kendőt? Nem fogják-e ebben megtalálni belső nyugalmukat és a kapaszkodót?

http://nol.hu/lap/hetvege/20091003-twiggy__johet-e_meg_forradalom_