Lorántffy Zsuzsanna (1600-1660) fejedelemasszony

A kor református teológiai irányzatai (puritanizmus, presbiterianizmus), a református kultúra és iskolaügy pártfogója.

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, mecénás, iskolaalapító. Zempléni nagybirtokos család sarja, Lorántffy Mihály lánya. Sárospatak az ő hozományaként került a Rákócziak birtokába, amikor 16 évesen, 1616. április 18-án a 23 éves borsodi főispán, ónodi kapitány, Rákóczi György felesége lett. 32 évig boldog házasságban éltek, öt gyermekük született, de csak György és Zsigmond érte meg a felnőtt kort.
Rövid szerencsi tartózkodás után költöztek Patakra, ettől kezdve a nagyasszony haláláig tartó időszak volt a város, a vár és a pataki kollégium fénykora. Férje oldalán tevékenyen részt vett a családi birtokok kormányzásában, kitűnő gazda és kertész volt, nagy pártfogója a kálvinista egyházi és iskolai intézményeknek. 1630-ban Rákóczi Györgyöt Erdély fejedelmévé választották s a következő évben a család Erdélybe költözött, de vagyonuk központja továbbra is Sárospatak maradt, s a fejedelemasszony ezután is sokat időzött Patakon. Miután pedig 1648-ban a férje meghalt, a temetés után Zsigmond fiával visszaköltözött Patakra, és élete hátralévő részét a város fejlesztésére, a kollégium felvirágoztatására szentelte. Az iskola munkájának korszerűsítésére meghívta az akkor már Európa-szerte ismert nagy pedagógust, Comeniust. Lorántffy Zsuzsanna a sárospataki Vártemplom alatti kriptában nyugszik.
Fehérné Victor Gabriella: A pataki vár gyöngye. Regény Lorántffy Zsuzsanna leánykorából. Budapest 1998, Kálvin, 282 p.
Gyárfás Endre: Zsuzsanna kertje. [Történelmi regény.] Budapest 1989, Kossuth, 247 p.
Szentmihályiné Szabó Mária: Lorántffy Zsuzsanna. Regény. (2. kiad.) Budapest 1985, Ref. Zsinati Iroda, 422 p.
Szentmihályiné Szabó Mária: Örök társak. Életrajzi regény. (2. kiad.) Budapest 1985, Ref. Zsinati Iroda, 360 p. Szilágyi Sándor: Lorántfy Zsuzsanna. Történeti család- és jellemrajz. Pest 1872, Eggenberger, 104 p.