Sophie Germain - akinek álnév mögé (Le Blanc úr) kellet bújnia, hogy a többi matematikus, levelezés útján szóba álljon vele

Sophie Germain - akinek álnév mögé (Le Blanc úr) kellet bújnia, hogy a többi matematikus, levelezés útján szóba álljon vele – módszerének segítségével sikerült két másik matematikusnak Gustav Lejeune - Dirichletnek és Adrien - Marie Lengendrenek megmutatni n=5 esetre is. Egymástól függetlenül, ám mindketten Germain-prímek segítségével jutottak előre.



Pár évvel később Gabriel Lamé szintén a Germain által alkotott módszer segítségével n=7-re is megmutatta a tétel helyességét. Germain történetén keresztül nyerhetünk betekintést a korabeli, nőkről alkotott általános gondolkodásról. A nők a tudományos életből kirekesztettek voltak. Például Germain halotti bizonyítványába – minden munkássága ellenére – nem került bele, hogy matematikus volt. Majd később, amikor az Eiffel toronyra felvésték azon fizikusok nevét, akik nagyban hozzájárultak a rugalmasság- és szilárdságtan elméletének megalapozásához, Germain lemaradt, holott miután a matematika helyett fizikával kezdett foglalkozni kutatásaival nagymértékben járult hozzá a fémek rugalmasságtanának megalapozásához.

http://digitus.itk.ppke.hu/~kami/download/3harmadik/kultur/az_arithmetica_margojarol.pdf

http://en.wikipedia.org/wiki/Sophie_Germain

Marie Curie vezeti a tudós nők listáját

Marie Curie, a radioaktivitás kutatásának úttörője az a nő, aki a legnagyobb hatással volt a tudományra - vélik egy internetes szavazás résztvevői.



A lengyel származású, később francia állampolgárságú fizikusnő a tudományos folyóirat honlapján javasolt húsz nőre leadott mintegy nyolcszáz szavazat negyedét kapta meg. A felmérés célja az volt, hogy kiemeljék a nők tudományhoz való hozzájárulását és megmutassák: hiányoznak azok a modern női minták, amelyek a fiatalokat arra ösztönözhetik, hogy tudományos pályára lépjenek.

Curie-t 14,2 százalékkal követi a brit Rosalind Franklin kristályszakértő, aki a DNS-molekula szerkezetét tanulmányozta. 9,4 százalékkal az alexandriai Hypatia következik (i. sz. 355 körül-415), aki Athénben filozófiát tanult, később pedig Alexandriában filozófiát és matematikát tanított. Az ellene felbőszült keresztény néptömeg gyilkolta meg Alexandriában.

Őket 4,5 százalékkal követi a matematikus Ada, Lovelace grófnője (1815-1852), aki a Charles Babbage által tervezett első mechanikai számítógéphez készített leírást. Egyesek szerint a géphez készült programokat is ő írta, így többen az első programozónak is tartják. 4,4 százalékot kapott az osztrák fizikusnő, Lise Meitner, majd 3,8 százalékkal következik a Nobel-díjas brit kémikusnő, Dorothy Hodgkin, 3,7 százalékkal a francia matematikus, a prímszámairól híres Sophie Germain, 2,7 százalékkal az amerikai tengerbiológus, ökológus és író Rachel Carson, valamint a brit természettudós, Jane Goodall, a csimpánzok szociális és családi életének kutatója, a tanzániai Gombe Nemzeti Park igazgatója.

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=25212