Showing posts with label munkamegosztás. Show all posts
Showing posts with label munkamegosztás. Show all posts

2009/11/17

Gyereke van? Akkor inkább maradjon otthon!

A cégek többségénél úgy vélik, bőven elég, ha betartják a szabályokat

Továbbra sincs áttörés a kisgyerekes dolgozó nők helyzetében, sőt a kötelező jogi előírások betartása is nehézkes. A válság tovább rontott a helyzeten.

Matalin Dóra| Népszabadság| 2009. november 17.


A gyedről visszatérők sokszor kénytelenek rövidesen új állást keresni
Népszabadság - Kovács Bence





















Előrevinné az ügyet, ha egy évig minden férfi úgy élne, mintha nő lenne - állítja a Jól-Lét Alapítvány kutatásának egyik szakértője. Azt vizsgálták, milyen jellegzetességei vannak az anyák foglalkoztatásának Magyarországon, van-e fejlődés e téren, mit értenek a munkaadók családbarát működésen, mi segíti és mi akadályozza az anyabarát vállalati modell kialakítását. Harminchárom, többségében külföldi tulajdonú cég vett részt a kutatásban, de olyan állami vállalatok is szerepeltek a vizsgálatban, mint például a Magyar Posta vagy a Magyar Televízió.

Jellemző, hogy e cégek közül mindössze kettő élén áll női vezető, holott az összes dolgozó 53 százaléka nő, a szellemi beosztottak között pedig 63 százalék az arányuk.

A kutatók a cégek HR-vezetőivel készített interjúk alapján háromféle szemlélettel találkoztak. Az első csoportba azokat a cégeket sorolták, amelyek nem látják a nők és kismamák nehézségeit, az esélyegyenlőségen pedig azt értik, hogy megfelelnek a jogszabályoknak. Csakhogy, mutatott rá Fertetics Mandy, a kutatás vezetője, ezeket a szabályokat sem mindig tartják be - köztük például azt, hogy a szülési szabadságról visszatérni kívánó nőt alkalmazni kell. A törvényeket ugyanis az üzleti lehetőségek keretein belül értelmezik. Vagyis: vissza kell venni a kismamát, ha még szükség van a munkakörére és a munkájára.

A vállalatok másik csoportja felismeri, hogy a nők nehezebb helyzetben vannak, de a tradicionális szerepfelfogásra épít. Biztatják őket, hogy maradjanak minél tovább otthon, visszajövetelükkor pedig keresik a lehetőséget arra, hogy a szerintük megváltozott helyzetű nőket a korábbitól eltérő módon alkalmazzák. Kényelmesebb munkát ajánlanak, alacsonyabb pozícióban, mert "ez könnyebben összeegyeztethető a családdal". Ezzel a kutatás készítői szerint rövid távon segítik őket, de hosszú távon nem oldják meg a problémát.

A vizsgált cégek harmadik csoportját alkotják a kimondottan anyabarát munkahelyek. Ezek a nőket teljes értékű munkavállalónak tekintik, akik támogatást kapnak ahhoz, hogy az anyai szerepnek is eleget tegyenek. Lehet rugalmas munkaidőben, részmunkaidőben, távmunkában dolgozni, biztosítanak gyermekfelügyeletet, nem szabják meg, hogy milyen hosszú az "optimális" szülési szabadság, és a gyesen lévő anyákkal is folyamatosan tartják a kapcsolatot.

A megkérdezett cégek önképe pozitív volt, szinte mindegyik HR-es úgy gondolta, hogy náluk megvalósul az esélyegyenlőség. De konkrét kérdésekre válaszolva kiderült, hogy távmunka 17 cégnél, részmunkaidő 16-nál, a job sharing (amikor egy állást ketten osztanak meg egymás között) mindössze háromnál volt gyakorlat. Úgynevezett magánéleti asszisztens (aki segít magánügyek, például a csekkbefizetés intézésében, hogy ezt ne a munkavállaló tegye munkaidőben) egyetlen cégnél sem létezik. Nyolc cégnél volt példa arra, hogy férfi ment gyedre, de ez egyiknél sem fordult elő háromnál többször.

A vezetők leginkább a magánügyi asszisztenssel és a gyermekmegőrzéssel kapcsolatban voltak elutasítóak. Egyikük így fogalmazott: "egyáltalán nem tartom jó megoldásnak, ha az óvoda vagy a bölcsőde ugyanabban az épületben van, ahol az anya is. Így esetleg olyan problémák is megtalálják, amelyek megzavarják a munkáját".

Ami a meglévő lehetőségeket illeti, a távmunka mindössze egy cégnél jelentette azt, hogy sok munkavállaló élhet vele, nem csak egy-egy kivételezett vezető vagy munkatárs. A többi esetben inkább azt jelentette, hogy ha jön a vízvezeték-szerelő vagy a gyerekorvos, egy napot otthonról is lehet dolgozni. Erősen tartja magát az a szemlélet, hogy akkor hisszük el valakiről, hogy dolgozik, ha látjuk a munkahelyén.

A megkérdezettek jelentős része hangsúlyozta, hogy a válság rossz hatással van az anyabarát intézkedések bevezetésére. A kutatás készítői úgy vélik, jó lenne, ha a cégek a leépítéseknél tekintettel lennének arra, hogy a 45 év felettiek, a kisgyerekesek vagy a fogyatékkal élők kisebb eséllyel találnak másik állást. Kiderült, hogy a cégek több nőt küldtek el, mint férfit, és a kisgyerekeseknek alig van esélyük visszatérni a munkába.

http://nol.hu/gazdasag/20091117-kisgyerekkel_valtozatlanul_nehez


2009/07/28

A férfiéletpályák kötöttsége a tradicionális nemi szerepekből fakad

Az is vált, aki nem akar belepusztulni

A vezető beosztású férfiak többsége életpályája egy-egy szakaszában szakterületet, esetleg szakmát is vált a magasabb presztízs vagy nagyobb jövedelem érdekében. A sokadszor váltókat azonban már nem feltétlenül karrierszempontok motiválják: ha addig nem sikerült, biztos egzisztenciával az önmegvalósítás terepét keresik.

Fodor Réka, Népszabadság, 2009. július 28.

- Teljesen mindegy, eddig mit csináltál, mit tettél le az asztalra, milyen eredményesen dolgoztál, a mai gazdasági környezetben bármikor előállhat a helyzet, hogy másnaptól megszűnik a munkád. A biztonságérzet hiánya miatt sokan számot vetnek jelenlegi életükkel, és elgondolkoznak azon, hogy önmegvalósítás terén meddig jutottak. Számos vezető éppen a válság közepette szánja rá magát a karrierváltásra - mondja a férfiéletpálya-kutatás egyik vezetője, Madai Krisztina business coach.

A vezető beosztásban lévő férfiak 96 százaléka már elgondolkozott azon, mennyi örömét leli munkájában, 70 százalékuk életpályája során szakmát vagy szakterületet is váltott, ebből majd 40 százalék többször is megtette ezt - derült ki a Business Coach Szakmai Közösség 2009. első negyedévében végzett kutatásából, amelyben 115 - leginkább budapesti - közép- és felső vezető beosztású férfi vett részt.

- Válaszaikból kiderül, hogy az első váltásokat leginkább a karrier alakítása befolyásolja: cél az adott szakterületen előrelépni, magasabb pozíciót, ezzel magasabb fizetést is elérni. Később azonban az önmegvalósítás kerül előtérbe: olyan munkát találni, amelynek végzése örömet okoz, esetleg egy régen dédelgetett, hobbiként gyakorolt tevékenység kerül előtérbe - elemezte az adatokat Soós Judit, a kutatás másik vezetője.

A váltásban leginkább közrejátszó tényező a továbblépési lehetőség hiánya, a záruló karrierív, de a vezetők harmada a kihívás hiányát is váltásra motiváló tényezőként jelölte meg. A férfi vezetőknél a karrierdöntést szorosan követi az önmegvalósítási törekvés. Az egyszer váltók átlagéletkora 38 év, náluk első helyen a karrierdöntés vezetett ehhez a lépéshez.

A többször munkahelyet váltók esetében azonban az önmegvalósítás került az első helyre. Ezek az emberek már biztos egzisztenciát teremtettek, azaz a munka elsődleges szerepe nem az anyagi jólét biztosítása. Döntéseik hátterében a kerek évszám okozta sokk, a midlife crisis miatti kalandvágy is megjelenik - legtöbbször anélkül, hogy ez tudatosulna.
A többször váltók átlagéletkora 42 évre tehető.

A krízishelyzetek is váltást indukálnak. A munkahely megszűnése vagy annak valószínűsége a megkérdezettek mintegy ötödét késztette új állás, pozíció keresésére. A válság hatásaként kialakult munkahelyi bizonytalanság, az elbocsátások miatti félelem, a megfelelési kényszer fokozott terhet tesz a vezető beosztásúakra. Az állandósult stressz betegségekhez vezethet, amivel mindenki tisztában van. A megkérdezett vezetők jó része emiatt már elgondolkozott azon, megéri-e azt csinálnia, amiért éppen fizeti munkaadója. Betegségek következtében a válaszadók hét százaléka váltott már szakmát.

A férfiakat a gyermek születése sokszor egyedüli családfenntartóvá teszi, ami még jobb teljesítmény elérésére, még több bevétel biztosítására kényszeríti őket. A férfiéletpályák kötöttsége a tradicionális nemi szerepekből, a hagyományos családi értékrendből és a szegregált munkaerő-piaci lehetőségekből ered. - A férfi családfenntartó modellje a legtöbb társadalomban érvényes minta, de ennek kiterjedése és formája országonként különböző. A férfiak alapvetően a túlórákkal terhelt munkaformák megszűnésére vágynak. A tradíciótól való eltérés még nagyon kevés esetben, elsősorban a nagyvárosi, magasan kvalifikált párok egy részénél figyelhető meg. Magyarországon kialakulóban van az a réteg, amelyben családként gondolkoznak a párok, és alakítják ki a közös célokat, így családi karriertervezésről lehet beszélni. A férfiak számára a családdal való törődés már nemcsak anyagi értelemben, hanem érzelmi oldalról is fontossá vált - véli Madai Krisztina. A kutatásban részt vevő vezetők csupán négy százaléka gondolta úgy, hogy a családfenntartás egyedül a férfiak dolga.

A szakmai váltást a társadalom már nem a bukással azonosítja, a megkérdezettek kétharmada sokoldalúnak, bátornak, kockázatvállalónak tartja azokat, akik megtették ezt a lépést. Váltás az is, ha egy férfi gyesre megy. Az Infonia Alapítvány 2007-es, kismama-reintegráció témájú tanulmányában egy HR-vezető azt a példát említette: a cég elfogadhatóbbnak tartotta a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó igényt, ha a férfi kolléga világ körüli útra készült, annál, mint amikor egy apa gyermeke születése miatt kívánt hosszabb ideig otthon maradni. Ez a hozzáállás az urbánus férfi vezetők körében változni látszik; a kérdőívben többen is azt írták: szerencsések, amiért anyagi helyzetük megengedi, hogy otthon maradhattak a gyerekkel. Nekik a feleségük karrierje is fontos. Van, aki vagány dolognak tartja azt, ha az ember szembe mer menni
a tradíciókkal.

A megkérdezettek kétharmadának elsődlegesen az a véleménye, hogy egy férfi azért megy gyesre, mert fontos neki a gyermeke. Csupán 12 százalékuknak jutott az az eszébe, hogy a gyesen lévő férfiak sikertelenek a munkájukban, illetve 14 százalék jelezte azt, hogy anyagi megfontolás áll a dolog mögött, tehát valószínűsítik, hogy a feleség jobban keres, mint a férj (ezen válaszok mögött bújtatottan a sikertelenség jelenik meg).

A feleség karrierjében elért sikerek megosztották a válaszadókat. A férfiak tradicionálisan nem tudják elfogadni, ha párjuk többet keres náluk, és a karrier tekintetében is előrébb tart, ám a városi értelmiségi közép- és felső vezetők körében ez a hozzáállás is megdőlni látszik. - Szívesen lennék háztartásbeli, elegem van a családfenntartás felelősségéből - írta egyik válaszadó a kérdőívre. A feleség magas beosztása húzóerőként hat: sok férfit arra sarkall, hogy ők is váltsanak és utolérjék vezető beosztású partnereiket. A többség támogatja feleségét szakmai sikereiben, de a válaszadók nagy részénél ez kimerül továbbképzések, tanulmányok finanszírozásában. Néhányan viszont a párjuk vállalkozásának felépítésében, annak felfuttatásában is hathatós segítséget nyújtanak.

http://nol.hu/ajanlo/20090728-az_is_valt__aki_nem_akar__belepusztulni


2007/03/16

Alfred Adler


Adler, Alfred: Emberismeret. Göncöl Kiadó, Budapest, 1994. (VII. fejezet: A nemek viszonya. 116-141.)