Showing posts with label 20. század. Show all posts
Showing posts with label 20. század. Show all posts

2009/11/15

A női kerékpározás hőskora

Magyarországon az 1880-as évek első felében kezdett elterjedni a kerékpár, 1882-ben megalakult az első magyar kerékpáros egylet is, a Budapesti Kerékpár Egyesület. Az egyre népszerűbb kerékpár (a századfordulóig több mint 150 kerékpáros kör alakult) eleinte csak a férfiakat hódította meg. A női kerékpáros még az 1890-es évek első felében is nagy feltűnést keltett.

Linu: Kempelen Farkas Tankönyvtár

A nők először szokásos utcai viseletükben ültek fel a „vasparipára”, azonban hamarosan tapasztalták, hogy az a ruha, amely megfelel egy rövid sétára, kényelmetlen kerékpározás közben. Arról nem is beszélve, hogy a szép selyemblúzok, kalapok, finom szövetből készült szoknyák, szalagok, csipkék könnyen tönkrementek egy-egy borulás során. Ezért szoknyáik aljába ólomnehezéket varrtak, hogy ne kerüljenek a küllők közék; kezükre finom szarvasbőrkesztyűt húztak, hogy ne törje fel a kormány; s akadtak akik a fűzőt is levették, hogy ne akadályozza őket az erőkifejtésben.

Linu: Jackson Library

Sokkal célszerűbb és kényelmesebb viselet volt a kerékpározáshoz a nadrág. A nadrág nagyon bőven szabott térdnadrág volt, melyet harisnya vagy térdig érő kamásli egészített ki. Egy ilyen nadrágban kerekező nő látványát így örökítette meg egy korabeli fűzfapoéta:

„Bristol kerék, Helical-cső, Adria...

Jaj, de formás a kisasszony vádlija!

Aczél-bokát feszít pergő pedálja,

Mikor magát a nyeregben

Negédesen himbálja!”

Linu: Kempelen Farkas Tankönyvtár,

Ma már komikus, hogy ennek a sportnak a művelését egyesek bátor női tettnek vélték látni. Felismerték a kerékpározás egészségügyi jelentőségét is, de az orvosok óvták a nőket a „túlzott” kerékpározástól; kb. napi 50-60 km-t 15–18 km/h sebességgel tekintettek még megengedettnek. A kerékpárversenyeket károsnak tartották. (Az első női kerékpárversenyt 1896-ban rendezték Magyarországon, ahol világos selyem blúzban és sötét bő térdnadrágban álltak a rajthoz.)

Linu: uvm.edu, jwa.org

A női kerékpározást a közvélemény igen lassan fogadta el, de mivel nyeregbe szálltak az angol uralkodóház tagjai, a nemzetközi arisztokrácia dámái, majd a magyar arisztokrata családok fiatalabb hölgyei. Vidéken a vármegyei főispánok vállalkozó szellemű feleségei, a megyei és városi tisztikar tisztségviselőinek leányai és a feltűnést kedvelő fiatal színésznők, így elterjedt a kerékpározás, melyben szerepe volt a sznobizmusnak is.

Linu: Daoine Sidh,zazzle.com

A kor illemszabályai szerint úrinő nem járkált egyedül az utcán, így férjeik, férfi testvéreik, rokonaik és ismerőseik társaságában indultak el kirándulni, mely számtalan alkalmat nyújtottak flörtökre, csintalanságokra. Kitaláltak egy kerékpáros játékot is, melynek lényege abban állt, hogy először a férfiak üldözték a hölgyeket, majd miután ki-ki elérte a párját, együtt kellett a célba karikázniuk. Micsoda pompás lehetőségek!...

A kerékpározás, mint minden olyan dolog, melyet a hölgyek műveltek, így vált részévé a századfordulón az úri világ kollektív nagy játékának: a férjfogás és férjhez adás tisztes feladatának. A jó levegőn megnő a kedv a házasodásra – tartották a lányos mamák, s megbízható felügyelet mellett elengedték eladósorban lévő leányaikat kirándulni.

Lányok-fiúk mit szóltok?

Linu: bikes

Fotok: Kempelen Farkas Tankönyvtár, Jackson Library, Kempelen Farkas Tankönyvtár, uvm.edu, jwa.org, DaoineSidh,zazzle.com

Szerző: Lindistyle

http://cyclechic.blog.hu/2009/11/15/a_noi_kerekparozas_hoskora

2008/11/29

"A Nő és a Társadalom". Huszadik századi körkép
Kiállítás és konferencia
2002. február 1.
OSZK Baráti Köre - Széchényi Szalon
14.00 óraElekes Irén Borbála: A "nőitan"-tól a nemek társadalomtudományáig
Acsády Judit: A feminista gondolat megjelenése Magyarországon
Kádár Judit: "Eridj, kis galambom, keress te is, egyenjogúság van" - a Nők Lapja nőpolitikája 1947-től a hetvenes évek elejéig
Thun Éva: " ...az iskolákat, az egyetemeket, sőt a tudományt új kerékvágásba zökkenteni nők által"
Országos Széchényi Könyvtár

2007/02/21

Acsády Judit

  • Acsády Judit: A lovagiasságtól a vádaskodásig. Képek a magyarországi antifeminizmus tablójáról. In Educatio. 1996. (ősz) 5. évf. 3. sz. 454-466.
  • Acsády Judit: A hazai feminizmus fénykora. Feminista Almanach 2005: Csapó Ida - Török Monika (szerk.) Kiadó: MINők Egyesülete és Nőtárs Alapítvány. Budapest, 2005.
  • Acsády Judit: A varázstalanító emancipáció mítosza.
  • Acsády Judit: "Kellett nekünk feminizmus?" "Nyugati" gondolatok hazai fogadtatása. Kovács János Mátyás (szerk.): A zárva várt nyugat. 2002. Budapest, Sík Kiadó. 167-186.
    Acsády Judit: A magyarországi feminizmus a századelőn. Politika, gazdaság és társadalom a XX. századi magyar történelemben. I. Jelenkortörténei Műhely II. Debrecen 1999. KLTE Történelmi Intézet. 295-311.
  • Acsády Judit (2001) Kellett-e nekünk feminizmus? 2000. szeptember 12-23.
  • Acsády Judit, „A huszadik század asszonya – A századforduló magyar feminizmusának nőképe”. Szerep és alkotás. Női szerepek a társadalomban és az alkotóművészetekben. Nagy Bea, S. Sárdy Margit (szerk.), Debrecen: Csokonai, 1997. 243-253.