A dating violence-től az elborult gyilkosságig

Aki agresszív a kapcsolatban, szakítás után zaklatóvá válhat

Ezek az esetek nem előzmények nélküliek – mondja a kutató a szerelemféltésből elkövetett gyilkosságoknak nevezett tragédiákról. Szerinte az együttjárás alatti erőszak legalább annyira jelen van Magyarországon, mint a családon belüli, csak sokkal kevesebb szó esik róla. Jogvédők szerint a távoltartás kiterjesztése lehetne a megoldás.

Fekete Gy. Attila–Matalin Dóra| Népszabadság| 2009. december 28.

Helyszínelés a salgótarjáni mészárlás után

MTI - Komka Péter

A nyomozás jelen állása szerint a volt barátja ölte meg azt a 16 éves diáklányt, akinek holttestére iskolába tartó gyerekek bukkantak két hete Gyálon. Hónapokig készült tettére: kutatott az interneten, hogy hol tudna fegyvert venni, végül egy másolatot vásárolt, amelyhez Szlovákiában szerzett be lőport és csappantyút. Az iskolába induló lányt először hátba lőtte, majd addig ütötte a fegyverrel, amíg el nem veszítette az eszméletét. Ezután közvetlen közelről fejbe lőtte. Elfogása után tettét azzal indokolta: nem tudta elfogadni, hogy a lány két és fél év együttjárás után szakított vele.

Kilenc nappal korábban Salgótarjánban bozótvágó késsel mészárolt le egy férfi egy fiatal párt. Ő sem tudta feldolgozni, hogy elhagyta a barátnője, ezért megölte a nőt és annak új társát.

Szinte minden hónapra jutott egy-egy hasonló eset az idén. Júniusban például Békéscsabán ölt meg egy 18 éves lányt a volt barátja, mert elhagyta és nem akart visszatérni hozzá. A szakítás után a férfi személyesen és egy közösségi portálon keresztül is zaklatta a lányt, aki emiatt feljelentést tett. Két nappal a gyilkosság előtt az áldozat és egyik rokona kihívta a rendőrséget, mert a házuk közelében látták a férfit és testvérét. A rendőrök egy kocsmában találtak rájuk. A férfinál volt egy konyhakés, amit elkoboztak tőle, de mert nem tett semmi fenyegetőt, nem fogták el. Később vett egy másik kést, és megölte a fiatal nőt.

Májusban egy 17 éves fiú ölte meg 16 éves barátnőjét Kecskeméten, mert a lány szakítani akart vele. Mindketten gimnáziumba, egy osztályba jártak. A fiú kifejezetten jó tanuló volt, éppen egy tanulmányi verseny döntőjére készült.

A kriminológusok szerint ezekben az esetekben nincs semmi szokatlan, vagy rendkívüli. Mindig is voltak (és lesznek is) olyan emberek, akik szerelemféltésből ölni is képesek. Többnyire hirtelen felindultságból halálos csapást mérnek egykori szerelmükre, vagy kést rántanak. Ritkán, de vannak extrém esetek is, mint a salgótarjáni bozótvágós kettős gyilkosság.

Két éve pedig az az eset döbbentette meg az országot, amikor egy német férfi szögbelövővel támadt volt élettársára és annak horvát kedvesére. Más okból, az áldozat fiatal kora miatt marad emlékezetes az ercsi gyermekgyilkosság, amikor egy kikosarazott 17 éves fiú megfojtotta 13 éves „ex”-ét, amiért szakított vele.

Nem vagyunk egyformák. Mindenki másképp dolgozza fel, ha valaki, aki fontos volt a számára, elhagyja, sőt a szeme előtt egyszeriben más lesz fontos, más oldalán mutatkozik. A nagy többség egy ideig „szenved”, majd túlteszi magát a történteken, és új kapcsolatba kezd.

Vannak azonban, akik szégyenletesnek tartják, saját gyengeségük bizonyítékaként élik meg a szakítást, s hogy nem tudták megtartani azt, akivel nem is olyan rég még mindennél fontosabbak voltak egymásnak. Közülük egyesek leiszszák magukat, és tartósan az alkoholhoz menekülnek, másokból – szerencsére ők vannak kevesebben – viszont gyilkos indulatot vált ki a szakítás.

A bűnügyi statisztikák szerint 2008-ban 292 gyilkosságot követtek el Magyarországon. Ebből 29-et szerelemféltésből. Az elkövetők döntő többsége pszichiátriai kezelés alatt állt, vagy éppen kezelésre szorult volna. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elmeállapotuk miatt mind elkerülhetik a felelősségre vonást.

– Ezek az esetek általában nem előzmény nélküliek – állítja Gyurkó Szilvia, az Országos Kriminológiai Intézet családon belüli erőszakkal foglalkozó kutatója. Hozzátette: az úgynevezett „dating violence”, vagyis az együttjárás alatt elkövetett erőszak legalább annyira jelen van Magyarországon, mint a családon belüli erőszak, csak sokkal kevesebb szó esik róla.

Három évvel ezelőtt négyszáz fiatalt, egyetemistákat, főiskolásokat kérdeztek meg arról, hogy mennyire van jelen az agresszió a párkapcsolatukban. A válaszadók 15–20 százaléka számolt be valamilyen fizikai, verbális vagy lelki erőszakról.

– Nem csak a fiúk bántották a lányokat, a lányokra is jellemző volt az agresszió valamilyen formájának alkalmazása – mondja a kutató. Kiemelte: azért fontos figyelni ezekre a jelekre, mert a kutatásból az is kiderült, hogy aki hajlamos az agresszióra egy kapcsolatban, az egy esetleges szakítás után is zaklathatja a másikat.

– A figyelem azonban a környezet és nem a rendőrség dolga. A rendőrségnek nincs kapacitása arra, hogy volt barátoktól védelmezzenek – teszi hozzá. Gyurkó Szilvia szerint a megelőzés másik módja az oktatás. Azt mondja, hogy már általános iskolában el kell kezdeni nevelni a gyerekeket, megtanítani őket arra, hogyan kell nemet mondani, hogyan kell az érzelmeiket kommunikálni, biztonságosan randevúzni. – Tudatosabbnak kell lenniük a fiataloknak a párkapcsolataikban – hangsúlyozza.

A kutató szerint egyébként nincs több ilyen – szerelemféltésből elkövetettnek mondott – eset az utóbbi időszakban,mint korábban, legfeljebb bizonyos esetek nagyobb visszhangot kapnak. – Ha egy gyilkosságot lőfegyverrel követnek el Budapesten vagy közel a fővároshoz, az mindig nagyobb figyelmet kap a médiában, mintha például egy kistelepülésen ölnek késsel – mondja. Ugyanakkor szerinte a 20-24 évesnél fiatalabb korosztályra jellemző egyfajta modellkövetés is, vagyis ötleteket kaphatnak a korábbi esetekből.

Ami a távoltartást, mint a megelőzés további lehetséges módját illeti, a kutató elmondta, hogy erre ezekben az esetekben Magyarországon nincs mód. Ha két ember csak együtt járt, nem éltek, nem élnek együtt, akkor nincs honnan kitiltani a volt barátot. A közvélemény távoltartás alatt sokszor azt az Egyesült Államok bizonyos államaiban alkalmazott gyakorlatot érti, amikor a polgári bíróság megtiltja valakinek, hogy bizonyos távolságra megközelítse például korábbi partnerét. Magyarországon – a többi európai országhoz hasonlóan – ez nem alkalmazható.

– A távoltartásról szóló törvény vitájakor javasoltuk, hogy az udvarlókra, korábbi udvarlókra is alkalmazható legyen a törvény, végül azonban csak a volt bejegyzett élettársakra tették alkalmazhatóvá – mondja Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen vezetője. Hozzáteszi: az volt az ellenérv, hogy ez a kör, a volt barátok köre, nehezen meghatározható.

A jogvédők ezzel nem értenek egyet, szerintük ennek az az üzenete, hogy ma Magyarországon könnyebben meg lehet úszni a bántalmazást, ha az elkövető nincs törvényes kapcsolatban az áldozattal. Tóth Györgyi szerint az, hogy nincs közösen használt lakás, ahonnan kitilthatnák a bántalmazót, csak egyszerűsíti a helyzetet. – A bíró meghatározhatná, hogy honnan tiltja el a zaklatót, például a volt partner munkahelye, lakása, iskolája közeléből – sorolja.

A jogvédő emlékeztetett egy, az Európa Tanács által készített felmérésre: eszerint a legsúlyosabb következményekkel járó párkapcsolati erőszak tekintetében a legfiatalabb, 16–24 éves korosztály a legveszélyeztetettebb. – Első kapcsolataikat élik felfokozott érzelmekkel, nincs tapasztalatuk a szakításról, jogtudatuk és ismereteik az intézményekről, hatóságokról kevés, ráadásul nagy rajtuk a csoportnyomás, nem akarnak szégyenben maradni – magyarázza. Éppen ezért a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen új felvilágosító kampánya is a fiatalokat célozza meg.

http://nol.hu/belfold/20091228-_a_kornyezet_dolga__hogy_lgyeljen_

Nőpolitikusok a pártkirakatokban

MSZP: kvóta és sértődés – Fidesz: kevés és ismeretlen arcok egyéniben

Nehezebb lesz kampányra fogni az MSZP hölgypolitikusait az országos listán őket ért méltánytalanság miatt – legalábbis a párt nőtagozatának vezetői szerint. A Fidesznél nem a kvóta, hanem Orbán Viktor döntött: a 176 egyéni körzetben csak tíz nőpolitikust indítanak.

Szalay Tamás Lajos| Népszabadság| 2009. december 19.

Csak kevesen az előtérben
Reviczky Zsolt

Jóval az országos lista elfogadása előtt meghatározta az MSZP választmánya a listaállításnál használt kvóták kereteit, pontosítva ezzel a párt alapszabályában meglévő kitételt. Utóbbiban ugyanis mindössze annyi szerepel: a vezető testületekben, illetve az európai parlamenti, országgyűlési és önkormányzati képviselői listákon a tagok, illetőleg a jelöltek legalább egyötödének harmincöt éven alulinak, valamint legalább egyötödének nőnek kell lennie. Azt viszont nem határozza meg az alapszabály, hogy ez a rangsorban mit jelent, vagyis, ha a párt állítana egy ötszáz fős listát, amelynek csak az utolsó száz helyén sze-

repelnének nők, a névsor akkor is alapszabályszerű lenne. Mivel azonban a kvóta mentén kiosztott helyek egyúttal politikai üzenetet is hordoznak, ezért a választmány hagyományosan pontosítja a tételeket. A most elfogadott listaállítás kritériumainak meghatározását is érdemi vita övezte, végül abban állapodtak meg, hogy három blokkban: a lista első és huszadik helye között, az első százban, illetve azt követően kell érvényesülnie a kvótának.

Így került be az első húszba végül Szűcs Erika volt munkaügyi miniszter, a választmány elnökhelyettese, miután Szili Katalin önként leiratkozott a negyedik helyről. Az első húszban összesen négy hölgypolitikus szerepel: Lendvai Ildikó pártelnök, Lamperth Mónika elnökhelyettes, Vadai Ágnes elnökségi tag és Szűcs Erika.

Az érdemi belső konfliktust az okozta a szocialistáknál, hogy a következő blokkban, vagyis az első száz helyen ugyan valóban helyet kapott összesen húsz nő, de többségük csak a leghátsó traktusban, leginkább a kilencvenedik pozíció után. A pártban sem titkolják, hogy matematikai alapon leginkább az első 75 nyerhet mandátumot, az utánuk következők listás bejutása erősen kérdéses.

Több szocialista nőnél épp ez verte ki a biztosítékot, hiába érvényesül ugyanis a kvóta statisztikailag, amikor az első hetvenötben mindössze hat nő kapott helyet. A már említett első négy mellett (Lendvai, Lamperth, Vadai, Szűcs) csak Halmai Gáborné (69.) és Budai Bernadett pártszóvivő (71.) bízhat a listás befutásban.

Az elégedetlenség egyik első jele Kárpáti Zsuzsa, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet főigazgatójának önkéntes visszalépése volt. A listán 93. helyen szereplő politikus úgy érvelt: nem jó ötlet, hogy egyéni képviselőként indulva „veresse meg magát” és hozzon töredékszavazatokat olyan politikusoknak, akik egyéniben egyébként nem indulnak. Kárpáti egyik nyilatkozatában hozzátette, hogy a Pest megyei küldöttgyűlés ellenszavazat nélkül döntött úgy, hogy a női kvóta alapján az országos listán biztos befutó, maximum 25. helyen szeretnék látni Kárpátit, de ez végül nem érvényesült a választmányi ülésen.

Hasonló indíttatású szervezkedés volt a párt kongresszusán is: eredetileg a hetvenedik helynél rosszabb pozícióban lévő hölgyek mind tüntetőleg leiratkoztak volna, végül azonban többeket „eltántorítottak” a visszalépéstől. A kongresszus kezdésére már csak hatan maradtak: Kunszt Márta, Dér Zsuzsanna, Körösiné Bódi Judit, Vidorné Szabó Györgyi, Juhászné Lévai Katalin és Havas Szófia.

Közülük egyébként csak utóbbi három volt benne az első százban, a többieket még ennél is hátrébb sorolták. Havas Szófia – aki az MSZP nőtagozatánakegyik alelnöke – a Népszabadság kérdésére azt mondta: méltatlannak tartják, hogy szakpolitikusokat hátrébb soroltak a listán; ráadásul a kezdetben megígért teljesítményelv sem látszik érvényesülni a kiválasztásban.

„Az, hogy a leiratkozott jelöltek mind hölgyek, csak hab a tortán!”, tette hozzá lapunknak Havas Szófia, cáfolva ezzel, hogy pusztán nőpolitikai alapja lenne a kritikának. A kongreszszuson leiratkozó hölgyek helyére végül a párt választási bizottsága jelöl majd új tagokat a „tartalékkeretből”, figyelemben tartva a kvótát. Ez egyelőre azért nem történt meg, mert az írásbeli lemondások még nem érkeztek meg a pártközpontba.

Gurmai Zita EP-képviselő, az MSZP nőtagozatának elnöke a Népszabadságnak azt mondta: különösen szomorú, hogy a listaállításnál patikamérlegen mérték a női kvótát. A nőtagozat régóta szorgalmazza a nők érdemi részvételét a politikában. Az MSZP az egyetlen magyarországi parlamenti párt, amely női kvótát alkalmaz, azonban a húszszázalékos arány a fele annak, ami az európai baloldalon elvárt. „A kongresszuson néhány nőtársam szót emelt emiatt, de ez nemcsak az ő ügyük.

A nőtagozat most is feladatban gondolkodik, legfontosabb teendőnk a női egyéni képviselőjelöltek segítése. Most is meg fogjuk mutatni, hogy nők nélkül nem lehet hatékony kampány, még ha most nem is láttuk ennek elismerését” – nyilatkozta lapunknak. A politikus egyúttal jelezte: kezdeményezi, hogy már januárban vitassák meg a női képviselet kérdését a pártban, mert a női esélyegyenlőség „közérdek”.

„Nálunk legalább van kvóta. Azért van kevesebb vita a Fideszben, mert míg mi demokratikus módon döntünk, a jobboldali pártban egy ember akarata érvényesül”, fogalmazott egyik szocialista forrásunk. Tény, hogy a 176 jelölt között mindössze tíz nő szerepel csak, köztük egyetlen országosan is ismert politikus sincsen. A párt alelnökét, Pelczné Gáll Ildikót sem indítják egyéniben, holott a Fidesz többi elnökségi tagja egyéni körzetben is megméretteti magát.

Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki kabinetvezetője nemrég azt mondta: Pelcznének komoly szerepe van és lesz az országos politikában. „Fontos, hogy ne csak férfiak, hanem nők is legyenek a politikában (...) A kiválasztásnak azonban természetesnek kell lennie, azaz, nem a jelöltek neme a fontos, hanem a képességük, tehetségük” – fogalmazott.

http://nol.hu/belfold/20091219-nopolitikusok_a_partkirakatokban

Még Uganda is előttünk jár

Nem meglepő Magyarország helyezése a Világgazdasági Fórum által évente elkészített Gender Gap, vagyis nemi egyenlőtlenségi listán. Négy területen vizsgálják a férfiak és a nők esélyegyenlőségét: gazdasági lehetőségek, az oktatásban, különösen a felsőoktatásban való részvétel, egészségi állapot és várható élettartam, valamint a politikai hatalomból való részesedés tekintetében.

Matalin Dóra| Népszabadság| 2009. december 19.

Pelczné nem indul egyéniben
Kurucz Árpád

A nemrég közzétett 2009-es jelentés szerint Magyarország a hatvanötödik a 134 vizsgált ország közül. Ha külön is megnézzük az egyes mutatókat, kiderül, hogy míg az oktatás és az egészségügy területén szinte százszázalékos a férfiak és a nők egyenlősége, addig a politikai döntéshozatalban való részvételben a 81. helyen állunk. Itt többek között azt vizsgálták, hogy hány női miniszter van a kormányban, és hány százalékos a női képviselők aránya a parlamentben. Éppen e miatt a politikai mutató miatt vagyunk az összesített lista hatvanötödik helyén, ami tíz hellyel rosszabb, mint a 2006-os helyezésünk. E tekintetben még olyan országok is megelőzik Magyarországot, mint a Fülöp-szigetek, Mozambik, Uganda, Indonézia vagy Angola.

Ha mind a négy szempontot figyelembe vesszük, akkor a környező országok közül Szlovéniában, Ausztriában, Lengyelországban, Horvátországban és Ukrajnában vannak jobb helyzetben a nők, mint Magyarországon, de Csehország és Románia hátrébb végzett.

Általánosságban elmondható, hogy javult a nemek közötti esélyegyenlőség az országok többségében, annak ellenére, hogy a válság miatt romló foglalkoztatási mutatók olyan országokat vetettek vissza, mint Németország vagy Nagy-Britannia. A politikában való részvétel tekintetében viszont ez az általános javulás nem volt tapasztalható.

Mélyebb társadalmi és gazdasági okai vannak a magyar nők alacsony politikai részvételének – állítja Kelemen Ida, aki évek óta kutatja a nők politikai szerepvállalását Magyarországon. Szerinte az alacsony foglalkoztatottság az egyik ok.

– Az unióban sereghajtók vagyunk a női munkavállalók arányát tekintve. Ha pedig a nők nem dolgoznak, kevésbé vesznek részt a civil szerveztek munkáiban és a helyi politikában is. Ebből következik, hogy kevesebben lesznek az országos politikában is – mondja. A másik okot a konzervatív gondolkodásban látja. – Több kutatás igazolta, hogy a magyarok túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy a nő fő feladata a család ellátása, a férfié pedig a pénzkeresés – teszi hozzá.

Kelemen Ida szerint ha egy nőnek kedve támad részt venni a közéletben, családja, környezete nagy eséllyel megrökönyödik ezen, nem sok támogatást kap. Hozzáteszi: ahogy a jelöltlistákon is látszik, a pártok sem adnak reális esélyt a színeikben politizálni vágyó nőknek.

Parlamenti vegyes kar, férfi vezényletével - a SzenáTorok kórus koncertje 2006. november 11-én
Bánhalmi János

Az ENSZ bizottsága, a CEDAW, amely a nőket ért diszkrimináció ellen dolgozik, többször felszólította Magyarországot, hogy növelje a nők számát a közéletben és a politikában. Azt is javasolták, hogy Magyarország haladéktalanul fogadja el azt a javaslatot, amely 50 százalékos férfi-női kvótát javasol az önkormányzati és a parlamenti listás választásokon.

Az SZDSZ 2007-ben benyújtotta az erről szóló javaslatát a parlamentnek. Sándor Klára és Magyar Bálint tervezete szerint a pártlistákon kellett volna 50 százalékos arányt biztosítani a nők számára. A javaslatot Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor támogatta, pártjaik azonban nem.

A kutató szerint nemsokára kínossá válik Magyarország számára a női politikusok évtizedek óta változatlan, tíz százalék körüli aránya a parlamentben. Emlékeztetett: 1990-ben ez az arány még a 43. helyre volt elég világviszonylatban, 1998-ban már csak a nyolcvanhatodikra, 2002-ben a 103-ikra, 2006-ra pedig Magyarország lecsúszott a 120. helyre.

– Elszaladt mellettünk a világ, a nők szinte mindenhol egyre többen lettek képviselők, kivéve nálunk – hangsúlyozza. Kelemen Ida továbbra is jó megoldásnak tartaná a női kvótát, bár szerinte az oly mértékben változtatná meg a pártok elitjét, hogy megszavazására később sem lenne nagyobb esély. A helyzetet mégsem látja reménytelennek. – Nemsokára tarthatatlanná válnak a magyar számok Európában, a külső kényszer hoz valamiféle változást – mondja.

És hogy miért kellenek a női politikusok? Részben azért, mert a társadalom fele nőkből áll, akiknek joguk van a képviselethez. Hozzáteszi: tapasztalatok igazolják, hogy általuk megváltozik a munka légköre, kompromisszumkészebb, toleránsabb lesz. És nem utolsósorban a nők által erőteljesebben képviselt témák, az egészségügy, az okatatás, az ifjúságpolitika és az emberi jogok miatt.

http://nol.hu/belfold/20091219-meg_uganda_is_elottunk_jar

Csak a kirakatba rakott pár nőt a Fidesz és az MSZP

Janecskó Kata, Szabó András 2009. 12. 15.

Alig vannak nők a Fidesz és az MSZP képviselő-jelöltjei között. A szocialisták még saját alapszabályukra is fittyet hánynak, a Fidesz frakcióvezetője szerint pedig nem való nőknek a kampány. Nem különösebben jó a nők helyzete Magyarországon egy nemzetközi felmérés szerint sem, a politikában pedig kifejezetten nehezen találnak maguknak helyet. Az MSZP-s nők fellázadtak, de a pártprogramba így sem kerültek be, a fideszesek csendben tűrnek.

Jóváhagyta hétfőn a Fidesz a párt egyéni képviselőjelöltjeinek listáját, a 176 jelölt között mindössze tíz nő található (a lista elfogadásáról itt olvashat). Az egyéniben elinduló nők között egyetlen országosan ismert politikus sem szerepel. Egy kivételével az összes női jelölt férjnél van, és legalább két gyereke van, a VII. kerületben induló Rónaszékiné Keresztes Mónika például hét gyerek anyja.

Pelczné tüntetésen

A Fidesz nem indítja el egyéniben a legismertebb női politikusát, a párt egyik alelnökét, Pelczné Gál Ildikót sem. A Fidesz több elnökségi tagja viszont megméretteti magát egyéniben: Pokorni Zoltán Budapesten, Kósa Lajos Debrecenben, Navracsics Tibor Veszprémben, Varga Mihály Karcagon indul. Pelczné hiánya azért is furcsa, mert korábban ő volt Miskolc 2. számú választókerületének elnöke, az egyéni jelöltek többsége pedig a választókerületi elnökök közöl került ki.

Hétfőn a Fidesz egyik befolyásos tagja az [origo]-nak azt mondta: Pelczné nem azért került ki az egyéni jelöltek közül, mert megrendült volna benne a párt bizalma, ellenkezőleg, a párt női kampányának meghatározó arca lesz majd. Szijjártó Péter, a párt szóvivője kedden erről az MTV Ma reggel című műsorában azt mondta: Pelczné a Fidesz egyik alelnöke, az Országgyűlés alelnöke, a párt uniós ügyeinek egyik szakértője, Pelcznének az országos politikában komoly szerepe lesz majd.

Férfias sport

Arra a kérdésre, hogy mindössze tíz nő szerepel a Fidesz egyéni jelöltjei között Szijjártó azt felelte: "Fontos, hogy ne csak férfiak, hanem nők is legyenek a politikában. Mint ahogy fontos az is, hogy bölcsek és fiatalok is helyet kapjanak benne". "A kiválasztásnak azonban természetesnek kell lennie, azaz, nem a jelöltek neme a fontos, hanem a képességeik, tehetségük" - fogalmazott Szijjártó.

"A választókerületben a kampány az egy férfias sport" - jelentette ki hétfőn az MTV Az Este című műsorában Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. Szerinte a női jelöltek alacsony száma tehát azzal magyarázható, hogy az egyéni választókerületekben meglehetősen kemény kampány vár a jelöltekre. Navracsics az interjúban egyedül a XI. kerületben induló Orbán Anitát emelte ki, akiről azt mondta: korábban szakpolitikusként volt ismert, most azonban egyéniben is megméretteti magát.

A frakcióvezető hozzátette: reméli, hogy a listán több nő lesz majd. A Fidesz a megyei és országos listáját februárra véglegesíti majd. Az ellenzéki párt azonban - a magyar választási rendszer sajátosságai miatt - a legtöbb mandátumot várhatón egyéni körzetekben szerzi majd. Az előző választásokon hagyományosan jobban szerepelt a Fidesz egyéniben, mint az MSZP, ráadásul a jelenlegi közvélemény-kutasok szerint toronymagas a Fidesz előnye, a sok szavazatot szerző pártoknak pedig alaphelyzetben kevés listás hely jut a magyar választási rendszerben.

Elfelejtette az MSZP a nőket

Az MSZP-ben a Fidesszel szemben ugyan van női kvóta, a párt országos listájának első 75 helyén azonban nem érvényesül az alapszabályban előírt kvóta, amely szerint legalább minden ötödik képviselőjelöltnek nőnek kell lennie. A lista első 20 helyén még 4 nő van, a további helyeken a 75-ig azonban mindössze két újabb nő szerepel rajta. Emiatt a lista elfogadása előtt szombaton több, a 90. hely környékére vagy hátrébb sorolt MSZP-s nő politikus is visszalépett a jelöltségtől (erről itt olvashat bővebben). Az országos listán, az egyéniben leadott töredékszavazatok alapján lehet mandátumot szerezni, mivel egyéniben valószínűleg a Fidesz fog tarolni, így az MSZP számára felértékelődik az országos lista.

Lendvai Ildikó pártelnök múlt pénteken egy civil konferencián még arról beszélt, hogy "tisztességes pártnak kell rendelkeznie nőpolitikai mondanivalóval". A nők helyzetével azonban a MSZP szombaton elfogadott programja egyáltalán nem foglalkozik, nőkről említést egy tagmondat erejéig tesz csak a program, amikor a párt együttműködést ajánl "a nő egyenlő esélyeiért küzdőknek". Saját mondandót a választási program nem fogalmaz meg a témában.

Megelőznek a szlovákok

A kétévente Davosban ülésező nemzetközi szervezet, az üzletembereket, politikai és gazdasági vezetőket tömörítő Világgazdasági Fórum rendszeresen jelentést készít a nők helyzetéről a világ országaiban. Négy területen szokták vizsgálni a nemi egyenlőtlenségeket: gazdasági lehetőségek, oktatás, részesedés a politikai döntéshozatalból, valamint egészségi állapot és várható élettartam.

A világ 134 országát összehasonlító listán Magyarország 2009-ben a 65. helyen áll. A jelentés szerint a négy szempontot együtt vizsgálva például Ukrajnában, Szlovéniában, Lengyelországban, Ausztriában és Horvátországban is jobb helyzetben vannak a nők, mint nálunk, de például Szlovákiát (68.) megelőzi Magyarország. A felmérés szerint azonban, ha csak azt nézzük, hogy a politikában mekkora a nők aránya, sokkal rosszabbul teljesít, a 81. helyre szorul Magyarország, Szlovákia megelőzi, igaz, Románia és Csehország például ennél is rosszabb besorolást kapott.

http://www.origo.hu/itthon/20091215-fidesz-mszp-noi-politikusok.html

Nawal El Saadawi az arab feminizmus és a rezsimellenes kritika emblematikus alakja

A feminizmus nem a szexről szól

Interjú Naval el-Szadavival, aki fél évszázada harcol a nők jogaiért

A 77 éves egyiptomi politikus­írónő, Naval el­Szadavi az arab feminizmus és a rezsimellenes kritika emblematikus alakja. Szociális és szexuális problémákkal foglalkozó írásaiban immár ötven éve mutat rá a muzulmán nők, vagy ahogy állítja, minden nő hátrányos helyzetére a társadalmakban. Indulása kivételes volt: apja oktatási miniszter lévén, nyolc diplomás testvéréhez hasonlóan, elvégezhette az orvosi egyetemet. Ám a védőszárny alól kikerülve, hamar a mindenkori kormány ellenségévé lett.

Rajacic Ágnes| Népszabadság| 2009. december 5.

„Nem úgy harcolok a kapitalizmus ellen, hogy eltakarom a hajam!”

Rajacic Ágnes

1972-­ben megjelent, A nők és a szex című művét betiltották, állásából elbocsátották. Több egyiptomi értelmiségivel együtt 1981­ben bebörtönözték, csak Anvar Szadat halála után szabadult. Később az ENSZ tanácsadója lett, majd megalapította az Arab Női Szolidaritás Szervezetét (AWSA), melynek célja, hogy megváltoztassa az arab nők gondolkodásmódját. A szervezet nemzetközi sikerei annyira felbőszítették az egyiptomi kormányt, hogy 1991­ben betiltotta őket, vagyonukat egy vallásos nőszervezetnek adta. Azóta külföldi egyetemeken tanít.

- Hol áll az arab feminizmusnak az ügye,amelyért ön több mint fél évszázada küzd?

- Sokan még mindig nem értik, mi a feminizmus. Azt hiszik, hogy az arab országokban csak a nők csonkítása vagy a szexuális elnyomás elleni küzdelem. Persze ezeket is felöleli, de az igazi feminizmus számomra a humanizmus. A családon kívüli és belüli problémákat össze kell kötni a globális politikával, a kapitalizmussal, a munkanélküliséggel, a bevándorlással. Ezek a tényezők férfit és nőt is érintenek, de a nők ma a férfiak alá vannak rendelve minden vallásban és kultúrában. Ha gazdasági válság vagy háború van, azt leginkább a nők és a szegények szenvedik meg.

- Ha globális politikában gondolkozunk,változtatott-e a muzulmán nők helyzetén az iraki és az afganisztáni háború? Halljuk például, hogy sok női szervezet érvel a családjog és az örökösödési jogreform mellett a muzulmán országokban.

- Amikor Bush Irakba ment, mi tudtuk,hogy az olajért és a politikai hatalomért ment. De ő azt mondta, hogy a nőket megy felszabadítani. Mekkora feminista volt?! Ugyanez történik Afganisztánban, ahol Obama továbbra is fel akarja szabadítani a népet. Vajon a bombák felszabadítják Afganisztánt? Nem. Senki sem szabadíthatja fel a másikat! Természetes, hogy én is az al­Kaida, a tálibok és minden más szörnyű rezsim ellen vagyok, amelyek a vallást használják az emberek és főleg a nők elnyomására. De ki hozta létre a rezsimeket? Bin Laden és George W. Bush valójában testvérek: mindenki tudja, hogy az előbbi az amerikai kormánynak dolgozott a nyolcvanas években. Ahogy a Szovjetunió leáldozott, Oszama bin Laden, az imperializmus gyereke lett az ellenség. Amerika egyébként Egyiptomban is támogatta az iszlám fundamentalizmust.

- Mekkora esélyük van az arab feministamozgalmaknak a kormányokkal szemben?

- Sok iraki nő keres meg. Azt mondják,most két fronton harcolnak: a vallási fundamentalizmus és az amerikai elnyomás ellen. Az ország darabokban van, és éppen ez az, ami a külföldi elnyomásnak segít megosztani az uralmat. Ezért van kettősség a szunnita és a síita vallás között is. Nem szabad az idegen elnyomásra hallgatni, fel kell szabadítanunk magunkat a neokolonializmus és a helyi hatalom alól is. Össze kell fognunk, és le kell rántani a leplet az elménkről. A megoldás az oktatás, a kreativitás és a disszidens írás.

- A politika nem járható út az egység megteremtéséhez? Ön indult a 2005-ös egyiptomi elnökválasztáson…

- Nem szabad elválasztani a tudományta művészettől és a politikától, mint a testet sem a szellemtől. Én eredetileg orvos vagyok. A rendelőmben azon kezdtem gondolkodni, miért lesznek betegek az emberek. Azért lesznek betegek, mert szegények és keményen dolgoznak. Hiába adok nekik gyógyszereket. Felfedeztem a gazdaság és az orvostudomány közötti összefüggést, és azt, hogy a politikai rendszer a hibás. A rendelőmben ugyan meg tudok gyógyítani pár embert, de az írással milliókról segítem le a leplet. Mert az a lepel a legveszélyesebb, amit az oktatás, a média erőltet ránk. Orvosként tudok a májról, a tüdőről, de nem ismerem az emberi lénynek a társadalommal és a politikával való kapcsolatát, ami betegséget okoz.

- Mivel magyarázhatók a szociális anomáliákat, amelyek a nyugatra nyitottabb muzulmán társadalmakban, így Törökországban, Marokkóban észlelhetők? Gondolok az otthoni női körülmetélés műtéteire, vagy a szűzhártya visszavarrására.

- Mint mondtam, egyes feministák csaka szexualitásról szeretnek beszélni, meg a női körülmetélésről. De ezt sohasem kötik a globális vagy a lokális politikához, a történelemhez sem, így eltévesztik a célt. Ahhoz, hogy megértsük a nőkkel vagy a férfiakkal szembeni szexuális elnyomást - mert én a férfi körülmetélést is ellenzem -, látnunk kell, hogy ezek a rabszolgatartásból erednek. A rabszolgákat gazdasági okok miatt kasztrálták, a nőket gazdasági és politikai okok miatt vágják meg, hogy a monogámiához szoktassák őket.

- Tehát igaznak tartja a muzulmán világ ésa nyugati civilizációk ütközésének tézisét?

- A civilizációs válság tézise hamis.Vajon a palesztin-izraeli háború az emberek ellentétéről szól? Szó sincs róla. A földekről, a vízről, az anyagi szükségletekről szól. Az állítólagos vallási háború a judaizmus és az iszlám, vagy a nyugati és a keleti kultúra között csak álca. Én egyiptomi vagyok, maga magyar, de ugyanazon rendszerben élünk. A véleményünk különbözhet, mert Európában több az egyéni szabadság, szexuális szabadság, talán bőségesebbek a gazdasági javak, de maguk is patriarchátus alatt élnek. Az ellentétek a pénz, a bankok, a szabadpiac és az érdekek között vannak, nem a vallások között. Ezt érzik maguk is a gazdasági válságban és a bevándorlás által.

- A bevándorlásról szólva, hogyan magyarázza, hogy Európában ma azok a muzulmán fiatalok is fátylat tesznek fel, akiknek csak a nagyszüleik voltak vallásosak?

- Az elme az egyik börtönből a másikbaesik. Néhány Észak-Afrikából érkezett nő így akarja megmutatni a muzulmán identitását. Azt gondolják, hogy ezzel próbára teszik a Nyugatot. Ez nevetséges. Nem úgy harcolok a kapitalizmus ellen, hogy eltakarom a hajam! Ők fátyolban járnak, de magas sarkút vesznek fel, és a derekukat kiteszik a farmerből. Azt hiszik, hogy így felszabadultak. Valójában csak meghasonultak az iszlamizáció és az amerikanizáció között.

- Az amerikai dominanciára Egyiptombólördögöt kiáltani, az nemcsak halogatja az iszlám jogreformot?

- Minden vallást meg kell reformálni,nem csak az iszlámot.

- A legutóbbi könyve, a „Zina, le roman volé" (Zina, a lopott regény) című rendkívül sötét képet fest Egyiptomról. Gyerekeket erőszakoló férfiak, álszent fátylas nők és utcára hajított csecsemők. Szinte karikatúra...

- A regény az regény, értelmezhetifeketén vagy fehéren. A Zina című regényem valós társadalmi problémáról szól. Ma Egyiptomban kétmillió törvénytelen utcagyerek van, mivel nincs apjuk, nem kaphatnak semmiféle családnevet, és iskolába sem járhatnak. Ez tragédia. A régi Egyiptomban, még a rabszolgatartás előtt, mindenki egyenlő volt. Nem tudták, hogy a foetus a sperma által termékenyül meg, azt hitték, hogy a nőt ismeretlen erő keríti hatalmába. A gyerek így felvehette az anya nevét. Ma ellenben csak a férfiét hordhatja. El-Szadavi például a nagyapám neve, akit nem is ismertem. Az édesanyámnak nem hordhatom a nevét, pedig ő igazán szeretett. Szervezetünk, amelynek férfi tagjai is vannak, azért harcol, hogy a gyerekek hordhassák az anyjuk nevét, és járhassanak iskolába. Tavaly a kormány meg is hozta ezt a törvényt.

- A vallásosságról alkotott véleménye arrasarkallnák, hogy elhagyja a vallását. Miért nem tette meg?

- Én minden vallást kritizálok, a kereszténységet és a judaizmust hasonlóképpen, mint az iszlámot.

http://nol.hu/lap/hetvege/20091205-a_feminizmus_nem_a_szexrol_szol

http://en.wikipedia.org/wiki/Nawal_El_Saadawi

http://www.nawalsaadawi.net/

Csípős-édes gasztrotúra Chili & Vaníliával

Ma jelenik meg Mautner Zsófi szakácskönyve. Remek - mondja erre ön, és továbblapoz. De ha azt írom: Chili & Vanília első könyvét adják ki, a gasztrobloggerét, akiről még a legvitriolosabb újságírók is párás szemmel nyilatkoznak, talán más a helyzet. Mautner Zsófival a hazai gasztrokultúráról is beszélgettünk, amelyben szerinte jövőre áttörés várható.

Szemere Katalin| Népszabadság| 2009. december 1.

- Az első gasztroblog, amelyet érdemes olvasni - írták sokan a Chili & Vaníliáról. Mi kell a blogindításhoz? Fél kiló nyers exhibicionizmus?

- Amikor az ember már nem akarja rázúdítani a hobbijának legapróbb részleteit a barátaira, és még az írás is örömöt szerez neki, akkor, mondjuk, blogot indít, mint én 2005-ben. Az önmegvalósítás nem volt célom. Aztán egy ismerősöm beajánlott a Magyar Narancshoz, ahol minden héten megjelenik egy cikkem. Innentől az egyik munka már hozta a másikat.

- Elámultak a szerettei, amikor a brüsszeli, EU-s állását feladta, és a kulináriáért hazaköltözött?

- Csodálkoztak, de azért ez jól átgondolt döntés volt. Mikor egyre több felkérés jött női újságoktól, a Diningguide.hu online étteremkalauz főszerkesztőjének hívtak, majd tévés műsorok tanácsadójának, versenyek zsűritagjának, az már elég indoknak tűnt a hazaköltözéshez.

- Nem a hagyományos magyar konyháról, az Újházi-tyúkhúsleves zamatáról és a szilvás gombóc morzsájáról ír a legszívesebben, hanem pofonegyszerű különlegességekről. A Diningguide-on meg a csúcsgasztronómiát, a fúziós konyhát hirdeti. Nehezen fogadta be a szakma, úgy, hogy nincs idevágó végzettsége?

- Meglepő módon, nem. Jóban lettem sok séffel, bejártam az ország legjobb éttermeit, sokat utazom külföldre, tehát viszonylag képben vagyok. És kutatok a fiatal, tehetséges profik után, higgye el, sokan vannak!

- Ezt miért nem láthatjuk? A tévés műsorokban csak amatőröknek szóló főzős tehetségkutatók futnak. Az egyiknek épp ön a tanácsadója.

- Én már annak is örülök, hogy Bíró Lajos, a Bock Bisztró társtulajdonos séfje látható a képernyőn. Persze boldog lennék, ha mindenki megismerné Litauszki Zsoltot vagy Segal Viktort. Ez nem rajtam múlik, mert rengeteget írok róluk. Egyébként úgy tűnik, 2010-ben jön a nagy áttörés Magyarországon.

- Ezt miből gondolja?

- Február végén lesz a Hagyomány és Evolúció című verseny döntője, amelyet a Magyar Gasztronómiai Egyesület szervez, és az új generáció, a külföldi, csúcséttermekben is képzett tehetségesek megmérettetnek. Ezt az előzsűriben megtapasztaltam. A döntő grémiumába pedig csupa Michelin-csillagos francia és német séfet nyertünk meg.

Mautner Zsófi blogja műfajt teremtett
Népszabadság - Reviczky Zsolt

- Annyira fontos ez a Michelin-csillag? Minősít minket, hogy egyetlen éttermünknek sincs?

- Ez egy komoly szakmai elismerés, és valóban nincs még nálunk. De azt ne felejtsük el, hogy az osztrák Gault Millau kalauz 2010-es kiadásába a budapestiek is bekerültek. Két sapkát érdemelt a Babel és a Fausto's; ezek nagyjából egy csillagot érnének. Az idén a Michelin Main Cities of Europe kalauz főszerkesztője, Derek Bulmer azt nyilatkozta nekem: érzékelik az utóbbi öt évben nálunk végbement fejlődést. Kifinomultabbak, innovatívabbak és kreatívabbak lettünk, közel vagyunk az első csillaghoz. Ezzel együtt tudom, több problémával küzdenek a csúcséttermek is. Nehéz megtalálni az igazán jó minőségű alapanyagokat, és az ételek színvonala is hullámzó. De azért nincs okunk panaszra, tényleg kiválóak a séfjeink.

- A hazai csúcsgasztronómia kinek szól? Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy fejenként húszezer forintot költsenek egy étkezésre.

- Ezekbe az éttermekbe az itt élő külföldiek járnak és azok a gasztronómia iránt nyitott magyarok, akik szívesen rászánják a pénzt a jó ételre. És itt nem a táplálkozásról van szó, hanem olyan kulturális élményről, mint a színház vagy egy jó mozi. Sokan kerülik még a közép-drága, de jó minőségű helyeket is, míg a plázákban pillanatok alatt elvernek ugyanennyit a semmire. Sajnálom, hogy a gasztrokultúra gyerekcipőben jár nálunk, mert az étterem a városi társasági élet szerves része. Ez lassan átalakul, tudom, de addig sok mindennek kell megváltoznia a fejekben.

- Azon gondolkodom, ha a receptjei elérhetők a neten, minek kell kiadni őket? A portfólió része?

- Az ember vágyik arra, hogy négy év blogolás után egybegyűjtve, új ötletekkel kiegészítve, profi fotókkal egy könyvbe szedje a dolgait. Nem mindenáron akartam ezt a kötetet. Többen megkerestek már az ötlettel, de a feltételem csak most teljesült. Stahl Judit kínált olyan konstrukciót, amelyben nem kellett semmiféle kompromisszumot kötnöm.

http://www.nol.hu/lap/kult/20091201-csipos-edes_gasztrotura

http://chiliesvanilia.blogspot.com/

Elismerték a roma nők sterilizálását Csehországban

A prágai kormányfő mélységes sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt

Jan Fischer mélységes sajnálkozását fejezte ki azoknak az orvosoknak a súlyos hibái miatt, akik az elmúlt években akaratuk ellenére tettek meddővé szülni képes roma nőket.

Szilvássy József, Pozsony| NOL| 2009. november 24.

A cseh miniszterelnök kihangsúlyozta: kivétel nélkül egyéni mulasztásokról volt szó, ennek ellenére elengedhetetlennek tartotta hivatalnok kormányának a bocsánatkérését. Fischer hozzátette, hogy a kártérítések ügyét majd jövőre, a képviselőházi választások eredményeként megalakuló új kabinetnek kell rendeznie. Egyúttal felkérte az egészségügyi és az igazságügyi minisztert, hogy készítsenek törvénytervezetet, amely a jelenlegi rendelkezéseknél egyértelműbben szabályozná a sterilizálás végrehajtásának feltéteteleit.

Elena Goralová, a törvényellenesen sterilizált a csehországi nők szerveződésének vezetője megkeresésünkre jelentős előrehaladásnak nevezte, hogy a jelenlegi cseh kormány végre szembenézett a szomorú tényekkel, s nem igyekezett eltussolni, illetve letagadni a történteket, ahogy azt az elődjei tették. "Küzdelmünk azonban még nem ért véget, mert kárpótlást is követelünk, s ha nem járunk sikerrel idehaza, akkor a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulunk, miként azt már nyolc szlovákiai sorstársunk megtette, akiknek 3500 eurós fájdalomdíjat ítéltek meg" - nyilatkozta lapunknak.

A csehországi roma nők törvénytelen sterilizálására öt évvel ezelőtt a budapesti székhelyű Európai Roma Jogok Központja hívta fel a figyelmet. Prágában sokáig tagadták ezeket a vádakat. Áttörést Otakar Motejl, emberi jogi biztos hivatala hozott, amely nemrég elismerte, hogy az eddig felderített tények alapján a múlt század kilencvenes éveiben és még 2002-ben is főleg a morvaországi Ostraván és Olomoucban akaratuk ellenére, illetve kellő felvilágosítás nélkül több mint ötven asszonyt tettek meddővé.

http://nol.hu/kulfold/elismertek_a_roma_nok_sterilizalasat_csehorszagban

Párizsban még mindig nem hordhatnak nadrágot a nők

Több mint 200 éve hatályban van az a rendelet, amely szerint a párizsi nők nem, illetve csak és kizárólag kivételezett helyzetekben hordhatnak nadrágot. A nadrágtilalmat 1800-ban vezették be Párizsban, és bár többször próbálkoztak annak eltörlésével, a mai napig nem helyezték hatályon kívül – adta hírül a Telegraph. Az iráni szabályozásnál [1] is szigorúbb rendelet az összes párizsi nőre vonatkozott, senki sem bújhatott ki alóla. Azaz mégis. Ha valaki úgy szeretett volna öltözni, mint egy férfi, akkor „el kellett látogatnia a párizsi rendőrkapitányságra, hogy megkapja az engedélyt”- idézi a szabályzat szövegét a lap.

A rendeletet először 1892-ben enyhítették, akkor már azok az asszonyok is nadrágot húzhattak, akik lovaglásra adták a fejüket, 1909-ben pedig már a biciklizőknek sem kellett tartaniuk a fellibbenő szoknyától. A szabályzatot többszöri próbálkozás után sem sikerült eltörölni, pedig 1969-ben a párizsi tanács is kérvényezte a rendőrfőkapitányt, törölje el az őskövületnek minősülő rendeletet.

A rendőrfőkapitány szerint meggondolatlanság lett volna, így nem tett eleget a kérésnek. Utoljára, 2003-ban a francia jobboldali párt, az UMP egyik politikusa próbálkozott a hatályon kívül helyezéssel, hiába. A Telegraph Evelyne Pisier jogászprofesszort, a Le Droit des Femmes (A nők jogai) című könyv szerzőjét emeli ki, aki úgy véli, hogy miután a nadrágtilalom még mindig életben van, a párizsi rendőrnők is megszegték a törvényt, amikor kötelezővé tették számukra a nadrág viselését.

http://velvet.hu/blogok/tejbenvajban/2009/11/20/ketszaz_eve_nem_hordhatnak_nadragot_a_parizsi_nok/

Gyereke van? Akkor inkább maradjon otthon!

A cégek többségénél úgy vélik, bőven elég, ha betartják a szabályokat

Továbbra sincs áttörés a kisgyerekes dolgozó nők helyzetében, sőt a kötelező jogi előírások betartása is nehézkes. A válság tovább rontott a helyzeten.

Matalin Dóra| Népszabadság| 2009. november 17.

A gyedről visszatérők sokszor kénytelenek rövidesen új állást keresni
Népszabadság - Kovács Bence

Előrevinné az ügyet, ha egy évig minden férfi úgy élne, mintha nő lenne - állítja a Jól-Lét Alapítvány kutatásának egyik szakértője. Azt vizsgálták, milyen jellegzetességei vannak az anyák foglalkoztatásának Magyarországon, van-e fejlődés e téren, mit értenek a munkaadók családbarát működésen, mi segíti és mi akadályozza az anyabarát vállalati modell kialakítását. Harminchárom, többségében külföldi tulajdonú cég vett részt a kutatásban, de olyan állami vállalatok is szerepeltek a vizsgálatban, mint például a Magyar Posta vagy a Magyar Televízió.

Jellemző, hogy e cégek közül mindössze kettő élén áll női vezető, holott az összes dolgozó 53 százaléka nő, a szellemi beosztottak között pedig 63 százalék az arányuk.

A kutatók a cégek HR-vezetőivel készített interjúk alapján háromféle szemlélettel találkoztak. Az első csoportba azokat a cégeket sorolták, amelyek nem látják a nők és kismamák nehézségeit, az esélyegyenlőségen pedig azt értik, hogy megfelelnek a jogszabályoknak. Csakhogy, mutatott rá Fertetics Mandy, a kutatás vezetője, ezeket a szabályokat sem mindig tartják be - köztük például azt, hogy a szülési szabadságról visszatérni kívánó nőt alkalmazni kell. A törvényeket ugyanis az üzleti lehetőségek keretein belül értelmezik. Vagyis: vissza kell venni a kismamát, ha még szükség van a munkakörére és a munkájára.

A vállalatok másik csoportja felismeri, hogy a nők nehezebb helyzetben vannak, de a tradicionális szerepfelfogásra épít. Biztatják őket, hogy maradjanak minél tovább otthon, visszajövetelükkor pedig keresik a lehetőséget arra, hogy a szerintük megváltozott helyzetű nőket a korábbitól eltérő módon alkalmazzák. Kényelmesebb munkát ajánlanak, alacsonyabb pozícióban, mert "ez könnyebben összeegyeztethető a családdal". Ezzel a kutatás készítői szerint rövid távon segítik őket, de hosszú távon nem oldják meg a problémát.

A vizsgált cégek harmadik csoportját alkotják a kimondottan anyabarát munkahelyek. Ezek a nőket teljes értékű munkavállalónak tekintik, akik támogatást kapnak ahhoz, hogy az anyai szerepnek is eleget tegyenek. Lehet rugalmas munkaidőben, részmunkaidőben, távmunkában dolgozni, biztosítanak gyermekfelügyeletet, nem szabják meg, hogy milyen hosszú az "optimális" szülési szabadság, és a gyesen lévő anyákkal is folyamatosan tartják a kapcsolatot.

A megkérdezett cégek önképe pozitív volt, szinte mindegyik HR-es úgy gondolta, hogy náluk megvalósul az esélyegyenlőség. De konkrét kérdésekre válaszolva kiderült, hogy távmunka 17 cégnél, részmunkaidő 16-nál, a job sharing (amikor egy állást ketten osztanak meg egymás között) mindössze háromnál volt gyakorlat. Úgynevezett magánéleti asszisztens (aki segít magánügyek, például a csekkbefizetés intézésében, hogy ezt ne a munkavállaló tegye munkaidőben) egyetlen cégnél sem létezik. Nyolc cégnél volt példa arra, hogy férfi ment gyedre, de ez egyiknél sem fordult elő háromnál többször.

A vezetők leginkább a magánügyi asszisztenssel és a gyermekmegőrzéssel kapcsolatban voltak elutasítóak. Egyikük így fogalmazott: "egyáltalán nem tartom jó megoldásnak, ha az óvoda vagy a bölcsőde ugyanabban az épületben van, ahol az anya is. Így esetleg olyan problémák is megtalálják, amelyek megzavarják a munkáját".

Ami a meglévő lehetőségeket illeti, a távmunka mindössze egy cégnél jelentette azt, hogy sok munkavállaló élhet vele, nem csak egy-egy kivételezett vezető vagy munkatárs. A többi esetben inkább azt jelentette, hogy ha jön a vízvezeték-szerelő vagy a gyerekorvos, egy napot otthonról is lehet dolgozni. Erősen tartja magát az a szemlélet, hogy akkor hisszük el valakiről, hogy dolgozik, ha látjuk a munkahelyén.

A megkérdezettek jelentős része hangsúlyozta, hogy a válság rossz hatással van az anyabarát intézkedések bevezetésére. A kutatás készítői úgy vélik, jó lenne, ha a cégek a leépítéseknél tekintettel lennének arra, hogy a 45 év felettiek, a kisgyerekesek vagy a fogyatékkal élők kisebb eséllyel találnak másik állást. Kiderült, hogy a cégek több nőt küldtek el, mint férfit, és a kisgyerekeseknek alig van esélyük visszatérni a munkába.

http://nol.hu/gazdasag/20091117-kisgyerekkel_valtozatlanul_nehez

A női kerékpározás hőskora

Magyarországon az 1880-as évek első felében kezdett elterjedni a kerékpár, 1882-ben megalakult az első magyar kerékpáros egylet is, a Budapesti Kerékpár Egyesület. Az egyre népszerűbb kerékpár (a századfordulóig több mint 150 kerékpáros kör alakult) eleinte csak a férfiakat hódította meg. A női kerékpáros még az 1890-es évek első felében is nagy feltűnést keltett.

A nők először szokásos utcai viseletükben ültek fel a „vasparipára”, azonban hamarosan tapasztalták, hogy az a ruha, amely megfelel egy rövid sétára, kényelmetlen kerékpározás közben. Arról nem is beszélve, hogy a szép selyemblúzok, kalapok, finom szövetből készült szoknyák, szalagok, csipkék könnyen tönkrementek egy-egy borulás során. Ezért szoknyáik aljába ólomnehezéket varrtak, hogy ne kerüljenek a küllők közék; kezükre finom szarvasbőrkesztyűt húztak, hogy ne törje fel a kormány; s akadtak akik a fűzőt is levették, hogy ne akadályozza őket az erőkifejtésben.

Sokkal célszerűbb és kényelmesebb viselet volt a kerékpározáshoz a nadrág. A nadrág nagyon bőven szabott térdnadrág volt, melyet harisnya vagy térdig érő kamásli egészített ki. Egy ilyen nadrágban kerekező nő látványát így örökítette meg egy korabeli fűzfapoéta:

„Bristol kerék, Helical-cső, Adria...

Jaj, de formás a kisasszony vádlija!

Aczél-bokát feszít pergő pedálja,

Mikor magát a nyeregben

Negédesen himbálja!”

Ma már komikus, hogy ennek a sportnak a művelését egyesek bátor női tettnek vélték látni. Felismerték a kerékpározás egészségügyi jelentőségét is, de az orvosok óvták a nőket a „túlzott” kerékpározástól; kb. napi 50-60 km-t 15–18 km/h sebességgel tekintettek még megengedettnek. A kerékpárversenyeket károsnak tartották. (Az első női kerékpárversenyt 1896-ban rendezték Magyarországon, ahol világos selyem blúzban és sötét bő térdnadrágban álltak a rajthoz.)

A női kerékpározást a közvélemény igen lassan fogadta el, de mivel nyeregbe szálltak az angol uralkodóház tagjai, a nemzetközi arisztokrácia dámái, majd a magyar arisztokrata családok fiatalabb hölgyei. Vidéken a vármegyei főispánok vállalkozó szellemű feleségei, a megyei és városi tisztikar tisztségviselőinek leányai és a feltűnést kedvelő fiatal színésznők, így elterjedt a kerékpározás, melyben szerepe volt a sznobizmusnak is.

A kor illemszabályai szerint úrinő nem járkált egyedül az utcán, így férjeik, férfi testvéreik, rokonaik és ismerőseik társaságában indultak el kirándulni, mely számtalan alkalmat nyújtottak flörtökre, csintalanságokra. Kitaláltak egy kerékpáros játékot is, melynek lényege abban állt, hogy először a férfiak üldözték a hölgyeket, majd miután ki-ki elérte a párját, együtt kellett a célba karikázniuk. Micsoda pompás lehetőségek!...

A kerékpározás, mint minden olyan dolog, melyet a hölgyek műveltek, így vált részévé a századfordulón az úri világ kollektív nagy játékának: a férjfogás és férjhez adás tisztes feladatának. A jó levegőn megnő a kedv a házasodásra – tartották a lányos mamák, s megbízható felügyelet mellett elengedték eladósorban lévő leányaikat kirándulni.

Lányok-fiúk mit szóltok?

Fotok: Kempelen Farkas Tankönyvtár, Jackson Library, Kempelen Farkas Tankönyvtár, uvm.edu, jwa.org, DaoineSidh,zazzle.com

Szerző: Lindistyle

http://cyclechic.blog.hu/2009/11/15/a_noi_kerekparozas_hoskora

Kéthly Anna üzenetei

A Szabad Európa Rádió és a BBC hullámhosszán az 1956-os forradalom idején a hírekben hallhattunk róla, az interjúkban saját hangján szólt a magyar szabadságért harcolókhoz. Különösen november 1-jétől, amikor Kéthly Anna az Internacionálé ülésére Bécsbe érkezett.

Hanák Gábor| Népszabadság| 2009. november 14.

A szociáldemokrata politikus 120 éve született Budapesten, és a 80. születésnapján emigrációban adott interjút a Szabad Európa Rádiónak

MTI Archív

A rádiót, a sajtót évtizedes otthoni tapasztalatai alapján biztonsággal használta. 1956. november 5-én az ildlewildi (ma J. F. Kennedy) repülőtéren, ahol amerikai újságírók, rádió- és televíziós riporterek tömege várta és ünneplésben részesítette, Kéthly a következőt mondja:

"Kérem, ezek a dicsérő szavak engem egyáltalán nem illetnek, ugyanis Magyarországon abban a néhány napban az a magyar fiatalságnak, az egyetemi és munkás fiatalságnak a hősies és valamennyiünk bámulatát kiérdemlő cselekedete volt. Sem az enyém, sem a másoké nem, csak a fiatalságé volt, és ha valamikor újból, én mélységesen remélem, lesz szabad Magyarország, független és önrendelkezési joggal rendelkező Magyarország, ez annak a fiatalságnak köszönhető, amely apáinak, anyáinak, hazájának védelmében fölkelt. (Mik a tervei New Yorkban?) Az Egyesült Nemzetek elé kerülni, megpróbálni megértetni velük azt, hogy mi történt és mi történik Magyarországon, és azután rögtön visszamenni, hogy a legelső alkalommal újra ott álljunk, ahol kötelességünk állani..."

Kéthly Anna ekkor államminiszter - ahogy Bibó István 1956. november 4-i nyilatkozatában írja, "Magyarország egyetlen törvényes külföldi képviselője és külképviseleteinek törvényes feje". A szovjet intervenció lehetetlenné tette, hogy Nagy Imre miniszterelnök átadja a hivatalos megbízást a magyar ENSZ-képviselet vezetésére, és "ezért engem formai okokból a főtitkár, Dag Hammarskjöld mint delegátust nem akceptált" - mondja később egy interjújában. Bár fellépése a Közgyűlésen és a Biztonsági Tanácsban nagy visszhangot váltott ki - és fontos szerepe volt a magyar kérdés kivizsgálására 1957 januárjában megalakult Ötös Bizottság, a "Five-member Comission" létrehozásában -, küldetésének kudarca élete végéig felháborodással és mély szomorúsággal töltötte el.

1976. szeptember 7-én a belgiumi Blankerberge-ben hunyt el, 120 éve - 1889. november 16-án - született Budapesten. Szülei munkások, kilencen voltak testvérek. Gyors- és gépíróiskolát végzett, évtizedekig a Nőmunkás című lap szerkesztője. Az emigrációban 80. születésnapján felkereste őt a Szabad Európa Rádió vezető munkatársa, Gergelyfy Sándor, maga is az emigráns szociáldemokrata mozgalom jeles alakja. Az interjú először 1969. november 17-én hangzott el:

"A Szociáldemokrata Pártba és a szocialista szakszervezetbe a legszörnyűbb háborús évben, 1917-ben léptem be, akkor, amikor már mindenki tudta, hogy a háború rövidesen a vége felé közeledik. A gyárakból elhurcolták a bizalmiakat, katonai parancsnok uralkodott minden üzemben, és azt hitték, mint ahogy a Biblia mondja, hogy ťmegverem a pásztort, és elszéled a nyájŤ. Ezzel szemben majdnem minden üzemben a szocialista asszonyok léptek az elhurcolt bizalmiak helyébe, és ők folytatták azt a harcot, hogy egybetartsák az embereket, a szocialistákat, a hozzánk tartozókat egy jobb jövő érdekében... Az 1922-es választásokon kerültünk először a parlamentbe, huszonöt mandátumot kaptunk, titkos kerületekben."

Kéthly Anna több mint negyedszázadon át a magyar parlament legendás alakja. 1948 februárjában, miközben a vezetők Sztálinnal tárgyaltak, Marosán György puccsszerűen eltávolította az úgynevezett jobboldali szociáldemokratákat, így Kéthly Annát is. Előbb házi őrizetben, majd 1950 nyarától ítélet nélkül évekig börtönben... Így emlékezik arra, hogy a két munkáspárt fúziójával "megsemmisült az utolsó ellenállás a kommunisták hatalomra törése elől, és a forradalom igazolta, hogy ez alatt az idő alatt, '48-tól '56-ig ezt a mérhetetlen és korlátlan hatalmat mire tudták felhasználni. Először is arra, hogy a magyar békeszerződésnek a hadikárpótlásra vonatkozó rendelkezéseit maradék nélkül végrehajtották. 1948-ban a magyar költségvetés negyven százalékát tették ki a jóvátételi törlesztés és a szovjet megszálló csapatok eltartásának a költségei. Ezt semmiféle demokratikus kormányzat szó nélkül végre nem hajtotta volna, a legrosszabb esetben is ezeknek a költségeknek a törlesztésére enyhítést vagy időt kért volna a győztes hatalomtól. Gazdaságilag és politikailag a '48-tól '56-ig, a forradalomig terjedő idő mérhetetlen szenvedést jelentett a magyar népnek, sőt a kommunista pártban is felidézte az ellenállást azokkal a módszerekkel szemben, amellyekkel Magyarországot a gyarmatosító hatalomnak kiszolgáltatták. '56 elején már érezhető volt, hogy még a meggyőződéses kommunisták is ellenezték azt a rendszert... A forradalom előzménye egy politikai csőd és egy gazdasági összeomlás volt."

A Nagy Imre első kormánya idején kezdeményezett rehabilitációkkal egy időben, 1954. január 20-án Kéthly Annát az addigi ítélet nélküli fogva tartást "törvényessé" téve ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre. Igaz, hamarosan ő is szabadlábra került a többi szociáldemokratával együtt, akiket a rehabilitáció során utoljára engedtek ki a börtönből. 1956 októberében a Szociáldemokrata Párt elnökévé választották, és november 2-án este Bécsben érte a hír, hogy Nagy Imre meghívta államminiszternek a forradalom kormányába. És itt érünk vissza történetünk első mondatához, az államminiszterként kapott ENSZ-beli megbízatás akkreditációjáért megy vissza Kéthly Anna Budapestre 1956. november 4-én hajnalban, egy időben a szovjet intervenció megindulásával.

A soproni diákparlament elnöke, Bujdosó Alpár így emlékezik:

"November 4-én reggel érkezett Kéthly Anna az Internacionálé bécsi üléséről. Nagy Imre kérte, hogy menjen New Yorkba, az ENSZ-hez segítséget szerezni. Kíséretet kért. Mondtam, hogy az oroszok itt állnak Sopron határában, átmenni nem lehet. Jó, akkor innen indítja a delegációt. Javasoltuk, hogy egy egyetemistát is vigyen magával, a forradalomban játszott szerepünkre való tekintettel. A diákparlament választott egy képviselőt. Ez én voltam...

Nagyon szomorú volt végigmenni a városon. A soproniak látták, hogy kik ülnek az autóban, és abból látni lehetett, hogy mindennek vége van.

Amikor az osztrák oldalra átértünk, motoros rendőrök körbevették autóinkat, és mint a villám, mentünk Bécsig. Nagyon büszkén ültem, hogy ez jár egy magyar MEFESZ-elnöknek: díszkíséret. Behoztak a Szociáldemokrata Párt központjába, és akkor derült ki, hogy a mögöttem lévő kocsiban az osztrák belügyminiszter ült, Oscar Helmernek hívták, és nekem erről haláláig nem volt szabad beszélnem."

Bujdosó Alpár író, képzőművész, a Magyar Műhely egyik alapítója is tagja lett a delegációnak, amely elkísérte Kéthly Annát New Yorkba, majd több hónapos propagandakörúton próbálta a világ közvéleményét a levert forradalom ügye mellé állítani. Ma Bécsben él.

Kéthly Anna, ha tehette, üzent a rádió hullámain, mint azon a nevezetes 1957. évi május 1-jén is, amikor százezrek törődtek bele a megváltoztathatatlanba:

"...azt üzenjük a magyar dolgozóknak, hogy nemcsak itt künn kell örvendenünk a májusi világünnepnek, hanem a zárt vagy nyitott cellákban is. Hét évtizeddel ezelőtt egy más jellegű rabszolgaság nehezedett a munkásságra, reménytelen és vigasztalan szolgaság, amelyen csak gyengén tört át a reménység fénye, de ez a gyenge fény megerősödött a dolgozók szolidaritásával, és elárasztotta a világ minden dolgozóját. A vasfüggöny mögötti sötétségben fölvonulók számára sem örök az éjszaka, a diktatúrák nem örökéletűek, a magyar diktatúra gazdasági tehetetlensége, politikai hatástalansága és kulturális elmaradottsága nem illik bele a XX. század második felének történelmébe. Sötét van otthon, még akkor is, ha a legragyogóbb májusi nap mosolyog a komor fölvonulásra, de tudjuk, hogy minden éjszaka hajnal előtt a legsötétebb. Az otthon szenvedő, hallgató, szakszervezetei által cserbenhagyott magyar dolgozók számára is fölragyog jövendő májusunk szépséges világossága."

(A dokumentumok lelőhelye az Országos Széchényi Könyvtár.)

Hangdokumentumok az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tára Gyűjteményéből

Szabad Európa Rádió 1956. november 6.

Kéthly Anna a New York-i repülőtérre érkezik.

http://193.6.201.40/kethly/SZER_s1106_1116.ogg

BBC 1956. november 17.

Rentoul Ferenc interjúja Kéthly Annával New Yorkban.

http://193.6.201.40/kethly/Kethly_A_1976_06_23_int_Rentoul_Fer_kerdez.ogg

SZER 1957. 04. 26.

Kéthly Anna május 1-jei üzenete.

http://www.tit.oszk.hu/kethly/huncd0486_04.ogg

Szabad Európa Rádió 1969. november 17.

Gergelyfy Sándor - akinek rádióbeli álneve Egri Sándor volt - interjúja Kéthly Annával.

http://www.tit.oszk.hu/kethly/SZER_23329_30.ogg

BBC 1976. szeptember 7.

Kéthly Anna utolsó interjúja, készítette Pallai Péter.

http://www.tit.oszk.hu/kethly/huncd0487_01.ogg

http://nol.hu/lap/hetvege/20091114-kethly_anna_uzenetei

Távoltartási törvény: otthon sodrófa, a bíróságon csók

Győrben intézkedett először a rendőrség, majd a bíróság is határozott az októbertől hatályos távoltartási törvény alapján. Azóta tíz bántalmazót tiltottak el ideiglenesen, legkevesebb 72 órára a családjától.

Hajba Ferenc| Népszabadság| 2009. november 13.

A konyhakésen kívül ma is a sodrófa számít a legveszélyesebb háztartási eszköznek a sokszor éveken át tartó, esetenként tragédiába torkolló családi viszályokban, veszekedésekben. Október előtt szinte csak akkor avatkozhattak közbe a rendőrök, amikor már folyt a vér. Az emberi méltóság szóbeli megsértése, a lelki terror korábban nem indokolta és nem is tette lehetővé az azonnali érdemi intézkedéseket. Az új jogszabály értelmében a rendőrség a helyszínen határozatot hozhat a 72 órára szóló ideiglenes megelőző távoltartásról. A családját bármilyen módon bántalmazónak el kell hagynia a lakást, s legkevesebb három napig nem is térhet oda vissza. A bíróság polgári eljárás keretében dönt arról, hogy meghosszabbítja-e a tiltást.

- Győrben nem csak házastársak esnek egymásnak. Az is gyakori, hogy a felnőtt gyerekek bántalmazzák esetenként beteg szüleiket - osztja meg tapasztalatait Horváth Csaba alezredes, városi rendőrkapitány. Hozzáteszi: a rendőröknek rendkívül körültekintően kell eljárniuk a helyszínen, a döntést nem halogathatják, az érintettek, a tanúk meghallgatása, a házban látott körülmények és nyomok alapján azonnal határozatot hoznak. Ha az elsőként kiérkező járőrök ezt az intézkedést indokoltnak tartják, azonnal értesítik az ügyeletes tiszti parancsnokot, aki laptoppal, mobil nyomtatóval, bélyegzővel érkezik, s ha ő is szükségesnek látja, kiadja a határozatot.

A jogszabály megjelenése utáni első ilyen döntést Boros Imre rendőr hadnagy hozta, s azóta több ügyben is eljárt.

- Nem egyszerű kideríteni az igazságot - mondja. - Előfordul, hogy a válni akaró családtag mesterségesen teremt olyan helyzetet, amelyben a párja elragadtatja magát. A veszekedést provokáló bejelentést tesz, mert a válóperes bíró előtt lobogtatni akarja a rendőrségi határozatot, mondván: nekem papírom van arról, hogy miként bánt velem a társam.

- A gyakran tettlegességig fajuló veszekedések szereplői között lecsúszott, a társadalom perifériáján élő emberek éppúgy megtalálhatók, mint a jól szituált, iskolázott férjek, feleségek - veszi át a szót Horváth Szilveszter őrnagy, a győri kapitányság közrendvédelmi osztályának helyettes vezetője. - A látszólag békés polgári életet élők mások előtt szégyellik az otthoni veszekedéseket. Nekik jó eséllyel van másik ingatlanuk is, ahová a bántalmazott elmenekülhet - lehet ez esetleg egy hétvégi ház. Ők nem szívesen kérnek a rendőrségtől segítséget.

- Mindig drámai a helyzet, ha valami módon kisgyerekek is szenvedői a veszekedésnek - szúrja közbe Horváth Csaba. - Az egyik intézkedés során például a bántalmazó apát a pszichiátriára kellett szállítani, az általa megtámadott feleség megsérült, ő is kórházba került. Kilencéves gyereküket nem hagyhattuk egyedül a lakásban, a gyámügy segítségét kellett kérnünk.

Nem ritka az sem, hogy felnőtt gyerekek nekiesnek a velük együtt élő szüleiknek, nagyszüleiknek.

- Egy rokkant asszony és a férje munka nélküli fiúkkal élt a házban - idézi fel a történteket az ügyben eljáró Boros Imre. - A fiatalembert elküldték vásárolni, aki a kapott pénzzel nem számolt el otthon. Kiabálni kezdtek egymással, a fiú fellökte járókeretes apját, s a földön is bántalmazta. Ezeknek az indulatoknak persze többéves előzményük van.

Több esetben büntetőeljárást is indítottak az elkövetők ellen súlyos testi sértés vagy annak kísérlete miatt. A családi ügyek bonyolultak, jogilag sem egyszerű megítélni őket, hát még erkölcsileg.

- Egy férfi verni kezdte a feleségét, a 18 éven felüli fia anyja védelmére kelt, s ő meg az apát kezdte el súlyosan püfölni - lapozgatja a jegyzőkönyveket Horváth Szilveszter. - Vagy: az asszony a klaszszikus kabarék szabályai szerint sodrófával várta haza ittas férjét, ám a férfi kicsavarta kezéből a sodrófát, s visszatámadt.

A bíróságok az októbertől hatályos jogszabály szándékait helyeslik, de több hibát, ellentmondást is találtak benne. Sárközi Zsuzsa, a Győri Városi Bíróság elnökhelyettese - aki az eddigi győri ügyek többségét tárgyalta - azt mondja: a büntetőjogban is szereplő megelőző távoltartás és a polgári eljárás keretében hozott intézkedés nincs összhangban egymással. Ráadásul ez utóbbi esetében nem peres eljárásról van szó, az ilyen ügyek viszont nem számítanak bele a bírák "munkaterhelésébe". Pedig várhatóan egyre több esetben kell határozatot hozniuk - a folyamatban lévő peres ügyeik mellett - hangsúlyozta Sárközi Zsuzsa.

Ugyancsak tisztázni kellett egy joghézagot. A 72 órára vonatkozó rendőrségi határozat lejárta előtt a bíró dönt a távoltartás meghosszabbításáról. E döntés nem jogerős, 15 napon belül fellebbezni lehet ellene. A polgári kollégium végül úgy foglalt állást, hogy a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Ellenkező esetben ugyanis a bántalmazó akár tizenöt napon át terror alatt tarthatná a családját.

Megkerestem néhány érintettet, aki nem beszélt konfliktusairól.

- Nincs szükségünk arra, hogy kibeszéljenek bennünket - tiltakozott egy nő, akinek a férjét már bírósági határozat tartja tőle távol. Egy férj és feleség pedig azért küldött el, mert időközben kibékültek. Mindezt így nyugtázta az asszony:

- Csókot is adtunk egymásnak a bíróságon.

http://nol.hu/belfold/20091113-otthon_sodrofa__a_birosagon_csok

Leküldtek bennünket a bányába, de még csákányt se adtak

Végrehajthatatlan a távoltartási törvény megelőzést szolgáló fejezete. A gyámhivatalok se embert, se eszközt nem kaptak a feladat megoldásához.

Szalai Anna| Népszabadság| 2009. november 13.

Már az első lépcsőfokon megbotlik a távoltartási törvény. A júniusban elfogadott jogszabály a családvédelmi koordinációs szervekre bízza a hozzátartozók közti erőszak megelőzését, illetve a bántalmazás ártalmainak csökkentését. A jogszabály hatálybalépésének napján - október elsején - a városi gyámhivatalok kapták meg a feladat- és hatáskörükről szóló kormányrendelet módosításáról szóló értesítést, amely nyilvánvalóvá tette számukra, hogy a törvényben megnevezett családvédelmi szerv alatt saját magukat kell érteniük. Arról viszont nem tájékoztatták őket, hogy ezen ügyekben hatóságként kell-e eljárniuk, vagy csak koordinációs szerepük van.

Ha a hozzátartozók közötti erőszak a közigazgatási eljárások és szolgáltatásokról szóló törvény (KET) hatálya alá esik, akkor hatósági ügyként iktatniuk kell, és 22 munkanapra rövidített ügyintézési határidejük van. Hatóságként hozhatnak végzést is, amelynek betartatásához rendőri segédletet is kérhetnek. Enélkül csupán "személyes meghallgatás érdekében történő megjelenésre hívhatják fel" a bántalmazót.

- A bántalmazó azonban aligha fárad be önként az ügyet tisztázó megbeszélésre - magyarázza dr. Purda Zsuzsanna, Veszprém Város Gyámhivatalának vezetője. Ezt megelőzendő, a törvény előírja a gyámhivataloknak, hogy gondoskodjanak arról, hogy a bántalmazó ne léphessen kapcsolatba a bántalmazottal. Csakhogy távol tartó határozatot csak a rendőrség, illetve a bíróság hozhat. A gyámhivatal viszont csak akkor jelezhet, ha előbb az esetet feltárta, és a bántalmazott erre kéri. Ám akit rendszeresen vernek, az megfélemlíthető.

Köztudott, hogy a bántalmazottak többsége az eljárás alatt visszavonja a feljelentését. Ebben az esetben még nyoma sem marad a verésnek, hiszen a gyámhivatalnak három hónap után meg kell semmisítenie az ügy iratait, kizárva ezzel annak lehetőségét, hogy a néhány hónap múltán érkező esetleges új jelzést a korábbihoz kapcsolva igazolni lehessen az ismétlődést, ami fontos szempont lehet a későbbi eljárásban - hangsúlyozta a szakember.

- Leküldtek bennünket a bányába, de még csákányt se adtak a kezünkbe. A törvény kimondja, hogy a bántalmazó és a bántalmazott köteles megjelenni a személyes meghallgatáson. De hogyan szerezzünk ennek érvényt hatósági eszközök nélkül? - kérdezi dr. Purda Zsuzsanna, aki azt sem tudja, hogy miként tudna gondoskodni arról, hogy "a bántalmazott egészségügyi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget", illetve "tájékoztatást kapjon terápiás és konfliktuskezelő lehetőségekről". Az ilyen szolgáltatást nyújtó intézményekről még csak listája sincs.

Más ellentmondás is akad a jogszabályban. A törvény egyik bekezdése szerint a feltárt tényekről haladéktalanul értesíteniük kell a rendőrséget, miközben egy másik mondat szerint csak a bántalmazott akaratának figyelembevételével tehetik ezt meg. A talányos megfogalmazások improvizációra kényszerítik a gyámhivatalokat, ám ez aligha egyeztethető össze a jogbiztonság követelményével.

A családon belüli erőszak megfékezését mindazonáltal a szakember is nagyon fontosnak tartja. Abban is egyetért, hogy a gyámhivatalokhoz előbb kopogtat be a bántalmazott, mint a rendőrségre. Ezt támasztja alá, hogy már a törvény életbelépése utáni napokban nyolcan keresték fel a hivatalokat országszerte. Eszközök nélkül azonban - mondja dr. Purda Zsuzsanna - a törvény sem több beválthatatlan ígéretnél.

http://nol.hu/belfold/20091113-lekuldtek_bennunket_a_banyaba__de_meg_csakanyt_se_adtak_a_kezunkbe

Vége a teremtés koronája mítosznak - változik a férfiszerep

Parazita szinglik, szuperapák, metro- és retroszexuálisok, Pán Péterek és ősférfiak: néhány új, már Magyarországon is megjelent férfitípus. Még nincsenek sokan, de övék a jövő.

Matalin Dóra| Népszabadság| 2009. november 12.

Egyre többet törődnek a külsejükkel

REUTERS - Lucas Jackson

Sompolygó, feleségét becsapni kívánó, anyósától félő lúzer: ilyennek mutatja a reklámok többsége a magyar férfiakat manapság - állítja Erdélyi Zsolt reklámszakember. Hogy ez így van, arról szerinte elsősorban maguk az érintettek tehetnek.

- A magyar férfi 25 éve csak veszít: elveszítette testi-lelki egészségét, állását, ráadásul a fociban is folyamatosan veszítünk - mondta a szakember a Légy férfi! Magyar Fogyasztó Konferencián, ahol arra keresték a választ, hogy milyen a magyar férfi, miben változott az elmúlt években, milyen új elvárásoknak kell megfelelnie.

Erdélyi Zsolt szerint a "teremtés koronája" mítosznak vége, így a férfiak egy része - jobb híján - egymásnak próbál bizonyítani. Agresszív játékokban, rosszabb esetben pedig mások bántalmazásában élik ki magukat.

- Ezeknek a férfiaknak a melegfelvonulás például igazi bónusz - tette hozzá.

- Sok minden változik, de a magyar társadalom alapvetően még mindig konzervatív, és lassan követi a nyugati trendeket - állítja Steigervald Krisztián, a GfK Hungária szektormenedzsere. Emlékeztetett arra, hogy a kutatásaikból az is kiderült, hogy Magyarországon tízből hét nő még mindig azt gondolja, hogy az ő dolguk a családról és a háztartásról gondoskodni. A férfiak 83 százaléka pedig egyetért azzal, hogy egy férfinak mindenkor gondoskodnia kell a családja anyagi biztonságáról. Ugyanakkor tízből négyen úgy érzik ma, hogy fárasztja őket a napi rutin. Abban sincs változás, hogy a magyar férfi egészségtelenül él: csak 14 százalékuk nem iszik alkoholt és mindössze 13 százalékuk sportol.

Más tekintetben viszont változnak a szerepek: az a sztereotípia, amely szerint a napi bevásárlásokról a nő, a komolyabb beruházásokról viszont a férfi dönt, a GfK kutatásai szerint már nem igaz. A magyar háztartások 40 százalékában közösen, 32 százalékában a nők, 28 százalékban pedig a férfiak döntenek pénzügyi kérdésekről. És ez nemcsak a hétköznapi cikkek esetében van így, hanem ingatlan, autó, bútor, sőt elektronikai cikkek vásárlásakor is.

Új fejlemény az is, hogy a férfiak is egyre kevésbé elégedettek a külsejükkel: 40 százalékuk nincs kibékülve a súlyával, minden negyedik fogyni szeretne, 13 százalékuk pedig hízni. És egyre több időt töltenek a konyhában: azt az állítást, hogy "szívesen főzök", 2007 óta a magyar férfiak többsége igaznak érzi magáról. - Az is kiderült, hogy nem akarják átvenni valamennyi női szerepet, "őrzik a bástyáikat", úgy érzik, hogy éppen elég teher nehezedik rájuk a munkaerőpiacon - tette hozzá Steigervald Krisztián.

- Egyre többet, lassan túl sokat várunk a férfiaktól - véli Törőcsik Mária trendkutató is. Szerinte már szinte nem is érdemes "a magyar férfiakról" beszélni, annyira sokféle csoportjuk van, akikhez külön-külön kell szólni, akiket más-más üzenetekkel lehet fogyasztásra bírni. Bár szinte minden, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban létező csoport megjelent Magyarországon, egyelőre kevesen vannak, túlnyomórészt a városi, képzett férfiak tartoznak ezekbe az
új csoportokba, a falvakban még mindig többségben vannak a hagyományos értékrendet vallók.

A fiatal, 20-30-as városi korosztályban viszont egyre több a kutatók által "parazita szinglinek" nevezett férfi, aki annak ellenére, hogy van jövedelme, a szüleivel él, élvezi az édesanyja vezette háztartás előnyeit. De megjelentek az úgynevezett wimpsterek is, ők nem a szüleikkel, hanem jobban kereső barátnőjükkel, élettársukkal tartatják el magukat. Ami a családos férfiakat illeti, itthon is léteznek már úgynevezett szuperapák, akik nemcsak a munkahelyükön igyekeznek száz százalékot nyújtani, hanem a gyereknevelésben is. - Sok nagyvárosi értelmiségi nő elvárja, hogy a társa a terhesség első percétől mindenből vegye ki a részét: kísérje el a vizsgálatokra, később pedig közel ugyanannyit játsszon, törődjön a gyerekkel, mint ő - magyarázza a kutató. Törőcsik Mária szerint mindez napi 10-12 óra munka mellett szinte lehetetlen elvárás. És továbbra is léteznek virtuális apák, akik kéthetente-havonta látják a gyerekeiket.

Az idősebb korosztály is változik: dadstereknek nevezik azokat a 60 év körüli férfiakat, akik fiatal felnőtt gyerekeikhez hasonló életet élnek, fiatalos hobbikat űznek. Ők nemritkán új családot alapítanak, és két- három éves gyerekeket terelgetnek jóval fiatalabb feleségükkel. A sokat emlegetett metroszexuális (külsejükkel fokozottan törődő) férfiakra válaszul megjelentek a retroszexuális, szándékoltan nagyon férfias megjelenésre törekvő férfiak. Egyre többen vannak a "Pán Péterek", akik egyszerűen nem akarnak felnőni, megrekedtek a tízes éveik végén, a húszas éveik elején. Gyakori partner- és munkahelyváltás jellemzi őket. A "nyuszik" csoportjába tartozó férfiak sem tudnak mit kezdeni a megváltozott elvárásokkal, erős nőkre várnak, akik vezetik őket, eligazítják az új helyzetben. Szintén a férfiszerepek átalakulására válaszul jelentek meg az ősférfiak. Ők leginkább a férfiasnak tartott tevékenységekben, focinézés, italozás közben érzik jól magukat, gyakran agresszívak és nőgyűlölők. Végül, akárcsak a nők körében, a fiatal férfiak között is egyre több a kényszerszingli. Csakhogy amíg a női szinglik a nagyvárosi, diplomás nők közül kerülnek ki, addig a férfiak kistelepüléseken élnek, és alacsony iskolázottságúak.

Törőcsik Mária kiemelte: az "új" férfiaknak olyan elvárásoknak kell megfelelniük, amiket a nők alkalomról alkalomra, helyzettől függően újraalkotnak. Ezért sokszor ellentmondásosak az elvárások, ami nagy terhet ró a férfiakra. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a diplomások 60 százaléka már nő, a diploma pedig még mindig több fizetést, minőségibb életet és jobb egészséget jelent. - El kell gondolkodnunk azon, hogy ha ez a tendencia folytatódik, mi lesz a férfiakkal.

http://nol.hu/belfold/20091112-pan_peterektol_a_szuperapakig

A nőkkel számolni kell - és érdemes

Érthetetlen, hogy a cégek marketingesei még mindig leginkább szexista sztereotípiákban képesek gondolkodni, ha a nők egyáltalán eszükbe jutnak fogyasztóként! De a kormányok gazdasági-pénzügyi stratégái sem kivételek: többnyire nem kezelik speciális csoportként a lakosság felét kitevő szupergruppot, holott tény: a világ legnagyobb gazdasági potenciálját jelent(het)ik a nők. Mégis, alig tudnánk tíz olyan országot mondani, ahol gender szemlélettel tervezik a gazdaságot, s benne a várható mozgásokat.

Foto: Mia Karlsson

A Boston Consulting Group nemzetközi tanulmánya szerint, a női vásárlók, megbízók, kliensek nagyrészének az a tapasztalata, hogy a kereskedelmi-, szolgáltató-, banki- és ingatlanszektorban tevékenykedő cégek nem tekintik őket fontos partnernek, ügyfélnek - sőt, gyakran kifejezetten ignorálják őket. A bostoni kutatók a világ 40 régiójában, 12.000 nő bevonásával vizsgálódtak, s leginkább a pénzügyi szolgálatokkal foglalkozó cégeket találták diszkriminatívnak a női kliensekkel szemben - írja a CNN.

Anna Broback, a stockholmi Közgazdasági Egyetem doktora, szakértője e területnek, s úgy véli: a cégek nőket megcélzó elképzelései azért fulladnak gyakran kudarcba, mert még mindíg olyan csoportnak tekintik a nőket, amely nem bír önállóan anyagi javaikkal! A nők nem kívánnak másmilyen bánásmódot, mint a férfiak - csupán ugyanolyat! A vállalatok helyesen tennék, ha pontosabban analizálnák a piacot, s nem feledkeznének meg arról, hogy a nők ma komoly, tehát fontos vásárlóerőt képviselnek. S ez még csak a kezdet!

Ha a háztartásokat nézzük, a nők azok, akik valójában meghozzák a gazdasági döntéseket, legyen szó élelmiszerről, bútorról, vagy akár autóról, lakásról. A kutatások azt mutatják, ez általában így van azokban az országokban is, ahol a nők nem dolgoznak (s nincs saját jövedelmük) olyan mértékben, mint például Európában, vagy az USA-ban, ahol a nők a vásárlások 80%-ának aktív résztvevői.

A nőkkel nem lehet többé nem számolni, ha a fogyasztásról van szó - de akkor sem, ha a marketingről, vállalatirányításról vagy a gazdaságpolitikáról.

A fogyasztás felpörgetése bizonyára élénkítőleg hat majd - de korántsem elegendő. Kellenek az új ötletek - megvalósításukhoz pedig bátorság, fantázia, ktartás, kileleményesség, szervezőkészség, jó szociális érzék is, hogy megtaláljuk azt az rést(nischt), ahová lábunkat betéve, sikerre vihetünk egy üzleti vállalkozást. Tapasztalati tény: krízishelyzetekben a nők hamarabb találnak magukra, egymásra... s jönnek rá, merre van az előre. A férfiakkal összehasonlítva, általában kisebb skálán terveznek, rugalmasabbak, kooperatívabbak, kevesebb kockazattal, de több energiával fognak olyan vállakozásokba is, melyekben sok férfi - legyünk őszinték! - nem látna fantáziát, még kevésbé elég pénzt. A figyelemmegosztás - bocsánatos közhely - a nők 'gyengéje', de az üzleti életben kifejezetten előnyös, ha több labdát is képesek egyidőben a levegőben tartani...

A svéd jobb-liberális kormányban többen deklarálják magukat feministának, mint ahány nő dolgozik benne miniszterként.

Többek között a miniszterelnök, s a pénzügyér - a gazdasági miniszter pedig nő. Talán ennek is szerepe volt abban, hogy megalakulásukat követően - jóval a világkrízis előtt - döntöttek arról: komoly és hosszútávú támogatással csinálnak kedvet s adnak lehetöséget a nőknek saját vállalkozások beindításához, fejlesztéséhez valamint az ehhez szükséges ismeretek megszerzéséhez, tapasztalatcserékhez, tanulmányutakhoz. Évente 100 millió koronát garantál a csomagterv. Az eddigi három év alatt már mintegy 50.000 női kisvállalkozás sikeréhez járult hozzá, mintegy 200 cég létrehozásában, s több, mint 500 különféle projekt megvalósításában segített - s elindítva egy pozitív spirált, még további kooperációkhoz, munkaerőkereslethez is vezetett.

A Világbank által nemrég végzett számítások szerint, alig öt éven belül a Föld női lakossága által reprezentált 'nyereségesség' Kína és India együttes GDP-jének akár a kétszeresét is elérheti.

Azonban előbb - a krízisből húzzák ki a gazdaságot. Ha esélyt kapnak rá...

(Egy svéd női cégvezető így bloggolta ezt: a férfiak vásárlásai és nagyvállalkozásai tönkretették a környezetet - a nők shoppingja és földszintes projektjei pedig megmentenek bennünket a krízisből.)
.............................................................................................................................................................

Fotók:
Anna Broback, közgazdász-egyetemi tanár, Fredrik Reinfeldt, miniszterelnök,
Anders Borg, pénzügyminiszter és Maud Olofsson, gazdasági miniszter

http://sved.nolblog.hu/archives/2009/10/31/A_nokkel_szamolni_kell_-_es_erdemes/