Rachel Louise Carson - tengerbiológus, ökológus, író. Föltételezik, hogy az ő írásainak hatására indult meg a nemzetközi környezetvédő mozgalom.

„Aztán egyszer csak valami különös rontás támadt a vidékre, és többé semmi nem volt már olyan, mint azelőtt...” (Rachel Carson: Néma Tavasz, 1962)

Az írónő tartott attól, hogy a technológia jóval gyorsabban fejlődik, mint az emberiség felelősségérzete. Elsőként kiáltotta világgá, majd könyvében példák sorával bizonyította, hogy növényvédő szerek esztelen használata visszafordíthatatlan pusztítást okoz a növény- és állatvilágban, s beláthatatlan következményei lehetnek az emberre is. A leghatározottabban elutasította, hogy az ember célul tűzze ki a természet leígázását, és tiltakozott az ellen, hogy az emberiség egész környezetét elárasszák mérgező anyagokkal - annál is inkább, mert a veszélyeztetettség mértéke nem ellenőrizhető, a tudósok pedig képtelenek pontosan megjósolni az élő szövet sejtjeiben felhalmozódó mérgek hosszú távú hatásait.




Sokan e könyv megjelenésétől számítják a civilszervezeti és az állami környezetvédelem létrejöttét. Máig ható eredményei között megemlíthatjük a DDT és más veszélyes vegyszerek használatának betiltását, a Föld Napjának megünneplését, környezetvédelmi törvények születését és állami ellenőrző szervek felállítását.

http://www.zoldbolt.hu/termek/nema-tavasz

http://hu.wikipedia.org/wiki/Rachel_Louise_Carson

Marie Curie vezeti a tudós nők listáját

Marie Curie, a radioaktivitás kutatásának úttörője az a nő, aki a legnagyobb hatással volt a tudományra - vélik egy internetes szavazás résztvevői.



A lengyel származású, később francia állampolgárságú fizikusnő a tudományos folyóirat honlapján javasolt húsz nőre leadott mintegy nyolcszáz szavazat negyedét kapta meg. A felmérés célja az volt, hogy kiemeljék a nők tudományhoz való hozzájárulását és megmutassák: hiányoznak azok a modern női minták, amelyek a fiatalokat arra ösztönözhetik, hogy tudományos pályára lépjenek.

Curie-t 14,2 százalékkal követi a brit Rosalind Franklin kristályszakértő, aki a DNS-molekula szerkezetét tanulmányozta. 9,4 százalékkal az alexandriai Hypatia következik (i. sz. 355 körül-415), aki Athénben filozófiát tanult, később pedig Alexandriában filozófiát és matematikát tanított. Az ellene felbőszült keresztény néptömeg gyilkolta meg Alexandriában.

Őket 4,5 százalékkal követi a matematikus Ada, Lovelace grófnője (1815-1852), aki a Charles Babbage által tervezett első mechanikai számítógéphez készített leírást. Egyesek szerint a géphez készült programokat is ő írta, így többen az első programozónak is tartják. 4,4 százalékot kapott az osztrák fizikusnő, Lise Meitner, majd 3,8 százalékkal következik a Nobel-díjas brit kémikusnő, Dorothy Hodgkin, 3,7 százalékkal a francia matematikus, a prímszámairól híres Sophie Germain, 2,7 százalékkal az amerikai tengerbiológus, ökológus és író Rachel Carson, valamint a brit természettudós, Jane Goodall, a csimpánzok szociális és családi életének kutatója, a tanzániai Gombe Nemzeti Park igazgatója.

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=25212