A dating violence-től az elborult gyilkosságig

Aki agresszív a kapcsolatban, szakítás után zaklatóvá válhat

Ezek az esetek nem előzmények nélküliek – mondja a kutató a szerelemféltésből elkövetett gyilkosságoknak nevezett tragédiákról. Szerinte az együttjárás alatti erőszak legalább annyira jelen van Magyarországon, mint a családon belüli, csak sokkal kevesebb szó esik róla. Jogvédők szerint a távoltartás kiterjesztése lehetne a megoldás.

Fekete Gy. Attila–Matalin Dóra| Népszabadság| 2009. december 28.

Helyszínelés a salgótarjáni mészárlás után

MTI - Komka Péter

A nyomozás jelen állása szerint a volt barátja ölte meg azt a 16 éves diáklányt, akinek holttestére iskolába tartó gyerekek bukkantak két hete Gyálon. Hónapokig készült tettére: kutatott az interneten, hogy hol tudna fegyvert venni, végül egy másolatot vásárolt, amelyhez Szlovákiában szerzett be lőport és csappantyút. Az iskolába induló lányt először hátba lőtte, majd addig ütötte a fegyverrel, amíg el nem veszítette az eszméletét. Ezután közvetlen közelről fejbe lőtte. Elfogása után tettét azzal indokolta: nem tudta elfogadni, hogy a lány két és fél év együttjárás után szakított vele.

Kilenc nappal korábban Salgótarjánban bozótvágó késsel mészárolt le egy férfi egy fiatal párt. Ő sem tudta feldolgozni, hogy elhagyta a barátnője, ezért megölte a nőt és annak új társát.

Szinte minden hónapra jutott egy-egy hasonló eset az idén. Júniusban például Békéscsabán ölt meg egy 18 éves lányt a volt barátja, mert elhagyta és nem akart visszatérni hozzá. A szakítás után a férfi személyesen és egy közösségi portálon keresztül is zaklatta a lányt, aki emiatt feljelentést tett. Két nappal a gyilkosság előtt az áldozat és egyik rokona kihívta a rendőrséget, mert a házuk közelében látták a férfit és testvérét. A rendőrök egy kocsmában találtak rájuk. A férfinál volt egy konyhakés, amit elkoboztak tőle, de mert nem tett semmi fenyegetőt, nem fogták el. Később vett egy másik kést, és megölte a fiatal nőt.

Májusban egy 17 éves fiú ölte meg 16 éves barátnőjét Kecskeméten, mert a lány szakítani akart vele. Mindketten gimnáziumba, egy osztályba jártak. A fiú kifejezetten jó tanuló volt, éppen egy tanulmányi verseny döntőjére készült.

A kriminológusok szerint ezekben az esetekben nincs semmi szokatlan, vagy rendkívüli. Mindig is voltak (és lesznek is) olyan emberek, akik szerelemféltésből ölni is képesek. Többnyire hirtelen felindultságból halálos csapást mérnek egykori szerelmükre, vagy kést rántanak. Ritkán, de vannak extrém esetek is, mint a salgótarjáni bozótvágós kettős gyilkosság.

Két éve pedig az az eset döbbentette meg az országot, amikor egy német férfi szögbelövővel támadt volt élettársára és annak horvát kedvesére. Más okból, az áldozat fiatal kora miatt marad emlékezetes az ercsi gyermekgyilkosság, amikor egy kikosarazott 17 éves fiú megfojtotta 13 éves „ex”-ét, amiért szakított vele.

Nem vagyunk egyformák. Mindenki másképp dolgozza fel, ha valaki, aki fontos volt a számára, elhagyja, sőt a szeme előtt egyszeriben más lesz fontos, más oldalán mutatkozik. A nagy többség egy ideig „szenved”, majd túlteszi magát a történteken, és új kapcsolatba kezd.

Vannak azonban, akik szégyenletesnek tartják, saját gyengeségük bizonyítékaként élik meg a szakítást, s hogy nem tudták megtartani azt, akivel nem is olyan rég még mindennél fontosabbak voltak egymásnak. Közülük egyesek leiszszák magukat, és tartósan az alkoholhoz menekülnek, másokból – szerencsére ők vannak kevesebben – viszont gyilkos indulatot vált ki a szakítás.

A bűnügyi statisztikák szerint 2008-ban 292 gyilkosságot követtek el Magyarországon. Ebből 29-et szerelemféltésből. Az elkövetők döntő többsége pszichiátriai kezelés alatt állt, vagy éppen kezelésre szorult volna. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elmeállapotuk miatt mind elkerülhetik a felelősségre vonást.

– Ezek az esetek általában nem előzmény nélküliek – állítja Gyurkó Szilvia, az Országos Kriminológiai Intézet családon belüli erőszakkal foglalkozó kutatója. Hozzátette: az úgynevezett „dating violence”, vagyis az együttjárás alatt elkövetett erőszak legalább annyira jelen van Magyarországon, mint a családon belüli erőszak, csak sokkal kevesebb szó esik róla.

Három évvel ezelőtt négyszáz fiatalt, egyetemistákat, főiskolásokat kérdeztek meg arról, hogy mennyire van jelen az agresszió a párkapcsolatukban. A válaszadók 15–20 százaléka számolt be valamilyen fizikai, verbális vagy lelki erőszakról.

– Nem csak a fiúk bántották a lányokat, a lányokra is jellemző volt az agresszió valamilyen formájának alkalmazása – mondja a kutató. Kiemelte: azért fontos figyelni ezekre a jelekre, mert a kutatásból az is kiderült, hogy aki hajlamos az agresszióra egy kapcsolatban, az egy esetleges szakítás után is zaklathatja a másikat.

– A figyelem azonban a környezet és nem a rendőrség dolga. A rendőrségnek nincs kapacitása arra, hogy volt barátoktól védelmezzenek – teszi hozzá. Gyurkó Szilvia szerint a megelőzés másik módja az oktatás. Azt mondja, hogy már általános iskolában el kell kezdeni nevelni a gyerekeket, megtanítani őket arra, hogyan kell nemet mondani, hogyan kell az érzelmeiket kommunikálni, biztonságosan randevúzni. – Tudatosabbnak kell lenniük a fiataloknak a párkapcsolataikban – hangsúlyozza.

A kutató szerint egyébként nincs több ilyen – szerelemféltésből elkövetettnek mondott – eset az utóbbi időszakban,mint korábban, legfeljebb bizonyos esetek nagyobb visszhangot kapnak. – Ha egy gyilkosságot lőfegyverrel követnek el Budapesten vagy közel a fővároshoz, az mindig nagyobb figyelmet kap a médiában, mintha például egy kistelepülésen ölnek késsel – mondja. Ugyanakkor szerinte a 20-24 évesnél fiatalabb korosztályra jellemző egyfajta modellkövetés is, vagyis ötleteket kaphatnak a korábbi esetekből.

Ami a távoltartást, mint a megelőzés további lehetséges módját illeti, a kutató elmondta, hogy erre ezekben az esetekben Magyarországon nincs mód. Ha két ember csak együtt járt, nem éltek, nem élnek együtt, akkor nincs honnan kitiltani a volt barátot. A közvélemény távoltartás alatt sokszor azt az Egyesült Államok bizonyos államaiban alkalmazott gyakorlatot érti, amikor a polgári bíróság megtiltja valakinek, hogy bizonyos távolságra megközelítse például korábbi partnerét. Magyarországon – a többi európai országhoz hasonlóan – ez nem alkalmazható.

– A távoltartásról szóló törvény vitájakor javasoltuk, hogy az udvarlókra, korábbi udvarlókra is alkalmazható legyen a törvény, végül azonban csak a volt bejegyzett élettársakra tették alkalmazhatóvá – mondja Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen vezetője. Hozzáteszi: az volt az ellenérv, hogy ez a kör, a volt barátok köre, nehezen meghatározható.

A jogvédők ezzel nem értenek egyet, szerintük ennek az az üzenete, hogy ma Magyarországon könnyebben meg lehet úszni a bántalmazást, ha az elkövető nincs törvényes kapcsolatban az áldozattal. Tóth Györgyi szerint az, hogy nincs közösen használt lakás, ahonnan kitilthatnák a bántalmazót, csak egyszerűsíti a helyzetet. – A bíró meghatározhatná, hogy honnan tiltja el a zaklatót, például a volt partner munkahelye, lakása, iskolája közeléből – sorolja.

A jogvédő emlékeztetett egy, az Európa Tanács által készített felmérésre: eszerint a legsúlyosabb következményekkel járó párkapcsolati erőszak tekintetében a legfiatalabb, 16–24 éves korosztály a legveszélyeztetettebb. – Első kapcsolataikat élik felfokozott érzelmekkel, nincs tapasztalatuk a szakításról, jogtudatuk és ismereteik az intézményekről, hatóságokról kevés, ráadásul nagy rajtuk a csoportnyomás, nem akarnak szégyenben maradni – magyarázza. Éppen ezért a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen új felvilágosító kampánya is a fiatalokat célozza meg.

http://nol.hu/belfold/20091228-_a_kornyezet_dolga__hogy_lgyeljen_

Elismerték a roma nők sterilizálását Csehországban

A prágai kormányfő mélységes sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt

Jan Fischer mélységes sajnálkozását fejezte ki azoknak az orvosoknak a súlyos hibái miatt, akik az elmúlt években akaratuk ellenére tettek meddővé szülni képes roma nőket.

Szilvássy József, Pozsony| NOL| 2009. november 24.

A cseh miniszterelnök kihangsúlyozta: kivétel nélkül egyéni mulasztásokról volt szó, ennek ellenére elengedhetetlennek tartotta hivatalnok kormányának a bocsánatkérését. Fischer hozzátette, hogy a kártérítések ügyét majd jövőre, a képviselőházi választások eredményeként megalakuló új kabinetnek kell rendeznie. Egyúttal felkérte az egészségügyi és az igazságügyi minisztert, hogy készítsenek törvénytervezetet, amely a jelenlegi rendelkezéseknél egyértelműbben szabályozná a sterilizálás végrehajtásának feltéteteleit.

Elena Goralová, a törvényellenesen sterilizált a csehországi nők szerveződésének vezetője megkeresésünkre jelentős előrehaladásnak nevezte, hogy a jelenlegi cseh kormány végre szembenézett a szomorú tényekkel, s nem igyekezett eltussolni, illetve letagadni a történteket, ahogy azt az elődjei tették. "Küzdelmünk azonban még nem ért véget, mert kárpótlást is követelünk, s ha nem járunk sikerrel idehaza, akkor a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulunk, miként azt már nyolc szlovákiai sorstársunk megtette, akiknek 3500 eurós fájdalomdíjat ítéltek meg" - nyilatkozta lapunknak.

A csehországi roma nők törvénytelen sterilizálására öt évvel ezelőtt a budapesti székhelyű Európai Roma Jogok Központja hívta fel a figyelmet. Prágában sokáig tagadták ezeket a vádakat. Áttörést Otakar Motejl, emberi jogi biztos hivatala hozott, amely nemrég elismerte, hogy az eddig felderített tények alapján a múlt század kilencvenes éveiben és még 2002-ben is főleg a morvaországi Ostraván és Olomoucban akaratuk ellenére, illetve kellő felvilágosítás nélkül több mint ötven asszonyt tettek meddővé.

http://nol.hu/kulfold/elismertek_a_roma_nok_sterilizalasat_csehorszagban

Párizsban még mindig nem hordhatnak nadrágot a nők

Több mint 200 éve hatályban van az a rendelet, amely szerint a párizsi nők nem, illetve csak és kizárólag kivételezett helyzetekben hordhatnak nadrágot. A nadrágtilalmat 1800-ban vezették be Párizsban, és bár többször próbálkoztak annak eltörlésével, a mai napig nem helyezték hatályon kívül – adta hírül a Telegraph. Az iráni szabályozásnál [1] is szigorúbb rendelet az összes párizsi nőre vonatkozott, senki sem bújhatott ki alóla. Azaz mégis. Ha valaki úgy szeretett volna öltözni, mint egy férfi, akkor „el kellett látogatnia a párizsi rendőrkapitányságra, hogy megkapja az engedélyt”- idézi a szabályzat szövegét a lap.

A rendeletet először 1892-ben enyhítették, akkor már azok az asszonyok is nadrágot húzhattak, akik lovaglásra adták a fejüket, 1909-ben pedig már a biciklizőknek sem kellett tartaniuk a fellibbenő szoknyától. A szabályzatot többszöri próbálkozás után sem sikerült eltörölni, pedig 1969-ben a párizsi tanács is kérvényezte a rendőrfőkapitányt, törölje el az őskövületnek minősülő rendeletet.

A rendőrfőkapitány szerint meggondolatlanság lett volna, így nem tett eleget a kérésnek. Utoljára, 2003-ban a francia jobboldali párt, az UMP egyik politikusa próbálkozott a hatályon kívül helyezéssel, hiába. A Telegraph Evelyne Pisier jogászprofesszort, a Le Droit des Femmes (A nők jogai) című könyv szerzőjét emeli ki, aki úgy véli, hogy miután a nadrágtilalom még mindig életben van, a párizsi rendőrnők is megszegték a törvényt, amikor kötelezővé tették számukra a nadrág viselését.

http://velvet.hu/blogok/tejbenvajban/2009/11/20/ketszaz_eve_nem_hordhatnak_nadragot_a_parizsi_nok/

Gyereke van? Akkor inkább maradjon otthon!

A cégek többségénél úgy vélik, bőven elég, ha betartják a szabályokat

Továbbra sincs áttörés a kisgyerekes dolgozó nők helyzetében, sőt a kötelező jogi előírások betartása is nehézkes. A válság tovább rontott a helyzeten.

Matalin Dóra| Népszabadság| 2009. november 17.

A gyedről visszatérők sokszor kénytelenek rövidesen új állást keresni
Népszabadság - Kovács Bence

Előrevinné az ügyet, ha egy évig minden férfi úgy élne, mintha nő lenne - állítja a Jól-Lét Alapítvány kutatásának egyik szakértője. Azt vizsgálták, milyen jellegzetességei vannak az anyák foglalkoztatásának Magyarországon, van-e fejlődés e téren, mit értenek a munkaadók családbarát működésen, mi segíti és mi akadályozza az anyabarát vállalati modell kialakítását. Harminchárom, többségében külföldi tulajdonú cég vett részt a kutatásban, de olyan állami vállalatok is szerepeltek a vizsgálatban, mint például a Magyar Posta vagy a Magyar Televízió.

Jellemző, hogy e cégek közül mindössze kettő élén áll női vezető, holott az összes dolgozó 53 százaléka nő, a szellemi beosztottak között pedig 63 százalék az arányuk.

A kutatók a cégek HR-vezetőivel készített interjúk alapján háromféle szemlélettel találkoztak. Az első csoportba azokat a cégeket sorolták, amelyek nem látják a nők és kismamák nehézségeit, az esélyegyenlőségen pedig azt értik, hogy megfelelnek a jogszabályoknak. Csakhogy, mutatott rá Fertetics Mandy, a kutatás vezetője, ezeket a szabályokat sem mindig tartják be - köztük például azt, hogy a szülési szabadságról visszatérni kívánó nőt alkalmazni kell. A törvényeket ugyanis az üzleti lehetőségek keretein belül értelmezik. Vagyis: vissza kell venni a kismamát, ha még szükség van a munkakörére és a munkájára.

A vállalatok másik csoportja felismeri, hogy a nők nehezebb helyzetben vannak, de a tradicionális szerepfelfogásra épít. Biztatják őket, hogy maradjanak minél tovább otthon, visszajövetelükkor pedig keresik a lehetőséget arra, hogy a szerintük megváltozott helyzetű nőket a korábbitól eltérő módon alkalmazzák. Kényelmesebb munkát ajánlanak, alacsonyabb pozícióban, mert "ez könnyebben összeegyeztethető a családdal". Ezzel a kutatás készítői szerint rövid távon segítik őket, de hosszú távon nem oldják meg a problémát.

A vizsgált cégek harmadik csoportját alkotják a kimondottan anyabarát munkahelyek. Ezek a nőket teljes értékű munkavállalónak tekintik, akik támogatást kapnak ahhoz, hogy az anyai szerepnek is eleget tegyenek. Lehet rugalmas munkaidőben, részmunkaidőben, távmunkában dolgozni, biztosítanak gyermekfelügyeletet, nem szabják meg, hogy milyen hosszú az "optimális" szülési szabadság, és a gyesen lévő anyákkal is folyamatosan tartják a kapcsolatot.

A megkérdezett cégek önképe pozitív volt, szinte mindegyik HR-es úgy gondolta, hogy náluk megvalósul az esélyegyenlőség. De konkrét kérdésekre válaszolva kiderült, hogy távmunka 17 cégnél, részmunkaidő 16-nál, a job sharing (amikor egy állást ketten osztanak meg egymás között) mindössze háromnál volt gyakorlat. Úgynevezett magánéleti asszisztens (aki segít magánügyek, például a csekkbefizetés intézésében, hogy ezt ne a munkavállaló tegye munkaidőben) egyetlen cégnél sem létezik. Nyolc cégnél volt példa arra, hogy férfi ment gyedre, de ez egyiknél sem fordult elő háromnál többször.

A vezetők leginkább a magánügyi asszisztenssel és a gyermekmegőrzéssel kapcsolatban voltak elutasítóak. Egyikük így fogalmazott: "egyáltalán nem tartom jó megoldásnak, ha az óvoda vagy a bölcsőde ugyanabban az épületben van, ahol az anya is. Így esetleg olyan problémák is megtalálják, amelyek megzavarják a munkáját".

Ami a meglévő lehetőségeket illeti, a távmunka mindössze egy cégnél jelentette azt, hogy sok munkavállaló élhet vele, nem csak egy-egy kivételezett vezető vagy munkatárs. A többi esetben inkább azt jelentette, hogy ha jön a vízvezeték-szerelő vagy a gyerekorvos, egy napot otthonról is lehet dolgozni. Erősen tartja magát az a szemlélet, hogy akkor hisszük el valakiről, hogy dolgozik, ha látjuk a munkahelyén.

A megkérdezettek jelentős része hangsúlyozta, hogy a válság rossz hatással van az anyabarát intézkedések bevezetésére. A kutatás készítői úgy vélik, jó lenne, ha a cégek a leépítéseknél tekintettel lennének arra, hogy a 45 év felettiek, a kisgyerekesek vagy a fogyatékkal élők kisebb eséllyel találnak másik állást. Kiderült, hogy a cégek több nőt küldtek el, mint férfit, és a kisgyerekeseknek alig van esélyük visszatérni a munkába.

http://nol.hu/gazdasag/20091117-kisgyerekkel_valtozatlanul_nehez

Távoltartási törvény: otthon sodrófa, a bíróságon csók

Győrben intézkedett először a rendőrség, majd a bíróság is határozott az októbertől hatályos távoltartási törvény alapján. Azóta tíz bántalmazót tiltottak el ideiglenesen, legkevesebb 72 órára a családjától.

Hajba Ferenc| Népszabadság| 2009. november 13.

A konyhakésen kívül ma is a sodrófa számít a legveszélyesebb háztartási eszköznek a sokszor éveken át tartó, esetenként tragédiába torkolló családi viszályokban, veszekedésekben. Október előtt szinte csak akkor avatkozhattak közbe a rendőrök, amikor már folyt a vér. Az emberi méltóság szóbeli megsértése, a lelki terror korábban nem indokolta és nem is tette lehetővé az azonnali érdemi intézkedéseket. Az új jogszabály értelmében a rendőrség a helyszínen határozatot hozhat a 72 órára szóló ideiglenes megelőző távoltartásról. A családját bármilyen módon bántalmazónak el kell hagynia a lakást, s legkevesebb három napig nem is térhet oda vissza. A bíróság polgári eljárás keretében dönt arról, hogy meghosszabbítja-e a tiltást.

- Győrben nem csak házastársak esnek egymásnak. Az is gyakori, hogy a felnőtt gyerekek bántalmazzák esetenként beteg szüleiket - osztja meg tapasztalatait Horváth Csaba alezredes, városi rendőrkapitány. Hozzáteszi: a rendőröknek rendkívül körültekintően kell eljárniuk a helyszínen, a döntést nem halogathatják, az érintettek, a tanúk meghallgatása, a házban látott körülmények és nyomok alapján azonnal határozatot hoznak. Ha az elsőként kiérkező járőrök ezt az intézkedést indokoltnak tartják, azonnal értesítik az ügyeletes tiszti parancsnokot, aki laptoppal, mobil nyomtatóval, bélyegzővel érkezik, s ha ő is szükségesnek látja, kiadja a határozatot.

A jogszabály megjelenése utáni első ilyen döntést Boros Imre rendőr hadnagy hozta, s azóta több ügyben is eljárt.

- Nem egyszerű kideríteni az igazságot - mondja. - Előfordul, hogy a válni akaró családtag mesterségesen teremt olyan helyzetet, amelyben a párja elragadtatja magát. A veszekedést provokáló bejelentést tesz, mert a válóperes bíró előtt lobogtatni akarja a rendőrségi határozatot, mondván: nekem papírom van arról, hogy miként bánt velem a társam.

- A gyakran tettlegességig fajuló veszekedések szereplői között lecsúszott, a társadalom perifériáján élő emberek éppúgy megtalálhatók, mint a jól szituált, iskolázott férjek, feleségek - veszi át a szót Horváth Szilveszter őrnagy, a győri kapitányság közrendvédelmi osztályának helyettes vezetője. - A látszólag békés polgári életet élők mások előtt szégyellik az otthoni veszekedéseket. Nekik jó eséllyel van másik ingatlanuk is, ahová a bántalmazott elmenekülhet - lehet ez esetleg egy hétvégi ház. Ők nem szívesen kérnek a rendőrségtől segítséget.

- Mindig drámai a helyzet, ha valami módon kisgyerekek is szenvedői a veszekedésnek - szúrja közbe Horváth Csaba. - Az egyik intézkedés során például a bántalmazó apát a pszichiátriára kellett szállítani, az általa megtámadott feleség megsérült, ő is kórházba került. Kilencéves gyereküket nem hagyhattuk egyedül a lakásban, a gyámügy segítségét kellett kérnünk.

Nem ritka az sem, hogy felnőtt gyerekek nekiesnek a velük együtt élő szüleiknek, nagyszüleiknek.

- Egy rokkant asszony és a férje munka nélküli fiúkkal élt a házban - idézi fel a történteket az ügyben eljáró Boros Imre. - A fiatalembert elküldték vásárolni, aki a kapott pénzzel nem számolt el otthon. Kiabálni kezdtek egymással, a fiú fellökte járókeretes apját, s a földön is bántalmazta. Ezeknek az indulatoknak persze többéves előzményük van.

Több esetben büntetőeljárást is indítottak az elkövetők ellen súlyos testi sértés vagy annak kísérlete miatt. A családi ügyek bonyolultak, jogilag sem egyszerű megítélni őket, hát még erkölcsileg.

- Egy férfi verni kezdte a feleségét, a 18 éven felüli fia anyja védelmére kelt, s ő meg az apát kezdte el súlyosan püfölni - lapozgatja a jegyzőkönyveket Horváth Szilveszter. - Vagy: az asszony a klaszszikus kabarék szabályai szerint sodrófával várta haza ittas férjét, ám a férfi kicsavarta kezéből a sodrófát, s visszatámadt.

A bíróságok az októbertől hatályos jogszabály szándékait helyeslik, de több hibát, ellentmondást is találtak benne. Sárközi Zsuzsa, a Győri Városi Bíróság elnökhelyettese - aki az eddigi győri ügyek többségét tárgyalta - azt mondja: a büntetőjogban is szereplő megelőző távoltartás és a polgári eljárás keretében hozott intézkedés nincs összhangban egymással. Ráadásul ez utóbbi esetében nem peres eljárásról van szó, az ilyen ügyek viszont nem számítanak bele a bírák "munkaterhelésébe". Pedig várhatóan egyre több esetben kell határozatot hozniuk - a folyamatban lévő peres ügyeik mellett - hangsúlyozta Sárközi Zsuzsa.

Ugyancsak tisztázni kellett egy joghézagot. A 72 órára vonatkozó rendőrségi határozat lejárta előtt a bíró dönt a távoltartás meghosszabbításáról. E döntés nem jogerős, 15 napon belül fellebbezni lehet ellene. A polgári kollégium végül úgy foglalt állást, hogy a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Ellenkező esetben ugyanis a bántalmazó akár tizenöt napon át terror alatt tarthatná a családját.

Megkerestem néhány érintettet, aki nem beszélt konfliktusairól.

- Nincs szükségünk arra, hogy kibeszéljenek bennünket - tiltakozott egy nő, akinek a férjét már bírósági határozat tartja tőle távol. Egy férj és feleség pedig azért küldött el, mert időközben kibékültek. Mindezt így nyugtázta az asszony:

- Csókot is adtunk egymásnak a bíróságon.

http://nol.hu/belfold/20091113-otthon_sodrofa__a_birosagon_csok

Leküldtek bennünket a bányába, de még csákányt se adtak

Végrehajthatatlan a távoltartási törvény megelőzést szolgáló fejezete. A gyámhivatalok se embert, se eszközt nem kaptak a feladat megoldásához.

Szalai Anna| Népszabadság| 2009. november 13.

Már az első lépcsőfokon megbotlik a távoltartási törvény. A júniusban elfogadott jogszabály a családvédelmi koordinációs szervekre bízza a hozzátartozók közti erőszak megelőzését, illetve a bántalmazás ártalmainak csökkentését. A jogszabály hatálybalépésének napján - október elsején - a városi gyámhivatalok kapták meg a feladat- és hatáskörükről szóló kormányrendelet módosításáról szóló értesítést, amely nyilvánvalóvá tette számukra, hogy a törvényben megnevezett családvédelmi szerv alatt saját magukat kell érteniük. Arról viszont nem tájékoztatták őket, hogy ezen ügyekben hatóságként kell-e eljárniuk, vagy csak koordinációs szerepük van.

Ha a hozzátartozók közötti erőszak a közigazgatási eljárások és szolgáltatásokról szóló törvény (KET) hatálya alá esik, akkor hatósági ügyként iktatniuk kell, és 22 munkanapra rövidített ügyintézési határidejük van. Hatóságként hozhatnak végzést is, amelynek betartatásához rendőri segédletet is kérhetnek. Enélkül csupán "személyes meghallgatás érdekében történő megjelenésre hívhatják fel" a bántalmazót.

- A bántalmazó azonban aligha fárad be önként az ügyet tisztázó megbeszélésre - magyarázza dr. Purda Zsuzsanna, Veszprém Város Gyámhivatalának vezetője. Ezt megelőzendő, a törvény előírja a gyámhivataloknak, hogy gondoskodjanak arról, hogy a bántalmazó ne léphessen kapcsolatba a bántalmazottal. Csakhogy távol tartó határozatot csak a rendőrség, illetve a bíróság hozhat. A gyámhivatal viszont csak akkor jelezhet, ha előbb az esetet feltárta, és a bántalmazott erre kéri. Ám akit rendszeresen vernek, az megfélemlíthető.

Köztudott, hogy a bántalmazottak többsége az eljárás alatt visszavonja a feljelentését. Ebben az esetben még nyoma sem marad a verésnek, hiszen a gyámhivatalnak három hónap után meg kell semmisítenie az ügy iratait, kizárva ezzel annak lehetőségét, hogy a néhány hónap múltán érkező esetleges új jelzést a korábbihoz kapcsolva igazolni lehessen az ismétlődést, ami fontos szempont lehet a későbbi eljárásban - hangsúlyozta a szakember.

- Leküldtek bennünket a bányába, de még csákányt se adtak a kezünkbe. A törvény kimondja, hogy a bántalmazó és a bántalmazott köteles megjelenni a személyes meghallgatáson. De hogyan szerezzünk ennek érvényt hatósági eszközök nélkül? - kérdezi dr. Purda Zsuzsanna, aki azt sem tudja, hogy miként tudna gondoskodni arról, hogy "a bántalmazott egészségügyi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget", illetve "tájékoztatást kapjon terápiás és konfliktuskezelő lehetőségekről". Az ilyen szolgáltatást nyújtó intézményekről még csak listája sincs.

Más ellentmondás is akad a jogszabályban. A törvény egyik bekezdése szerint a feltárt tényekről haladéktalanul értesíteniük kell a rendőrséget, miközben egy másik mondat szerint csak a bántalmazott akaratának figyelembevételével tehetik ezt meg. A talányos megfogalmazások improvizációra kényszerítik a gyámhivatalokat, ám ez aligha egyeztethető össze a jogbiztonság követelményével.

A családon belüli erőszak megfékezését mindazonáltal a szakember is nagyon fontosnak tartja. Abban is egyetért, hogy a gyámhivatalokhoz előbb kopogtat be a bántalmazott, mint a rendőrségre. Ezt támasztja alá, hogy már a törvény életbelépése utáni napokban nyolcan keresték fel a hivatalokat országszerte. Eszközök nélkül azonban - mondja dr. Purda Zsuzsanna - a törvény sem több beválthatatlan ígéretnél.

http://nol.hu/belfold/20091113-lekuldtek_bennunket_a_banyaba__de_meg_csakanyt_se_adtak_a_kezunkbe

'Sérti a nőket az új polgári törvénykönyv'

Sérti a nők és a gyerekek jogait az új polgári törvénykönyv néhány eleme - állítják jogvédő szervezetek. Többek között a fiatalkorúak házasságkötését és a válás során kötelezővé tehető mediációt kifogásolják.

Matalin Dóra| Népszabadság| 2009. október 9.

Súlyosan sérti a nők és a gyerekek emberi jogait az új polgári törvénykönyv több rendelkezése - állítják női jogi civil szervezetek, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület és a Patent Egyesület képviselői.

Szerintük az új szabályozás szentesíti a gyerekházasságot. Az engedély nélkül, tizenhat éven aluli fiatallal kötött házasság ugyanis az új rendelkezések szerint a fiatalkorú felnőtté válása után visszamenőleg érvényessé válik, ha az érintett nem támadja meg fél évig. - Ez a szabály lényegében tizennégy évre szállítja le a házasságkötés alsó korhatárát - mondja Tóth Györgyi, a NaNe munkatársa.

Kiemelte: az ENSZ többször is felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a korengedéllyel kötött házasság intézményét, házasságot csak 18 éven felüliek köthessenek. A civilek szerint az új szabályozás a házasság intézményét védi az állampolgárokkal szemben. - Ez a könnyítés súlyosan veszélyezteti azokat a fiatal lányokat, akiket családjuk házasságba kényszerít, elad, vagy akiket kényszerrel vagy csalással prostituálttá tesznek - állítja a jogvédő.

Tapasztalataik szerint ugyanis a 18 évnél fiatalabbak férjhez adása mögött gyakran a lányok eladása áll. - 18 éves kor alatt mindenki gyerek, a jogszabályoknak ezt kell sugallniuk - ért egyet Herczog Mária szociológus is, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja, aki szintén elhibázott döntésnek tartja ezt az új szabályt.

A jogvédők úgy vélik, hogy a Ptk. több szabálya veszélyezteti a bántalmazott nőket és gyerekeket. Eddig ugyanis, ha a szülők külön éltek, a gyerektől külön élő fél szülői felügyeleti joga szünetelt, kivéve, ha az anya és az apa ettől eltérően állapodott meg. Az új törvény viszont megállapodás hiányában a döntést a bírósághoz rendeli.

A civil szervezetek szerint a korábbi megoldás világos jogi helyzetet jelentett a bántalmazó partnerüktől különváló és a gyereket rendszerint tovább gondozó nők számára. Most viszont, állítják, a bántalmazók visszaélhetnek szülői felügyeleti jogukkal. - Mostantól a szülő a gyerekkel kapcsolatos minden apró tényről köteles tájékoztatni a gyerektől külön élő szülőt. Ez a szabály felhatalmazza a zaklatókat, hogy a gyereket kifogásként használva telefonon, e-mailben és személyesen is zaklassák a gyerek anyját - magyarázza Tóth Györgyi.

Herczog Mária szerint viszont nem a személyt, hanem a tettet kell elítélni, vagyis attól még, hogy valaki bántalmazta a családját, joga van a gyerekével kapcsolatos döntésekbe beleszólni, legyen szó akár iskolaválasztásról, akár külföldre költözésről, hacsak a bíróság másképpen nem dönt. - A gyereknek sem jó, ha úgy nő fel, hogy az egyik szülő semmilyen módon nem vehet részt az életében - mondja.

A jogvédők károsnak tartják továbbá, hogy a bíróság úgynevezett közvetítői eljárásra (mediációra) kötelezheti a különváló feleket, ez alól nincs kivétel családon belüli erőszak esetén sem. Kiemelték: az elmúlt 30 év nemzetközi tapasztalatai azt mutatják, hogy a bántalmazó férfiak a mediációt a nő további megfélemlítésére használhatják.

Tóth Györgyi kiemelte: a találkozás lehetőséget ad a bántalmazónak például arra, hogy utána kövesse a másik felet, megtalálja adott esetben azt a titkos helyet, ahova éppen előle menekült. - Ráadásul a mediáció lényege, hogy a világon mindenhol önkéntes, igazi hungarikum, hogy nálunk erre kötelezhetik a feleket - tette hozzá.

Nem érti a mediáció lényegét, aki kifogásolja - állítja Herczog Mária. Szerinte ugyanis az eljárás lényege a felek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása, annak feltételezése, hogy ha össze tudtak házasodni, akkor el is tudnak válni úgy, hogy minden őket érintő kérdésben megegyeznek. - A bíró pedig megállapodásra nem kötelezi a feleket, csak arra, hogy megvitassák a problémáikat, feltárják az okokat és vesztesmentes megoldásra jussanak - tette hozzá.

Ami a bántalmazó kapcsolatokat illeti, a szociológus szerint azokban klasszikus értelemben vett mediációt nem szabad tartani, de egyfajta családi csoportkonferenciát igen, ahol az áldozat és a tettes nem egyedül, hanem támogatóval, segítőivel vesz részt. - Az elkövető vállalja a felelősséget a tetteiért, ami jobb, mint ha a bíróság dönt, aztán a döntést nem hajtják végre, és nincs, aki megvédje az áldozatot - mondja. A másik esetben szerinte nyílttá válik a probléma, a családtagok, barátok, szomszédok védelmet jelenthetnek. Majd, ha mindkét fél úgy dönt, kötnek valamilyen megállapodást.

http://nol.hu/belfold/20091009-serti_a_noket_az_uj_polgari_torvenykonyv