Showing posts with label Balázs Imre József. Show all posts
Showing posts with label Balázs Imre József. Show all posts
2007/04/27
Balázs Imre József
Balázs Imre József, „»Ismeri ön a cuplingert?« – A nő-szerep konstrukciója és szubvertálódása Ignotus Emma-leveleiben”. Alföld 51.10 (2000. okt.): 53-64.
2007/04/19
Balázs Imre József
Balázs Imre József: Ismeri ön a cuplingert? A nőszerep konstrukciója és szubvertálódása Ignotus Emma-leveleiben. In: (Szerk.) Selyem Zsuzsa: RODOSZ-tanulmányok I. Nyelvészet és irodalomtudomány. 131—146. Bukarest—Kolozsvár, Kriterion, 2001.
"Ha a jelenre, a szövegek történetiségben elfoglalt helyére vonatkoztatjuk a kérdést, akkor azt a problémát is fel kell vetni, hogy miért vált fontossá a nő-szerep befutott írók-költők általi eljátszása épp az utóbbi néhány évtizedben? Ez azért is fontos, mert a továbbiakban majd mintegy száz éves szövegekről, Ignotus Emma álnéven írott leveleiről lesz szó, ha tehát a nemváltás problémáját univerzálisként kezeljük, akkor ugyanarról kell szólnia a mai és a múlt század végi álneves játéknak. De ugyanarról szól-e? Weöres, Esterházy és Parti Nagy szövegei mintha nem elégednének meg azzal, hogy női identitást konstruáljanak narrátoraiknak. Weöres vállalkozása egyszersmind egy alternatív irodalomtörténet megalkotása is, amely szoros összefüggésben van a Három veréb hat szemmel című antológia hangsúlyelhelyezéseivel. Esterházy egy dereferencializált archaizáló nyelvet teremt hősnője-narrátora számára, illetve (általa is) erotikussá teszi a hagyománnyal való viszonyt. Parti Nagy újragondolja a populáris irodalom egyik műfaját. Mindhárman a perifériáig hátrálnak, ahonnan kibillentik a létező kánont; könyveik bizonyos értelemben kánonromboló, ugyanakkor hagyományteremtő gesztusok, amelyek az irodalmi diskurzus egyik vakfoltját: a női nézőpontot használják vállalkozásuk provokatívabbá tételéhez."
"Ha a jelenre, a szövegek történetiségben elfoglalt helyére vonatkoztatjuk a kérdést, akkor azt a problémát is fel kell vetni, hogy miért vált fontossá a nő-szerep befutott írók-költők általi eljátszása épp az utóbbi néhány évtizedben? Ez azért is fontos, mert a továbbiakban majd mintegy száz éves szövegekről, Ignotus Emma álnéven írott leveleiről lesz szó, ha tehát a nemváltás problémáját univerzálisként kezeljük, akkor ugyanarról kell szólnia a mai és a múlt század végi álneves játéknak. De ugyanarról szól-e? Weöres, Esterházy és Parti Nagy szövegei mintha nem elégednének meg azzal, hogy női identitást konstruáljanak narrátoraiknak. Weöres vállalkozása egyszersmind egy alternatív irodalomtörténet megalkotása is, amely szoros összefüggésben van a Három veréb hat szemmel című antológia hangsúlyelhelyezéseivel. Esterházy egy dereferencializált archaizáló nyelvet teremt hősnője-narrátora számára, illetve (általa is) erotikussá teszi a hagyománnyal való viszonyt. Parti Nagy újragondolja a populáris irodalom egyik műfaját. Mindhárman a perifériáig hátrálnak, ahonnan kibillentik a létező kánont; könyveik bizonyos értelemben kánonromboló, ugyanakkor hagyományteremtő gesztusok, amelyek az irodalmi diskurzus egyik vakfoltját: a női nézőpontot használják vállalkozásuk provokatívabbá tételéhez."
Hervay Gizella [kismonográfia], Kolozsvár–Bukarest, Kriterion, 2003.
(1976, Székelyudvarhely; irodalomtörténész, kritikus, költő, a Korunk szerkesztője) Redactia Korunk, 400146 Cluj Napoca, str. Iasilor nr. 14., Románia korunk@korunk.org
(1976, Székelyudvarhely; irodalomtörténész, kritikus, költő, a Korunk szerkesztője) Redactia Korunk, 400146 Cluj Napoca, str. Iasilor nr. 14., Románia korunk@korunk.org
kulcsszavak:
Balázs Imre József,
Esterházy,
Hervay Gizella,
Ignotus,
Korunk,
Parti Nagy Lajos,
periféria
Subscribe to:
Posts (Atom)