Showing posts with label nőnevelés. Show all posts
Showing posts with label nőnevelés. Show all posts

2009/04/18

M. Bagossy Éva

M. Bagossy Éva: Veres Pálné. A Veres Pálné Gimnázium Kiadványa, Budapest, 1996.

"Már régóta mélyen és komolyan foglalkoztatták Veres Pálnét a nők jobb nevelése és általánosabb, tudományosabb műveltsége szükségességének kérdései. Ez a probléma annyira megérett benne, hogy "a pohár tele lett". Csak az utolsó csepp hiányzott. Ez a csepp, mely Veres Pálnét végleges elhatározásra késztette, Madách akadémiai székfoglalója volt, melyben a költő a nőről értekezett. A székfoglaló 1864-ben jelent meg Arany János "Koszorú" című folyóiratában, és Veres Pálné alig várta, hogy a jóbarát értekezését megismerhesse. De méltó megdöbbenéssel és felháborodással olvasta Madách véleményét a nőről: "Ó mindig csak a szenvedő, sohasem a beható elemet képviseli s innen, míg a dilettantizmus legkedvesebb contingensét [hányadát] szolgáltatja, soha a művészetet és tudományt előre nem viszi." Majd még ezt írja: "A nő alárendelt testi és lelki ereje védelmet, ápolást keres, s az erősebb férfi lelkében épp oly érzéseket kelt, mint az elhagyott gyermek, a hervadó virág, a megdermedt madár."Veres Pálné eddig azt hitte, hogy a nőről táplált lenéző általános vélemény csak öröklött előítélet, és elfogult, rövidlátó elmék elképzelése. Most már láthatta, hogy ha az írói vénával megáldott, szellemi étékekben gazdag férfinak ez a véleménye. Ki ráadásul a család egyik legjobb barátja, mit várhat ő, a nőnevelés apostola, munkája során. De hatalmas lendülettel elkezdett tevékenysége előtt nem vette tekintetbe az akadályokat. Saját tapasztalataiból meg volt győződve arról, hogy nem maga a nő az oka annak, hogy a férfiak ily kevésre becsülik. Ezért különösen megdöbbentette, hogy még az oly nagy elmének is, mint "Az ember tragédiája" megalkotója, ilyen véleménye lehet."

2008/12/20

Karacs Teréz

Karacs Teréz összes munkái. Szerk. Takács Ádám. Miskolc. 1953.
Karacs Teréz: Jegyzetek nevelőnői pályámról. Nemzeti Nőnevelés. 1886. május. 193-194. old.
Karacs Teréz: Néhány szó a nőnevelésről (1845)
Karacs Teréz: Nevelőnőket képző intézet tervezése (1846)
Karacs Teréz: Nyílt levél a magyar nőkhöz. Életképek. 1846. 12-13. old.
Karacs Teréz: Nyílt levél a magyar nőkhöz. Életképek, 1846/2. 11-13. p.

2008/12/14

Fáy András

Fáy András: Hazánk nőnevelésének, nevelő intézetei javításának elméleti és gyakorlati alapfogalmai, dióhéjba szorítva, s különös tekintettel a nemes és főbb polgári leánykákra. Athenaeum, 1840. 186. old.
Fáy András: Terv-vázlat egy nőnevelőnéket képző intézetnek. Életképek, 1846/18. szám.

2008/11/29

Pukánszky Béla

Pukánszky Béla: A nőnevelés évezredei. Fejezetek a lányok nevelésének történetéből. Gondolat Kiadó, 2006.

A nőnevelés történetének - éppúgy, mint a férfiak történetének - több évezredes múltja van, amelynek minden részletre kiterjedő bemutatásával adós még a neveléstörténet-írásunk. Pedig a lányok nevelése évezredekig más utakon járt, mint a fiúké. Az emberről, a nevelésről, annak céljáról, az alkalmazott módszerekről elmélkedő filozófusok és pedagógusok szinte kizárólag a fiúk nevelését tartották szem előtt, amikor gondolataikat papírra vetették. Képletesen szólva a nőnevelés története hasonlatos a Hold tulsó oldalához: az emberek évezredekig csak találgathattak róla, és ismereteink ma is hiányosak. A mozaikszerű történeti források arra engednek következtetni, hogy a nőnevelés története jószerivel a nevelés "árnyoldalának" története.

2008/11/25

Bethlen Kata













  • Bethlen Kata: Bujdosásnak emlékezetköve. Debrecen, 1733
  • Bethlen Kata: Védelmező, erős paizs. Szeben, 1759
  • Gróf Bethleni Bethlen Kata életének maga által való rövid leírása. Kolozsvár, 1762 (A mű első kiadásáról hiányzik az év és a hely megjelölése. Feltételezés, hogy Páldi István kolozsvári nyomdájában készült 1762-ben.)
  • „Kívántam ez világi sok próbák és kísértetek között folyó életemet igen röviden és amennyire lehetett, mindeneknek megsértések nélkül leírni. […] De ezt én úgy igyekeztem cselekedni, hogy semmiben lelkem isméretét meg ne sérteném”(34–35.)

2007/04/21

Teleki Blanka: Szózat a főrendű nők nevelése ügyében.

Teleki Blanka: Szózat a főrendű nők nevelése ügyében. Pesti Hírlap 1845. december 9.

2007/04/19

Bittenbinder Miklós: A nő neveléstan alapkérdéseiből.

Bittenbinder Miklós: A nő neveléstan alapkérdéseiből. Különlenyomat a "Nemzeti Nőnevelés" 1916. évi 3. füzetéből. Budapest.

"Amióta a nőneveléstan létezik, ez a specifikus női természet és női hivatás axiómájan épült fel. Feladatául tűzte ki tervszerűen kifejleszteni a női szellem előnyeit és megszabadítani hibáitól, így előkészíteni a nőt sajátos kultúrmunkájára. A nőnevelők meg voltak győződve, hogy a nőnevelésnek általában és alapjában véve másmilyennek kell lennie, mint a fiúnevelésnek. A furcsa csak az volt, hogy a fiúk összes tervezetében és elméletében a férfiasságra való nevelés sohasem játszott és most sem játszik oly uralkodó szerepet, mint a nőnevelésben a nőiességre való nevelés. A férfinevelés célja elsősorban nem a férfiasságra való nevelés, hanem a humanitásra, az emberiességre. A nemi eszmény egy tágabb, nagyobb, magasabb eszménybe van foglalva, melynek megközelítése az igazi cél. Szóval a férfinevelés eszménye minden időben a pusztán nemi jellem kiképzésén felül egy egyetemes és általános cél elérésére volt irányítva. Ez eszményt a férfiak számára nem a nők alkották meg, hanem maguk a férfiak. A nőnevelésnél nem így jártak el. A nők nevelésének eszményét nem a nők, hanem a férfiak gondolták ki."

2007/03/17

Bittenbinder Miklós

Bittenbinder Miklós: A nő neveléstan alapkérdéseiből. Különlenyomat a "Nemzeti Nőnevelés" 1916. évi 3. füzetéből. Budapest.

Amióta a nőneveléstan létezik, ez a specifikus női természet és női hivatás axiómájan épült fel. Feladatául tűzte ki tervszerűen kifejleszteni a női szellem előnyeit és megszabadítani hibáitól, így előkészíteni a nőt sajátos kultúrmunkájára. A nőnevelők meg voltak győződve, hogy a nőnevelésnek általában és alapjában véve másmilyennek kell lennie, mint a fiúnevelésnek. A furcsa csak az volt, hogy a fiúk összes tervezetében és elméletében a férfiasságra való nevelés sohasem játszott és most sem játszik oly uralkodó szerepet, mint a nőnevelésben a nőiességre való nevelés. A férfinevelés célja elsősorban nem a férfiasságra való nevelés, hanem a humanitásra, az emberiességre. A nemi eszmény egy tágabb, nagyobb, magasabb eszménybe van foglalva, melynek megközelítése az igazi cél. Szóval a férfinevelés eszménye minden időben a pusztán nemi jellem kiképzésén felül egy egyetemes és általános cél elérésére volt irányítva. Ez eszményt a férfiak számára nem a nők alkották meg, hanem maguk a férfiak. A nőnevelésnél nem így jártak el. A nők nevelésének eszményét nem a nők, hanem a férfiak gondolták ki.

2007/03/08

Orosz Lajos

Orosz Lajos (szerk.): A magyar nőnevelés úttörői. Tankönyvkiadó, Budapest, 1962.

2007/02/24

Gyertyánffy István

Gyertyánffy István: Levelek a feminismus és nőnevelés kérdései köréből. é. n.

Leövey Klára (1821-1897)

Leövey Klára; Löwey, Lövei (Máramarossziget, 1821. márc. 25. – Bp., 1897. ápr. 8.): pedagógus, írónő. 1836-tól a máramarosszigeti jótékony egyesület műkedvelő színjátszótársulatában tevékenykedett. 1843 – 44-ben az ogy. ideje alatt Pozsonyban tartózkodott. 1846-tól 1849-ig, az isk. megszűnéséig Teleki Blanka pesti nőnevelő intézetében tanítónő, hol munkatársa volt Vasvári Pálnak. 1849 elején Teleki Blankával együtt Debrecenbe ment, ott sebesült honvédeket ápolt, üldözött honfitársait támogatta, bujdosókat segítette; a forradalom és függetlenség gondolatának ébren tartásán munkálkodott. Majd Erdélyben nevelőnő. Hazafias cselekedeteiért 1851-ben Pálfalván elfogták, 5 évi várfogságra ítélték és Teleki Blankával együtt a kufsteini várbörtönbe zárták. 1856-ban, kiszabadulása után Máramarosszigeten leánynevelő intézetet alapított, melynek megszűntével 1862-ben Teleki Blankával Párizsba ment. Hazatérte után 26 esztendőn át a Teleki családnál nevelőnő. E tevékenysége mellett 1865-től, megalapításától a Máramaros c. lap munkatársa. Írásai gazdasági, politikai, irodalmi, főleg színházi vonatkozásúak. A szabadságharcra visszaemlékező tárcái, versei a fővárosi lapokban is megjelentek. A mo.-i nőnevelés egyik úttörője volt, annak előmozdításán fáradozott haláláig.
M. Teleki Blanka és köre (Teleki Blanka, Karacs Teréz és L. K. Levelek és visszaemlékezések. Sajtó alá rendezte és ben. Sáfrán Györgyi, Bp., 1963).
Görcs László: Mindent a hazáért! L. K. és iskolánk (Pécs, 1955); Magyar neveléstörténeti tanulmányok. (Szerk. Felkai László, Bp., 1959);
Taba István; L. K. (Bp., 1959.)

2007/02/22

Zirzen Janka

Az első királyi állami tanítónőképző is ekkor kezdte el működését Zirzen Janka vezetésével. Zirzen Janka Herbart tanulmányozása nyomán hangsúlyozta a nevelő oktatást, Saltzmann hatására nagy jelentőséget tulajdonított az élő nyelvek tanításának, és Pestalozzit követve hirdette, hogy a nevelés során tekintettel kell lenni a gyermek egyéniségére. Adalékok a magyarországi nőnevelés és női művelődés történetéhez (1850-1888) I. Szívós Andrea

2007/02/21

Hornyák Mária

Hornyák Mária (szerk.): "Nőttön nő tiszta fénye" Tanulmányok Brunszvik Teréz emlékezetére. Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány, Martonvásár, 1996.

Ellen Key

Key, Ellen: A gyermek évszázada. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976.

2007/02/19

Kármán Mór

Kármán Mór: Feminismus és paedagógia. Elnöki megnyitó. A Magyar Paedagógiai Társaság XIV. Közgyűlésén Zirzen Janka emlékünnepének alkalmából. Az Eggenberger-féle Könyvkereskedés Kiadása. Budapest, 1906.

Gonda Béláné Nagy Irma

Gonda Béláné Nagy Irma: Nőnevelés és női kérdés. 137- 145. In Eszmék és emlékezet. Gonda Béláné Nagy Irma irodalmi hagyatéka. Ifj. Nagel Ottó Könyvkiadóhivatala. Budapest, 1889.
Gonda Béláné Nagy Irma: A női műveltségről. 119-123. In Eszmék és emlékezet. Gonda Béláné Nagy Irma irodalmi hagyatéka. Ifj. Nagel Ottó Könyvkiadóhivatala. Budapest, 1889.

2007/02/18

Fehér Katalin

Fehér Katalin (1999): Leánynevelésünk és a felvilágosodás kori magyar sajtó. Magyar Könyvszemle, 115. évf. 2. szám. 231-241. old.

Teleki Blanka

2007/02/17

Kornis Gyula

Kornis Gyula (1927): A magyar művelődés eszményei 1777-1848. Tizenegyedik rész: Magyar nemzeti nőnevelés - II. A magyar nőmozgalom megindulása (483- 519 old.). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Budapest.

A nőnevelés története

Pukánszky Béla (2006): A nőnevelés évezredei. Fejezetek a lányok nevelésének történetéből. Gondolat Kiadó, Budapest.

Kornis Gyula (1927): A magyar művelődés eszményei 1777-1848. Tizenegyedik rész: Magyar nemzeti nőnevelés - II. A magyar nőmozgalom megindulása (483- 519 old.). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Budapest.