2009/12/19

Nőpolitikusok a pártkirakatokban

MSZP: kvóta és sértődés – Fidesz: kevés és ismeretlen arcok egyéniben

Nehezebb lesz kampányra fogni az MSZP hölgypolitikusait az országos listán őket ért méltánytalanság miatt – legalábbis a párt nőtagozatának vezetői szerint. A Fidesznél nem a kvóta, hanem Orbán Viktor döntött: a 176 egyéni körzetben csak tíz nőpolitikust indítanak.

Szalay Tamás Lajos| Népszabadság| 2009. december 19.


Csak kevesen az előtérben
Reviczky Zsolt











Jóval az országos lista elfogadása előtt meghatározta az MSZP választmánya a listaállításnál használt kvóták kereteit, pontosítva ezzel a párt alapszabályában meglévő kitételt. Utóbbiban ugyanis mindössze annyi szerepel: a vezető testületekben, illetve az európai parlamenti, országgyűlési és önkormányzati képviselői listákon a tagok, illetőleg a jelöltek legalább egyötödének harmincöt éven alulinak, valamint legalább egyötödének nőnek kell lennie. Azt viszont nem határozza meg az alapszabály, hogy ez a rangsorban mit jelent, vagyis, ha a párt állítana egy ötszáz fős listát, amelynek csak az utolsó száz helyén sze-

repelnének nők, a névsor akkor is alapszabályszerű lenne. Mivel azonban a kvóta mentén kiosztott helyek egyúttal politikai üzenetet is hordoznak, ezért a választmány hagyományosan pontosítja a tételeket. A most elfogadott listaállítás kritériumainak meghatározását is érdemi vita övezte, végül abban állapodtak meg, hogy három blokkban: a lista első és huszadik helye között, az első százban, illetve azt követően kell érvényesülnie a kvótának.

Így került be az első húszba végül Szűcs Erika volt munkaügyi miniszter, a választmány elnökhelyettese, miután Szili Katalin önként leiratkozott a negyedik helyről. Az első húszban összesen négy hölgypolitikus szerepel: Lendvai Ildikó pártelnök, Lamperth Mónika elnökhelyettes, Vadai Ágnes elnökségi tag és Szűcs Erika.

Az érdemi belső konfliktust az okozta a szocialistáknál, hogy a következő blokkban, vagyis az első száz helyen ugyan valóban helyet kapott összesen húsz nő, de többségük csak a leghátsó traktusban, leginkább a kilencvenedik pozíció után. A pártban sem titkolják, hogy matematikai alapon leginkább az első 75 nyerhet mandátumot, az utánuk következők listás bejutása erősen kérdéses.














Több szocialista nőnél épp ez verte ki a biztosítékot, hiába érvényesül ugyanis a kvóta statisztikailag, amikor az első hetvenötben mindössze hat nő kapott helyet. A már említett első négy mellett (Lendvai, Lamperth, Vadai, Szűcs) csak Halmai Gáborné (69.) és Budai Bernadett pártszóvivő (71.) bízhat a listás befutásban.

Az elégedetlenség egyik első jele Kárpáti Zsuzsa, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet főigazgatójának önkéntes visszalépése volt. A listán 93. helyen szereplő politikus úgy érvelt: nem jó ötlet, hogy egyéni képviselőként indulva „veresse meg magát” és hozzon töredékszavazatokat olyan politikusoknak, akik egyéniben egyébként nem indulnak. Kárpáti egyik nyilatkozatában hozzátette, hogy a Pest megyei küldöttgyűlés ellenszavazat nélkül döntött úgy, hogy a női kvóta alapján az országos listán biztos befutó, maximum 25. helyen szeretnék látni Kárpátit, de ez végül nem érvényesült a választmányi ülésen.

Hasonló indíttatású szervezkedés volt a párt kongresszusán is: eredetileg a hetvenedik helynél rosszabb pozícióban lévő hölgyek mind tüntetőleg leiratkoztak volna, végül azonban többeket „eltántorítottak” a visszalépéstől. A kongresszus kezdésére már csak hatan maradtak: Kunszt Márta, Dér Zsuzsanna, Körösiné Bódi Judit, Vidorné Szabó Györgyi, Juhászné Lévai Katalin és Havas Szófia.

Közülük egyébként csak utóbbi három volt benne az első százban, a többieket még ennél is hátrébb sorolták. Havas Szófia – aki az MSZP nőtagozatánakegyik alelnöke – a Népszabadság kérdésére azt mondta: méltatlannak tartják, hogy szakpolitikusokat hátrébb soroltak a listán; ráadásul a kezdetben megígért teljesítményelv sem látszik érvényesülni a kiválasztásban.

„Az, hogy a leiratkozott jelöltek mind hölgyek, csak hab a tortán!”, tette hozzá lapunknak Havas Szófia, cáfolva ezzel, hogy pusztán nőpolitikai alapja lenne a kritikának. A kongreszszuson leiratkozó hölgyek helyére végül a párt választási bizottsága jelöl majd új tagokat a „tartalékkeretből”, figyelemben tartva a kvótát. Ez egyelőre azért nem történt meg, mert az írásbeli lemondások még nem érkeztek meg a pártközpontba.

Gurmai Zita EP-képviselő, az MSZP nőtagozatának elnöke a Népszabadságnak azt mondta: különösen szomorú, hogy a listaállításnál patikamérlegen mérték a női kvótát. A nőtagozat régóta szorgalmazza a nők érdemi részvételét a politikában. Az MSZP az egyetlen magyarországi parlamenti párt, amely női kvótát alkalmaz, azonban a húszszázalékos arány a fele annak, ami az európai baloldalon elvárt. „A kongresszuson néhány nőtársam szót emelt emiatt, de ez nemcsak az ő ügyük.

A nőtagozat most is feladatban gondolkodik, legfontosabb teendőnk a női egyéni képviselőjelöltek segítése. Most is meg fogjuk mutatni, hogy nők nélkül nem lehet hatékony kampány, még ha most nem is láttuk ennek elismerését” – nyilatkozta lapunknak. A politikus egyúttal jelezte: kezdeményezi, hogy már januárban vitassák meg a női képviselet kérdését a pártban, mert a női esélyegyenlőség „közérdek”.

„Nálunk legalább van kvóta. Azért van kevesebb vita a Fideszben, mert míg mi demokratikus módon döntünk, a jobboldali pártban egy ember akarata érvényesül”, fogalmazott egyik szocialista forrásunk. Tény, hogy a 176 jelölt között mindössze tíz nő szerepel csak, köztük egyetlen országosan is ismert politikus sincsen. A párt alelnökét, Pelczné Gáll Ildikót sem indítják egyéniben, holott a Fidesz többi elnökségi tagja egyéni körzetben is megméretteti magát.

Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki kabinetvezetője nemrég azt mondta: Pelcznének komoly szerepe van és lesz az országos politikában. „Fontos, hogy ne csak férfiak, hanem nők is legyenek a politikában (...) A kiválasztásnak azonban természetesnek kell lennie, azaz, nem a jelöltek neme a fontos, hanem a képességük, tehetségük” – fogalmazott.

http://nol.hu/belfold/20091219-nopolitikusok_a_partkirakatokban

Még Uganda is előttünk jár

Nem meglepő Magyarország helyezése a Világgazdasági Fórum által évente elkészített Gender Gap, vagyis nemi egyenlőtlenségi listán. Négy területen vizsgálják a férfiak és a nők esélyegyenlőségét: gazdasági lehetőségek, az oktatásban, különösen a felsőoktatásban való részvétel, egészségi állapot és várható élettartam, valamint a politikai hatalomból való részesedés tekintetében.

Matalin Dóra| Népszabadság| 2009. december 19.


Pelczné nem indul egyéniben
Kurucz Árpád









A nemrég közzétett 2009-es jelentés szerint Magyarország a hatvanötödik a 134 vizsgált ország közül. Ha külön is megnézzük az egyes mutatókat, kiderül, hogy míg az oktatás és az egészségügy területén szinte százszázalékos a férfiak és a nők egyenlősége, addig a politikai döntéshozatalban való részvételben a 81. helyen állunk. Itt többek között azt vizsgálták, hogy hány női miniszter van a kormányban, és hány százalékos a női képviselők aránya a parlamentben. Éppen e miatt a politikai mutató miatt vagyunk az összesített lista hatvanötödik helyén, ami tíz hellyel rosszabb, mint a 2006-os helyezésünk. E tekintetben még olyan országok is megelőzik Magyarországot, mint a Fülöp-szigetek, Mozambik, Uganda, Indonézia vagy Angola.

Ha mind a négy szempontot figyelembe vesszük, akkor a környező országok közül Szlovéniában, Ausztriában, Lengyelországban, Horvátországban és Ukrajnában vannak jobb helyzetben a nők, mint Magyarországon, de Csehország és Románia hátrébb végzett.

Általánosságban elmondható, hogy javult a nemek közötti esélyegyenlőség az országok többségében, annak ellenére, hogy a válság miatt romló foglalkoztatási mutatók olyan országokat vetettek vissza, mint Németország vagy Nagy-Britannia. A politikában való részvétel tekintetében viszont ez az általános javulás nem volt tapasztalható.

Mélyebb társadalmi és gazdasági okai vannak a magyar nők alacsony politikai részvételének – állítja Kelemen Ida, aki évek óta kutatja a nők politikai szerepvállalását Magyarországon. Szerinte az alacsony foglalkoztatottság az egyik ok.

– Az unióban sereghajtók vagyunk a női munkavállalók arányát tekintve. Ha pedig a nők nem dolgoznak, kevésbé vesznek részt a civil szerveztek munkáiban és a helyi politikában is. Ebből következik, hogy kevesebben lesznek az országos politikában is – mondja. A másik okot a konzervatív gondolkodásban látja. – Több kutatás igazolta, hogy a magyarok túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy a nő fő feladata a család ellátása, a férfié pedig a pénzkeresés – teszi hozzá.

Kelemen Ida szerint ha egy nőnek kedve támad részt venni a közéletben, családja, környezete nagy eséllyel megrökönyödik ezen, nem sok támogatást kap. Hozzáteszi: ahogy a jelöltlistákon is látszik, a pártok sem adnak reális esélyt a színeikben politizálni vágyó nőknek.


Parlamenti vegyes kar, férfi vezényletével - a SzenáTorok kórus koncertje 2006. november 11-én
Bánhalmi János










Az ENSZ bizottsága, a CEDAW, amely a nőket ért diszkrimináció ellen dolgozik, többször felszólította Magyarországot, hogy növelje a nők számát a közéletben és a politikában. Azt is javasolták, hogy Magyarország haladéktalanul fogadja el azt a javaslatot, amely 50 százalékos férfi-női kvótát javasol az önkormányzati és a parlamenti listás választásokon.

Az SZDSZ 2007-ben benyújtotta az erről szóló javaslatát a parlamentnek. Sándor Klára és Magyar Bálint tervezete szerint a pártlistákon kellett volna 50 százalékos arányt biztosítani a nők számára. A javaslatot Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor támogatta, pártjaik azonban nem.

A kutató szerint nemsokára kínossá válik Magyarország számára a női politikusok évtizedek óta változatlan, tíz százalék körüli aránya a parlamentben. Emlékeztetett: 1990-ben ez az arány még a 43. helyre volt elég világviszonylatban, 1998-ban már csak a nyolcvanhatodikra, 2002-ben a 103-ikra, 2006-ra pedig Magyarország lecsúszott a 120. helyre.

– Elszaladt mellettünk a világ, a nők szinte mindenhol egyre többen lettek képviselők, kivéve nálunk – hangsúlyozza. Kelemen Ida továbbra is jó megoldásnak tartaná a női kvótát, bár szerinte az oly mértékben változtatná meg a pártok elitjét, hogy megszavazására később sem lenne nagyobb esély. A helyzetet mégsem látja reménytelennek. – Nemsokára tarthatatlanná válnak a magyar számok Európában, a külső kényszer hoz valamiféle változást – mondja.

És hogy miért kellenek a női politikusok? Részben azért, mert a társadalom fele nőkből áll, akiknek joguk van a képviselethez. Hozzáteszi: tapasztalatok igazolják, hogy általuk megváltozik a munka légköre, kompromisszumkészebb, toleránsabb lesz. És nem utolsósorban a nők által erőteljesebben képviselt témák, az egészségügy, az okatatás, az ifjúságpolitika és az emberi jogok miatt.

http://nol.hu/belfold/20091219-meg_uganda_is_elottunk_jar


2009/12/15

Csak a kirakatba rakott pár nőt a Fidesz és az MSZP

Janecskó Kata, Szabó András 2009. 12. 15.

Alig vannak nők a Fidesz és az MSZP képviselő-jelöltjei között. A szocialisták még saját alapszabályukra is fittyet hánynak, a Fidesz frakcióvezetője szerint pedig nem való nőknek a kampány. Nem különösebben jó a nők helyzete Magyarországon egy nemzetközi felmérés szerint sem, a politikában pedig kifejezetten nehezen találnak maguknak helyet. Az MSZP-s nők fellázadtak, de a pártprogramba így sem kerültek be, a fideszesek csendben tűrnek.

Jóváhagyta hétfőn a Fidesz a párt egyéni képviselőjelöltjeinek listáját, a 176 jelölt között mindössze tíz nő található (a lista elfogadásáról itt olvashat). Az egyéniben elinduló nők között egyetlen országosan ismert politikus sem szerepel. Egy kivételével az összes női jelölt férjnél van, és legalább két gyereke van, a VII. kerületben induló Rónaszékiné Keresztes Mónika például hét gyerek anyja.

Forrás: MTI

Pelczné tüntetésen

A Fidesz nem indítja el egyéniben a legismertebb női politikusát, a párt egyik alelnökét, Pelczné Gál Ildikót sem. A Fidesz több elnökségi tagja viszont megméretteti magát egyéniben: Pokorni Zoltán Budapesten, Kósa Lajos Debrecenben, Navracsics Tibor Veszprémben, Varga Mihály Karcagon indul. Pelczné hiánya azért is furcsa, mert korábban ő volt Miskolc 2. számú választókerületének elnöke, az egyéni jelöltek többsége pedig a választókerületi elnökök közöl került ki.

Hétfőn a Fidesz egyik befolyásos tagja az [origo]-nak azt mondta: Pelczné nem azért került ki az egyéni jelöltek közül, mert megrendült volna benne a párt bizalma, ellenkezőleg, a párt női kampányának meghatározó arca lesz majd. Szijjártó Péter, a párt szóvivője kedden erről az MTV Ma reggel című műsorában azt mondta: Pelczné a Fidesz egyik alelnöke, az Országgyűlés alelnöke, a párt uniós ügyeinek egyik szakértője, Pelcznének az országos politikában komoly szerepe lesz majd.

Férfias sport

Arra a kérdésre, hogy mindössze tíz nő szerepel a Fidesz egyéni jelöltjei között Szijjártó azt felelte: "Fontos, hogy ne csak férfiak, hanem nők is legyenek a politikában. Mint ahogy fontos az is, hogy bölcsek és fiatalok is helyet kapjanak benne". "A kiválasztásnak azonban természetesnek kell lennie, azaz, nem a jelöltek neme a fontos, hanem a képességeik, tehetségük" - fogalmazott Szijjártó.

"A választókerületben a kampány az egy férfias sport" - jelentette ki hétfőn az MTV Az Este című műsorában Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. Szerinte a női jelöltek alacsony száma tehát azzal magyarázható, hogy az egyéni választókerületekben meglehetősen kemény kampány vár a jelöltekre. Navracsics az interjúban egyedül a XI. kerületben induló Orbán Anitát emelte ki, akiről azt mondta: korábban szakpolitikusként volt ismert, most azonban egyéniben is megméretteti magát.

A frakcióvezető hozzátette: reméli, hogy a listán több nő lesz majd. A Fidesz a megyei és országos listáját februárra véglegesíti majd. Az ellenzéki párt azonban - a magyar választási rendszer sajátosságai miatt - a legtöbb mandátumot várhatón egyéni körzetekben szerzi majd. Az előző választásokon hagyományosan jobban szerepelt a Fidesz egyéniben, mint az MSZP, ráadásul a jelenlegi közvélemény-kutasok szerint toronymagas a Fidesz előnye, a sok szavazatot szerző pártoknak pedig alaphelyzetben kevés listás hely jut a magyar választási rendszerben.

Elfelejtette az MSZP a nőket

Az MSZP-ben a Fidesszel szemben ugyan van női kvóta, a párt országos listájának első 75 helyén azonban nem érvényesül az alapszabályban előírt kvóta, amely szerint legalább minden ötödik képviselőjelöltnek nőnek kell lennie. A lista első 20 helyén még 4 nő van, a további helyeken a 75-ig azonban mindössze két újabb nő szerepel rajta. Emiatt a lista elfogadása előtt szombaton több, a 90. hely környékére vagy hátrébb sorolt MSZP-s nő politikus is visszalépett a jelöltségtől (erről itt olvashat bővebben). Az országos listán, az egyéniben leadott töredékszavazatok alapján lehet mandátumot szerezni, mivel egyéniben valószínűleg a Fidesz fog tarolni, így az MSZP számára felértékelődik az országos lista.

Lendvai Ildikó pártelnök múlt pénteken egy civil konferencián még arról beszélt, hogy "tisztességes pártnak kell rendelkeznie nőpolitikai mondanivalóval". A nők helyzetével azonban a MSZP szombaton elfogadott programja egyáltalán nem foglalkozik, nőkről említést egy tagmondat erejéig tesz csak a program, amikor a párt együttműködést ajánl "a nő egyenlő esélyeiért küzdőknek". Saját mondandót a választási program nem fogalmaz meg a témában.

Megelőznek a szlovákok

A kétévente Davosban ülésező nemzetközi szervezet, az üzletembereket, politikai és gazdasági vezetőket tömörítő Világgazdasági Fórum rendszeresen jelentést készít a nők helyzetéről a világ országaiban. Négy területen szokták vizsgálni a nemi egyenlőtlenségeket: gazdasági lehetőségek, oktatás, részesedés a politikai döntéshozatalból, valamint egészségi állapot és várható élettartam.

A világ 134 országát összehasonlító listán Magyarország 2009-ben a 65. helyen áll. A jelentés szerint a négy szempontot együtt vizsgálva például Ukrajnában, Szlovéniában, Lengyelországban, Ausztriában és Horvátországban is jobb helyzetben vannak a nők, mint nálunk, de például Szlovákiát (68.) megelőzi Magyarország. A felmérés szerint azonban, ha csak azt nézzük, hogy a politikában mekkora a nők aránya, sokkal rosszabbul teljesít, a 81. helyre szorul Magyarország, Szlovákia megelőzi, igaz, Románia és Csehország például ennél is rosszabb besorolást kapott.

http://www.origo.hu/itthon/20091215-fidesz-mszp-noi-politikusok.html