Escolastica Hurtado Girón y Silva de Pico

Escolastica Hurtado Girón y Silva de Pico, A salamancai gondolkodó (La Pensatriz Salamantina) című nőknek szánt lap főszerkeztője. Spanyoloszágban indította el a lapot 1777-ben, még mielőtt a francia forradalom kiterjesztette volna a nőkre is az egyenlő jogokat.

Bárány Péter

Bárány Péter: A magyar anyáknak az országgyűlésre egybegyűlt Ország Nagyjai s magyar atyák elejábe terjesztett alázatos kérések. Buda, 1790. Széchenyi Könyvtár Röpirattár.

Alexandra Pavlovna Romanova

Szakály István: Alexandra Pavlovna, a magyarok királynéja. 53 perc, 2007

• Vlagyimir Bronyevszkij: Utazás Magyarországon (1810). Budapest, 1947
• Andrej Afanaszjevics Szamborszkij: Alekszandra Pavlovna nagyhercegnő magyarországi tartózkodásáról. 1871
• Hankó Ildikó- Kiszeli István A nádori kripta. Babits kiadó 1990.
• Bodnár Erzsébet: Házasság és diplomácia. Alekszandra Pavlovna és József nádor. Nyelv – etnográfia – kultúra, Budapest, 2001
• Bodnár Erzsébet: Magyar–orosz kapcsolatok a XIX. században: József nádor és Alekszandra Pavlovna. www.russtudies.hu 2007
• Egyed Emese: Üdvözlő versek Alexandra Pavlovna tiszteletére (Beszámoló A MTA Domus hungarica ösztöndíjasaként végzett budapesti kutatásairól). Kolozsvár, 2006
• Csokonai Vitéz Mihály: A palatinusné halálára

I

A nekiszépűlt Budára
Nádorispányunk számára
Egy áloét hoztak volt:
De alig lett virágzása,
Mint az áloék szokása,
Ő is azonnal megholt.[1]

II

Szépeink közt megjelenvén,
Angyalnak ítéltenek:
Most az angyalokhoz menvén,
Óh! minek nevezzenek?

[1] Az áloé egy fejedelmi virága a fejedelmi kerteknek; mihelyt
elvirágzik és magzik, azonnal meghal