Showing posts with label fotó. Show all posts
Showing posts with label fotó. Show all posts

2009/03/14

E. Csorba Csilla

E. Csorba Csilla: Máté Olga fotóművész. Petőfi Irodalmi Múzeum, Helikon Kiadó, 2006.

Máté Olga a 20. század első felében alkotó fotóművész, akinek munkásságát, egybevetve férfikollégáiéval is, a legelsők között emlegethetjük. Írók, művészek, szabad gondolkodók, önmegvalósításra törekvő nők keresték fel szalonként is működő Veres Pálné utcai műtermét. Máté kapcsolatot tartott a társművészetek alkotóival, nyomon követte az ott felbukkanó modern törekvéseket, dokumentálta a modern tánc születését, a modern építészet első jelentős produkcióit Szinte egyedülállónak mondható műfaji sokoldalúsága, portré, gyerekfelvétel, csendélet, városkép, reklámfelvétel egyaránt kikerül műterméből. Szakmai pályafutása végéig megújulni kész természete hazai és külföldi kiállítások eredményes résztvevőjévé avatta. Anya, asszony és művész hármasságát egységben megvalósító szándéka kereknek, teljesnek mondható életet, mű-együttest hagyott maga után.

E. Csorba Csilla

E. Csorba Csilla: Magyar fotográfusnők (1900-1945). Egyenes úton egyedül. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000.

A szerző a fotótörténet egy szeletét igyekszik megvilágítani: azt az időszakot, amikor már lehetőség nyílott arra, hogy az elszigeteltségben élő nők kilépjenek a nyilvánosság elé, megmutatva, hogy megfelelő partnereik férfi kollégáiknak. A könyv középpontjában a hazai, 1890-1945 között működő fotográfusnők tevékenysége áll, de bemutatja a nyugat-európai és amerikai hasonló törekvéseket, fontosabb személyiségeket is. A fotóművészet külföldi tisztelői előtt jól csengő, ismerős nevek a kötetben szereplő képek szerzői: Rosy Ney, aki szociofotóival vívott ki elismerést, Ylla, a negyvenes évek legismertebb állatfotósa, Nora, az emberi kapcsolatok érzékeny megjelenítője, Máté Olga, Kálmán Kata, Sugár Kata, akinek képei jól ismertek tankönyveinkből.

Fülszöveg:
A szerző a magyar fotóművészet történetét különösen érdekes szempontból világítja meg. Szociológiai és művészettörténeti aspektusból azt a folyamatot vizsgálja, amint a nők, kilépve a nemükre mért kötöttségekből a XIX. század közepén elsajátították az új technikai csoda, a fényképezés kémiai, fizikai és művészi ismereteit, s minden tiltás ellenére e szakma kiváló művelőivé váltak. Az út az indulástól (1939), a szervezett oktatás hiányától függetlenül, meredeken vitt felfelé a sikeres, beérkezett életpályák kialakulásáig. A könyv középpontjában a magyar, 1890 és 1945 között működő fotográfusnők tevékenysége áll, de a szerző az összehasonlítás igényével kitekint a nyugat-európai és amerikai pályatársak eredményeire is, így pl.: a Camera Work körül tevékenykedő fotográfusnőkre, vagy a francia fotóélet legjelesebb képviselőire. A fotóművészet hazai és külföldi tisztelői előtt is jól csengő, ismerős nevek a kötetben szereplő képek szerzői: Rosie Ney (Földi Rózsi), Blüh Irén, Besnyő Éva, akik elsősorban szociofotóikkal vívtak ki elismerést maguknak. Nora Dumas (Kelenföldi Telkes Nóra) az emberi kapcsolatok érzékeny megjelenítője, Máté Olga, Rogi André a portréfényképezés európai rangú képviselői, Ergy Landau (Landau Erzsi), Reismann Marian a gyermekfotózás jegyzett alkotói. A kísérletezésről az önmegvalósításig ívelő pályák és regényes életutak-huszonnégy művésznő - eredményeit egy közel 100 képből álló válogatás teszi vizuálisan is érzékelhetővé. A magyarországi fotográfusnők történetét kutató E. Csorba Csilla a nemzetközi gyűjtemények anyagának ismeretében vallja, hogy André Kertész, Robert Capa, Munkácsi Márton, Moholy-Nagy László mellett érdemes egyenrangúként említeni és megtanulni néhány kiváló magyar fotóművésznő nevét is.

2009/03/09

Maria Larsson


Maria Larsson, svéd fényképész

Róla készült film:
http://www.imdb.com/title/tt0961066/


A képen Maria Heiskanen az Everlasting Moments c. filmből.