Ljudmila Ulickaja

Ljudmila Ulickaja: Életművésznők. Budapest, Magvető Kiadó, 2004.

"Zsenya olyan nő, aki első látásra bizalmat ébreszt az emberekben. És nőtársai szinte gondolkodás nélkül elmesélik neki az életük történetét, a szerelmeiket, a családi drámákat, a szerencsés fordulatokat. A nyaralás közben megismert Irene azt mondja el, hogyan vesztette el négy gyerekét. A szomszéd kislány egy ufóról mesél, a távoli rokon kamaszlány arról, hogy szenvedélyes szerelmi viszonyt folytat a nagybátyjával. A Svájcban dolgozó orosz prostituált a nehéz gyerekkorát mondja el, és hogy egy érett férfi, egy bankár, végre elveszi feleségül. Zsenya felnőtt életének különböző szakaszaiban találkozik ezekkel a történetekkel. Hol éppen elvált az első férjétől, hol egy új szerelem tűnik fel a láthatáron, hol újra összeköltözik a második férjével. És mindig megrendül, amikor kiderül, hogy a lányok-asszonyok meséi - mesék. Hazugságok, ábrándok, vágyálmok. De ezeket is meg kell értenie, ha a saját életében rendet akar teremteni, ha meg akarja tanulni az élet hétköznapi művészetét. Persze, ha van ilyen egyáltalán... Ljudmila Ulickaja könyve hat történetből áll, mondhatni: hat este, hat nem is olyan könnyű darab, amelyeket lebilincselő elbeszélésmód, nagy-nagy életismeret és finom, szomorkás irónia jellemez. Ahogy a nagy orosz íróktól megszoktuk."

Ljudmila Ulickaja: Kukockij esetei. Magvető Könyvkiadó, Budapest 2003.

"A Kukockij esetei című regény különleges helyet foglal el az eddigi életműben. Igazi elbeszélőkedvvel, a klasszikus orosz próza legjobb hagyományait követve - és azokat a mai kor embere számára "fogyaszthatóan" megújítva - mesél el egy nagy ívű, a XX. század közepének Oroszországában játszódó családtörténetet, amelyben azonban a család csak a legnagyobb jóindulattal nevezhető családnak. A regény főhőse, Pavel Kukockij doktor, a kiváló nőgyógyász különleges képességekkel rendelkezik: "belső látásával" - mintha csak röntgenszeme lenne - érzékeli a méhet, a magzatot, a női szervezet felépítését, egészen a sejtszerkezetig. Kukockij doktor mégsem tud boldog, kiteljesedett életet élni: karrierje megbicsaklik a szovjet hivatalokkal az abortusz elismertetéséért folytatott reménytelen küzdelemben, házassága Jelenával, az egyre jobban a látomások világába forduló szeretett nővel fokozatosan tragédiába torkollik, nevelt lányával, akinek életsorsa szintén szövevényessé válik, egyre inkább elveszíti a kapcsolatot - és végül Kukockij doktor a kilátástalan helyzetből az alkoholizmusba menekül."

Ulickaja, Ljudmila: Médea és gyermekei. Magvető Könyvkiadó, 2003.

"Egy család regénye, a legnagyobb orosz írókat idéző stílusban. A Médea és gyermekei lebilincselő olvasmány. A krími görög Médea Szinopli hegyiházában minden nyáron összegyűlik a nagy család. Médeának ugyan saját gyermekenem született, de anyja tizenkét testvérrel hagyta itt, pár héttel tengerész apja halála után. Tartalom A család viharosan gyarapodik, és nyári kalandjaik, tragédiáik, szerelmeik, elválásaik, csetepatéik elevenednek meg e könyv lapjain bölcs iróniával, finom távolságtartással, a narrátor ritka, de éles közbeszólásaival. Ljudmilla Ulickaja orosz írónak az 1980-as évektől jelennek meg írásai. Könyveit Amerikában, Európában és Kínában is kiadták. Hazájában 1993-ban vált ismertté, amikor aSzonyecska című kisregényét Booker Díjra jelölték. Ulickaja a felülmúlhatatlan orosz próza folytatója és örököse."

Ulickaja lesz a könyvfesztivál díszvendége
Ami az életművészetről tudható...
"A tatárok visszatértek" (Ljudmila Ulickaja írónő)
Simon Izabella: Az írás női kromoszómái: Ulickaja esetei
Ljudmila Ulickaja: Kukockij esetei

E. Csorba Csilla

E. Csorba Csilla: Máté Olga fotóművész. Petőfi Irodalmi Múzeum, Helikon Kiadó, 2006.

Máté Olga a 20. század első felében alkotó fotóművész, akinek munkásságát, egybevetve férfikollégáiéval is, a legelsők között emlegethetjük. Írók, művészek, szabad gondolkodók, önmegvalósításra törekvő nők keresték fel szalonként is működő Veres Pálné utcai műtermét. Máté kapcsolatot tartott a társművészetek alkotóival, nyomon követte az ott felbukkanó modern törekvéseket, dokumentálta a modern tánc születését, a modern építészet első jelentős produkcióit Szinte egyedülállónak mondható műfaji sokoldalúsága, portré, gyerekfelvétel, csendélet, városkép, reklámfelvétel egyaránt kikerül műterméből. Szakmai pályafutása végéig megújulni kész természete hazai és külföldi kiállítások eredményes résztvevőjévé avatta. Anya, asszony és művész hármasságát egységben megvalósító szándéka kereknek, teljesnek mondható életet, mű-együttest hagyott maga után.

E. Csorba Csilla

E. Csorba Csilla: Magyar fotográfusnők (1900-1945). Egyenes úton egyedül. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000.

A szerző a fotótörténet egy szeletét igyekszik megvilágítani: azt az időszakot, amikor már lehetőség nyílott arra, hogy az elszigeteltségben élő nők kilépjenek a nyilvánosság elé, megmutatva, hogy megfelelő partnereik férfi kollégáiknak. A könyv középpontjában a hazai, 1890-1945 között működő fotográfusnők tevékenysége áll, de bemutatja a nyugat-európai és amerikai hasonló törekvéseket, fontosabb személyiségeket is. A fotóművészet külföldi tisztelői előtt jól csengő, ismerős nevek a kötetben szereplő képek szerzői: Rosy Ney, aki szociofotóival vívott ki elismerést, Ylla, a negyvenes évek legismertebb állatfotósa, Nora, az emberi kapcsolatok érzékeny megjelenítője, Máté Olga, Kálmán Kata, Sugár Kata, akinek képei jól ismertek tankönyveinkből.

Fülszöveg:
A szerző a magyar fotóművészet történetét különösen érdekes szempontból világítja meg. Szociológiai és művészettörténeti aspektusból azt a folyamatot vizsgálja, amint a nők, kilépve a nemükre mért kötöttségekből a XIX. század közepén elsajátították az új technikai csoda, a fényképezés kémiai, fizikai és művészi ismereteit, s minden tiltás ellenére e szakma kiváló művelőivé váltak. Az út az indulástól (1939), a szervezett oktatás hiányától függetlenül, meredeken vitt felfelé a sikeres, beérkezett életpályák kialakulásáig. A könyv középpontjában a magyar, 1890 és 1945 között működő fotográfusnők tevékenysége áll, de a szerző az összehasonlítás igényével kitekint a nyugat-európai és amerikai pályatársak eredményeire is, így pl.: a Camera Work körül tevékenykedő fotográfusnőkre, vagy a francia fotóélet legjelesebb képviselőire. A fotóművészet hazai és külföldi tisztelői előtt is jól csengő, ismerős nevek a kötetben szereplő képek szerzői: Rosie Ney (Földi Rózsi), Blüh Irén, Besnyő Éva, akik elsősorban szociofotóikkal vívtak ki elismerést maguknak. Nora Dumas (Kelenföldi Telkes Nóra) az emberi kapcsolatok érzékeny megjelenítője, Máté Olga, Rogi André a portréfényképezés európai rangú képviselői, Ergy Landau (Landau Erzsi), Reismann Marian a gyermekfotózás jegyzett alkotói. A kísérletezésről az önmegvalósításig ívelő pályák és regényes életutak-huszonnégy művésznő - eredményeit egy közel 100 képből álló válogatás teszi vizuálisan is érzékelhetővé. A magyarországi fotográfusnők történetét kutató E. Csorba Csilla a nemzetközi gyűjtemények anyagának ismeretében vallja, hogy André Kertész, Robert Capa, Munkácsi Márton, Moholy-Nagy László mellett érdemes egyenrangúként említeni és megtanulni néhány kiváló magyar fotóművésznő nevét is.

A Nő és a társadalom

http://www.mtdaportal.extra.hu//NET.html

Willhelm Szidónia

Willhelm Szidónia: Szerelem, házasság feminista tükörben. Benkő Gyula könyvkereskedése. Budapest, 1908.

"Vaskos köteteket írtak, főképen az alapos németek és szorgos angolok a nőmozgalomról. Tudományos apparátussal hirdetett, magyarázott egyegy író. Ε könyvekre nagy szükségünk van, de igen nehezen kezelhetők épen nagy alaposságuk és terjedelmüknél fogva. Ezen néhány sor írásnak feladata, hogy rövid kivonatban, mintegy reflektorral rávilágítson az okok, a cél és az eszközök összcsoportjára, melyek a nőmozgalom megértéséhez szükségesek. (...)
Nem oktatni, nem agitálni, csak a felismerés lehetőségét óhajtja e könyv megadni. Aki elolvasása nyomán, a kérdés részletei iránt érdeklődik, annak kevés belföldi, de tetemes anyag áll rendelkezésére külföldi írók munkáiban."

Sic Itur ad Astra

"Hiába könyvtárnyi immár a társadalmi nemek kutatásának irodalma, a gender fogalma nem képes áthatni a közgondolkodást, de maradéktalanul a társadalomtudományokat sem. A bulvársajtó, az igényes ismeretterjesztés, de még a szakszövegek is rendre úgy beszélnek nőkről, férfiakról, nem(iség)ről, hogy nem reflektálnak ezeknek társadalmi és/vagy történeti teremtettségére, ehelyett biológiailag adottnak tételezik a nemeket és a köztük lévő különbségeket. Ha mégis problematizálják a nemiség kérdéskörét, akkor azt a nemi egyenlőtlensége megszüntetésének (eredendően politikai) vágyával teszik"

Hiányzik a genderkutatás a köztudatból2008. október 9. 11:46 Múlt-kor történelmi portál

A Sic Itur ad Astra, Fiatal Történészek Folyóirata legújabb, most megjelent száma (58. [2008.] XIX. évfolyam) azt kívánja az olvasóközönség elé tárni, hogy - a fentebbi felfogással rokon nőtörténeti nézőpont markáns jelenléte ellenére - a történettudomány kiváló eszköz a nemiség köré szerveződő jelenségek és fogalomrendszerek idő- és térbeli változékonyságának tanulmányozására. A lap a Sic Itur ad Astra Egyesület 2005-ben megrendezett Nemek a társadalomban - a nemi szerepek változásai című konferenciáján elhangzott előadások legjavát is bemutatja.

Sándor Zsuzsanna: A Nagy Nő. 168 óra, 2005. évfolyam, 37. szám

Sándor Zsuzsanna: A Nagy Nő. 168 óra, 2005. évfolyam, 37. szám, 2005.09.19.

"Az utrechti egyetem egyik nemzetközi nyári kurzusán diáklányoktól azt kérték, írjanak női példaképeikről. Meglepő eredmény született: az egyetemisták kizárólag családtagjaik, ismerőseik közül válogattak. Történelmi személyiséget, politikus asszonyt egyikük sem említett. A kutatók szerint a férfidominanciájú történelemben a nők leginkább áldozatként szerepelnek, pozitív azonosulási mintát nem nyújtanak. A mai magyar közéletből pedig hiányoznak a korszakos nők."

Drozdik Orsolya

Drozdik Orsolya: Sétáló agyak. Installáció. 1992.

Lessenyei Márta

Lessenyei Márta: Ferenczy Noémi síremléke. (bronzszobor, 1973, Kerepesi úti temető)

Marta Karlweis

Marta Karlweis: A házasság és az átalakult nő.
(Forrás: Gróf Hermann Keyserling: Könyv a házasságról. A házasság értelmezése kiváló kortársak felfogása szerint. Fordította: Dr. Fülöp Zsigmond. Nova Irodalmi Intézet, 1927. 179-184 old.)

"A keresztény kultúrkörön belől - időben csakúgy mint térben - úgy látszik, hogy egy meghatározott pillanatban a házasság intézménye problémává alakúl át. Boldogtalan házasságok mindig voltak, de époly kevéssé jelentettek problémát, mint ahogyan a néhány családban mutatkozó nem szép, vagy rosszul sikerült gyermekekből még nem lehet egy egész fajta elkorcsosodására, vagy átalakulására következtetni. Élénk gond, fáradozás és fejtegetés tárgyává csak abban a pillanatban lesz a házasság, amelyben a nő, a világnak nőnemű fele tudatosan meg akar szabadulni attól a kiskorúsági viszonytól, mely a hímnemű feléhez kapcsolja."

Kökénydombi Vénusz

Kökénydombi Vénusz - a Willendorfi Vénusz "kortársa" - 7000 éves, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely

Brenda Laurel

Kutató.
A számítágépekkel való interakció, a virtuális valóság, és a számítógépes játékok oktatásban való felhasználhatóságával foglalkozik.

Weblapja és egy előadása a TED-en.

Maria Larsson

Maria Larsson, svéd fényképész

Róla készült film:
http://www.imdb.com/title/tt0961066/


A képen Maria Heiskanen az Everlasting Moments c. filmből.

Ada Lovelace

Ada Lovelace, analitikus, metafizikus, a számítógéptudomány megalapozója

http://webisztan.blog.hu/2009/03/09/magyar_nok_az_it_ban

Bajner Mária

Bajner Mária: Egymás nemében. Gondolat Kiadó, Budapest, 2007.