Drozdik Orsolya

Drozdik Orsolya: Sétáló agyak. Installáció. 1992.

Zemplényi Magda (1899-1965)

Zemplényi Magda (1899-1965) Barátnők, 1939 Olaj, karton, 68x49,5 cm

Fülep Lajos

Fülep Lajos: Kövesházy-Kalmár Elza Művészet Nyolcadik évfolyam, 1909, Harmadik szám, p. 162-170.

Pallós Tamás

Pallós Tamás: Egy magányos misztikus festőnő. Huszonöt éve halt meg Feszty Masa (1895-1979). Új Ember katolikus hetilap 2004.03.07 LX. évf. 10. (2900.)

Artner Margit

Artner Margit festő- és grafikusművész 1954-ben született Budapesten. 1972-ben érettségizett a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában, ötvös szakon. 1981 óta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, valamint több művészeti csoportnak, egyesületnek. Napi és hetilapokban, folyóiratokban, könyvekben jelentek meg grafikái, illusztrációi. 1980-tól készít rézkarcokat, fest olajképeket. Újabban bronz kisplasztikákkal foglalkozik. Eddig 28 egyéni kiállítása volt Magyarországon, számos országos tárlaton vett részt. Munkáival szerepelt Svédországban, Japánban, Cipruson és Németországban.

Basch Edit (1895-1980)

Garabuczy Ágnes

Garabuczy Ágnes: Tűnő idő. Olaj, vászon 60x80

Feszty Masa (1895-1979)

Tavasz

Feszty Masa (1895-1979)

Feszty Masa (1895-1979)
Magyarországi Szent Erzsébet

Paczka Kornélia

Vlasta Delimar

Vlasta Delimar az egyik legbátrabb és legeredetibb nomuvész a Balkánon. Azok a kérdések, amelyeket muveiben felvet és a pofánkba vág, a Balkán macsó színfalai között készülnek, ami ugyancsak bátorságát bizonyítja. Ám e bátorság mellé tehetség, szépség és kokemény kitartás is kell, amiből ugyancsak van neki bőven, hogy mindaz, ami ebben az aprócska, élettől duzzadó nőben megfogan - a legbelso szellemi meditációtól a legharsányabb háborúellenes sikolyig -, megszólaljon és látottá váljon.
Ha létezik olyan feminizmus, amely a nőiességükre büszke, egyben a férfiakat elfogadó, sot szerető nőket képviseli, akkor ennek élén mindenképpen Vlastának volna a helye. Mert ha van nő, aki bátran kimutatja vágyait, éhségét, őrültségét és esendőségét, ugyanakkor felrúg minden fölé tolakodó egyéni, társadalmi, történelmi, háborús és megannyi más előítéletet, igazságtalanságot és félelmet, akkor Vlasta az. Én szívesen harcolnék ezzel a nővel a nők jogaiért. S nem feltétlenül az ágyban.

És

Cyránski Mária

Géniusz

Bartoniek Anna (1896-1978)

http://www.museum.hu/museum/temporary_hu.php?IDT=2092&ID=884
Női vonal - Bartoniek Anna fametszetei és Geszler Mária Garzuly porcelán művei 2004.02.03. - 2004.02.28. Dorottya Galéria (Budapest)

Bartoniek Anna (1896-1978)



Bubifrizurás önarckép
70 cm x 60 cm
olaj, vászon
jelezve jobbra lent

Keserű Katalin

Keserű Katalin (szerk.), Modern magyar nőművészet. Budapest: Kijárat Kiadó, 2000. Keserű Katalin, „Vita megjegyzések nélkül”. Új Művészet (2001. febr.)

Modok Mária

Modok Mária: Anya gyermekeivel – 1935
– tempera, papír – 54x63 cm

Nagy Katalin

Nagy Katalin: Anna Margit. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 1971
Nagy Katalin, „Nők a magyar képzőművészetben”. Nagy Beáta, S. Sárdi Margit (szerk.),

Mattioni Eszter (1902-1992)

Szekszárdon született. Édesapja olasz selyemkészítési szakember volt, aki Bezerédj Pál hívására érkezett Magyarországra. Anyai nagyanyja pedig az a Sass Erzsike volt, akihez Petőfi Sándor "A négyökrös szekér" című versét írta 1845 őszén Borjódon. Mattioni Eszter a Képzőművészeti Főiskolát Rudnay Gyula növendékeként végezte el volt. Első önálló kiállítása 1929-ben az Ernst Múzeumban volt. Ugyanebben az évben mutatkozott be először Szekszárdon, egy csoportkiállításon.A korabeli kritika is felfigyelt határozott színérzékére és festményei szivárványos színeire: munkáiban felfedezhető a kortárs olasz neoklasszicizáló művészet avagy az ún. római iskola hatása. 1937-ben a Párizsi Világkiállításon Magyarországot a római iskola művészei képviselték. Mattioni Esztert az egyik magyar pavilon kapuját díszítő festményeiért Diplome d'Honeur-rel jutalmazták.1931 és 1942 között a szolnoki művésztelepen dolgozott, melynek vezető egyénisége akkoriban Aba Novák Vilmos volt. A szolnoki művésztelepen töltött idő meghatározó szerepet játszott művészi pályáján. Festményinek színvilága visszafogottabbá vált: hideg színek, dinamikus vonások jellemzik a "Szolnoki Tabán" és a "Mátrai Búcsú" című képeit.Szolnokon alkotta meg Pólya Ivánnal közösen, majd önállóan fejlesztette tovább a hímeskő technológiáját. A hímeskő a klasszikus, hagyományos mozaik XX. századi változata: az egyformára vágott üveghasábok, kőzúzalékok helyett az ábra formáinak megfelelő, különböző méretű színes márványdarabokat, féldrágaköveket ágyazott cementbe. Ezzel az ábrázolás eszközeit is megteremtette, tárgyakat, anatómiát jelzett velük, utalt a perspektívára, stilizált rendbe fogta a figurákat, dekoratív foltritmussá írta át a fákat, virágokat, sárközi pártákat, hímzett kendőket.1943-ban a Budapesti (Stühmer) Csokoládégyár számára készített nagyméretű allegorikus kompozíciót. 1948-ban a győri Székesegyház Szt. László sírkápolnájában, Apor Vilmos síremléke köré hímeskő kompozíciót állított össze. Legnagyobb vallásos témájú alkotását a budapesti Rókus kápolnában találjuk.A munkásságát bemutató kiállítás alapját a festőművésznő által 1981-ben szülővárosának ajándékozott gyűjtemény teremtette meg.

Wosinsky Mór Múzeum Megyeházi Kiállítóhelye, Szekszárd - állandó kiállítás

Szántó Piroska (1913-1999)

Anna Margit (1913-1991)

Ferenczy Noémi (1890-1957)

Ferenczy Noémi (1890-1957)