Egyed Emese

• Egyed Emese: Két Aranysárkány, kísérlet. Üzenet 2006/1


• Egyed Emese: Noktürn, Árdeli szép hold, Holdtölte, Utlosó negyed, Vörös és fehér, Memoriale, Közben, Vánkos szélére, Ismétlés. http://irodalom.elender.hu/erdely


• Egyed Emese: Madárcsontú versek. http://mek.oszk.hu


• Egyed Emese: Három dió. http://mek.oszk.hu


• Egyed Emese: Hajnalének. http://mek.oszk.hu


• Egyed Emese: Élővizek. http://mek.oszk.hu


• Egyed Emese: Délvidék http://mek.oszk.hu


• Egyed Emese: Csönd. http://mek.oszk.hu


• Egyed Emese: Adattár. A gróf Bánffy család és Barcsay Ábrahám levelezéséből. Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények, 1994, 1 sz.


• Egyed Emese: Az irodalomtörténeti szemléletváltás feltételei. Bölcsészkari megbeszélés a Korunk irodalomtudományi számáról. Korunk, 1993, 6 sz.


• Egyed Emese: Baróti Szabó Dávid poétikája. Művelődés, 1993, 8-9 sz.


• Egyed Emese: Gyökerészés Erdélyi Társaságunk kétszáz éves évfordulóján. Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények, 1993, 1-2 sz.


• Egyed Emese: Kard és penna. Magyar írók dilemmái a felvilágosodás idején. Erdélyi Múzeum, 1997, 1-2 sz.


• Egyed Emese: Levevék fejemről... Barcsay Ábrahám költészete. A vers társalgás. (részlet). Helikon, 1998, 14 sz.


• Egyed Emese: Mars mezeje, Ceres tanyája. (Barcsay). Helikon, 1992, 8 sz.


• Egyed Emese: A megelevenedő költő. Eredmény és titok a Barcsay-kutatásban.Erdélyi Múzeum, 1995, 1-2 sz.


• Egyed Emese: Minek nekem Kolozsvár, de Kolozsvár. Helikon, 1990, 10 sz.


• Egyed Emese: A neoklasszicizmus az erdélyi magyar irodalomban. Erdélyi Múzeum, 1999, 1-4 sz.


• Egyed Emese: Poéta volt-e Aranka György? Művelődés, 1994, 4 sz.


• Egyed Emese: Rekonstrukció. Korunk, 1992, 12 sz.


• Egyed Emese: Szemle. Alapkönyv a Téka alapítójáról. Deé Nagy Anikó: A könyvtáralapító Teleki Sámuel. [Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kvár, 1997. 456 o.] Erdélyi Múzeum, 1999, 3-4 sz.


• Egyed Emese: Szemle. Ecetfa és ezüst. Benkő József levelezése. A leveleket összegyűjtötte és a jegyzeteket szerkesztette Szabó György és Tarnai Andor. Az előszót írta Szabó György. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete. 1988. 496 l. Erdélyi Múzeum, 1993, 3-4 sz.


• Egyed Emese: A gyászkönyv mint az életrajz kiegészítése (Le livre de deuil comme partie complémentaire de la biographie). EM, 2002, 64, nr. 3-4


• Egyed Emese: A labirintus jelentése (Le sens du labyrinthe). EM, 2001, 63, nr. 12

Alexandra Pavlovna Romanova

Szakály István: Alexandra Pavlovna, a magyarok királynéja. 53 perc, 2007

• Vlagyimir Bronyevszkij: Utazás Magyarországon (1810). Budapest, 1947
• Andrej Afanaszjevics Szamborszkij: Alekszandra Pavlovna nagyhercegnő magyarországi tartózkodásáról. 1871
• Hankó Ildikó- Kiszeli István A nádori kripta. Babits kiadó 1990.
• Bodnár Erzsébet: Házasság és diplomácia. Alekszandra Pavlovna és József nádor. Nyelv – etnográfia – kultúra, Budapest, 2001
• Bodnár Erzsébet: Magyar–orosz kapcsolatok a XIX. században: József nádor és Alekszandra Pavlovna. www.russtudies.hu 2007
• Egyed Emese: Üdvözlő versek Alexandra Pavlovna tiszteletére (Beszámoló A MTA Domus hungarica ösztöndíjasaként végzett budapesti kutatásairól). Kolozsvár, 2006
• Csokonai Vitéz Mihály: A palatinusné halálára

I

A nekiszépűlt Budára
Nádorispányunk számára
Egy áloét hoztak volt:
De alig lett virágzása,
Mint az áloék szokása,
Ő is azonnal megholt.[1]

II

Szépeink közt megjelenvén,
Angyalnak ítéltenek:
Most az angyalokhoz menvén,
Óh! minek nevezzenek?

[1] Az áloé egy fejedelmi virága a fejedelmi kerteknek; mihelyt
elvirágzik és magzik, azonnal meghal