Marquise Lepage

The Lost Garden, The Life and Cinema of Alice Guy-Blaché a film by Marquise Lepage, 53 perc. Video/C 4743

Feminizmus és filmelmélet

Metropolis - Feminizmus és filmelmélet

Alison McMahan

Alison McMahan - Alice Guy Blaché, Lost visionary of the cinema, Continuum, New York and London, 2002, 384p, ISBN 0-8264-5158-6

Alice Guy-Blaché - Memoirs

Anthony Slide - The Memoirs of Alice Guy Blache, Scarecrow Press, 1986
Fordította: Roberta and Simone Blaché, szerksztette: Anthony Slide

Alice Guy-Blaché

Alice Guy-Blaché (1873-1968) francia-amerikai producer, forgatókönyvíró, az első filmrendező nők közé tartozik, aki nagyjátékfilmet készített. A narratív - elbeszélő - film kulcsfigurája, színes és szinkronizált filmet, valamint zenei videót is alkotott. Több száz filmje közül a legtöbbnek nyoma veszett.


IMDB
WikipediA
National Film Board of Canada
Women Make Movies
Reel Women
Film Reference
BlogSpot

Megerőszakoltak: itt az áldozatok hangja hallatszik

Rejtőzködnek a megerőszakolt nők. Száz esetből legfeljebb ha négy jut el a rendőrségre, de másnak sem szólnak az áldozatok. Svéd, német és brit mintára tavaly óta Magyarországon is működik internetes segítő oldal az áldozatoknak. Csakhogy nálunk kénytelenek anonim módon dolgozni, mert többször is megfenyegették őket.

Matalin Dóra| Népszabadság| 2009. augusztus 27.

Népszabadság - Kovács Bence

"Nem volt erőm ellenállni. De az a szomorú, hogy nem is próbáltam. Alig emlékszem a részletekre. De mindketten megtették. Mindketten tíz évvel voltak nálam idősebbek. Most, hogy már én is közeledek a harminchoz, nem értem, hogyan tudták... Hogy tudtak másnap tükörbe nézni? Erről még soha senkinek nem beszéltem. Féltem, hogy azt mondanák, minek mentem fel a srác lakására. Minek ittam. És talán igazuk lenne."

Egy a tucatnyi történetből, amelyek egy nemi erőszakkal foglalkozó magyar internetes oldalon, a megerőszakoltak blogon olvashatók. Az oldalt nők hozták létre, hogy segítsenek az áldozatoknak. Egyikük, Mónika, pszichológus, munkája során találkozott olyan nővel, akit megerőszakoltak. Az áldozat úgy érezte, hogy talán könnyebben fel tudná dolgozni a történteket, ha kapcsolatba léphetne valakivel, aki hasonló traumán ment keresztül. Mónika megpróbált segíteni neki.

- Ekkor vettem észre, hogy alig egy-két civil szervezet foglalkozik a nemi erőszak áldozatainak segítésével. Ráadásul ezek a szervezetek emellett számos más területtel, családon belüli erőszakkal, bántalmazással is foglalkoznak. Az interneten pedig szinte semmilyen segítség, anyag nem volt a témában magyarul - mondja.

- Több barátnőmet is megerőszakolták, zaklatták - ezt már Kriszta meséli, a blog másik alapítója. Elsősorban lelki segítséget szerettek volna nyújtani az áldozatoknak, családtagoknak, később azonban gyakorlati tanácsokkal, telefonszámokkal is kiegészítették az oldalt. Az áldozatok támogató mentalitású pszichológusok telefonszámát, meghallgatást kapnak, illetve beszélgethetnek olyan sorstársakkal, akik szintén átélték a nemi erőszakot vagy a bántalmazás valamely formáját. Többek között felhívják a figyelmet arra, hogy az áldozatok mindenképpen menjenek el orvoshoz a fertőző nemi betegségek miatt, és kérjenek esemény utáni tablettát, amit a helyileg illetékes nőgyógyászaton vagy a fogamzásgátlás-ambulancián írnak fel. A készítők távlati célja nem kevesebb, mint hogy változtassanak a szexuális erőszakról szóló közbeszéden. Szerintük ugyanis ha egyáltalán szó esik a témáról, az túlnyomórészt áldozathibáztató kontextusban történik.

- Azt reméltük, hogy az interneten megnyílnak az áldozatok, olyanok is elmondják, hogy mi történt velük, akik évekig nem beszéltek erről senkinek. Azzal, hogy kiírják magukból a történetüket, maguknak és egymásnak is segítenek - állítja Mónika. Ez így is történt: van olyan hét, hogy 3-4 áldozat is megkeresi őket. A pszichológus szerint már annak tudata is sokat segíthet, hogy nincsenek egyedül. Sok áldozat azt sem engedi, hogy névtelenül közzétegyék a levelét, annyira fél, hogy bántalmazója ráismer.

- Volt olyan lány, aki leírta, hogy megerőszakolták, megengedte, hogy névtelenül kitegyük a történetét a blogra, aztán másnap sírva hívott, hogy vegyük le, mert nagyon fél, hogy rájönnek, ki ő - mondja Kriszta. Ilyenkor természetesen azonnal leveszik a bejegyzést. Jellemzően sokéves történeteket osztanak meg velük, de jelentkezett olyan lány is, akit most is zaklat az egyik rokona, de nem mer róla szólni a szüleinek. - A levele alapján ez a lány nem lehet több 14 évesnél - állítja.

Általában csak becsülni tudják a hozzájuk fordulók korát, társadalmi helyzetét, mert ezeket a részleteket ritkán írják meg. Kriszta szerint azonban a nemi erőszak minden életkorban és társadalmi rétegben szinte azonos gyakorisággal fordul elő. Találkoztak már olyan esettel is, ahol egy önkormányzati képviselő lánya mesélte el, hogy az apja évekig zaklatta. Olyan eset viszont, ahol idegen volt az elkövető, mindössze egy volt. - A legtöbb elkövető ismeri az áldozatot, rokona, tanára, a baráti körébe tartozik, vagy korábban kapcsolata volt vele - magyarázza Mónika. Szerinte már csak ezért sem igazak azok az előítéletek, amelyek szerint az áldozatok maguk is tehetnek az őket érő erőszakról, mert kihívóan öltöztek fel, vagy veszélyes helyen voltak egyedül.

Ezeket a vádakat a blog kommentelői is gyakran hangoztatták, ezért a szerkesztők úgy döntöttek, hogy cenzúrázzák a hozzászólásokat. - Gyakran becsmérelték az áldozatokat, hogy maguknak köszönhetik az erőszakot, miért nem vigyáztak jobban, vagy hazugsággal vádolták őket, aztán ha töröltük a hozzászólásukat, a szólásszabadságra hivatkozva háborogtak - meséli Mónika. Hozzáteszi: ez a blog az áldozatok segítéséről szól, ezért nem törődnek a szólásszabadsággal, náluk elsősorban az áldozatok hangja hallatszik.

Kriszta és Mónika többször kaptak fenyegető leveleket. - A legkülönbözőbb dolgokkal fenyegetnek, ha nem hagyjuk abba a blog készítését. Szerintük hazugságoknak adunk teret, a levelek, amelyeket közlünk, nem valódiak - mesélik. Azt mondják, hogy nem félnek, de lapunknak a biztonság kedvéért csak a keresztnevükön nyilatkoznak. Kriszta szerint a fenyegetések miatt egyiküknek sem jutott eszébe, hogy abbahagyja a blog szerkesztését.

Számos pozitív példa van, svéd, német, brit és amerikai áldozatsegítő oldalak, amelyek évek óta sikeresen működnek - sorolják. Sőt külföldön léteznek olyan áldozatsegítő csoportok is, melyek tagjai vállalják, hogy elkísérik az áldozatot az orvoshoz és a rendőrségre, vele maradnak a procedúra alatt. - Nálunk a legtöbb áldozatban fel sem merül, hogy feljelentést tegyen, eddig csak két olyan esetünk volt, amely eljutott a rendőrségig - mondja Kriszta. Jelenleg nem is tart elképzelhetőnek egy ilyen csoportot Magyarországon. - Mi ilyen fenyegetéseket kapunk a blog miatt, mit kapna egy csoport, amelynek tagjai névvel, arccal állnának ki az áldozatok mellett? - kérdezi.

Ami a feljelentéseket illeti, a blog készítői nem biztatják az áldozatokat, hogy forduljanak a rendőrséghez, de ha valamelyikük így dönt, igyekeznek támogatni. - Ha garantálni tudnám, hogy az elkövetőket megbüntetik, hogy az áldozatokat nem traumatizálják tovább az eljárás során, mindenkit arra biztatnék, hogy tegyen feljelentést - mondja Kriszta. Az Országos Kriminológiai Intézet korábbi kutatása szerint egyébként száz esetből legfeljebb négy jut el a rendőrségre.

http://nol.hu/archivum/20090827-itt_az_aldozatok_hangja_hallatszik

http://megeroszakoltak.blog.hu/

Anthony Slide

Anthony Slide - Lois Weber, The Director Who Lost Her Way in History, Greenwood Press, Westport, Connecticut, 1996.

Lois Weber

Lois Weber (1881-1939) amerikai némafilmszínész, forgatókönyvíró és producer, az első filmrendező nők közé tartozik, aki nagyjátékfilmet készített (The Merchant of Venice - A velencei kalmár, 1914).



Filmjei középpontjában társadalmi és erkölcsi kérdések állnak mint a halálbüntetés (The People vs. John Doe, 1916), vallás, generációk közötti konfliktus (Discontent - Elégedetlenség, 1916), házasság, születésszabályozás és abortusz (Where are My Children - Hol vannak a gyerekeim, 1916). A filmjeiben ábrázolt nőalakok műgonddal megrajzoltak. Legismertebb filmje The Blot - A szégyenfolt, 1921: egy anyagi gondokkal küzdő fiatal párról egy olyan társadalomban, amely az intellektuális és morális erőfeszítésekkel szemben a kapitalista ügyeskedést jutalmazza.

IMDB
WikipediA
Film Reference
About.com - Women's History
Silent Era


Hypocrites, 1915

Előztek a nők a neten

Átvették a vezetést a nők a férfiak előtt a világhálón: az idei év első negyedévére fordult meg a nemek aránya az internetet látogatók között Magyarországon.

Napi Online, 2009. 08. 27

A nők részesedése a 2007-ben mért 48 százalékról 53 százalékra nőtt, miközben a teljes népességben mért arányuk évek óta változatlan - derül ki az Internetezőnők.hu megbízásából a Szonda és a Gfk által készített kutatásból, amit 2008 és 2009 első negyedéve között végeztek.

A nők fölénye immár nem csupán az internetet látogatók arányában mutatkozik meg, hanem a böngészésre fordított idő összehasonlításában is. A felnőtt női társadalmon belül az internetező nők jobban élnek, havonta többet költenek, és magasabb a havi jövedelembeli elvárásuk is.

Körülbelül kétmillió nő szörföl rendszeresen a világhálón Magyarországon, ezzel a számuk átlépte a netező férfiakét. Míg 2007-ben az internetezők 48 százaléka volt hölgy, addig 2009 első negyedévében már közel 53 százalékuk.

A nemek közti különbségeket elemezve korcsoportok tekintetében nincs jelentős eltérés, az iskolai végzettséget tekintve azonban igen. A középiskolát végzett és a diplomás látogatók között egyaránt nagyobb arányban képviseltetik magukat a nők. Különösen figyelemreméltó ez az információ annak a tudatában, hogy a 19 és 29 év közöttiek körében a női nem képviselői alulmaradnak, ha csak kevéssel is.

A legszembetűnőbb eltérés a két nem képviselői között a világhálón eltöltött idő elemzése során mutatkozik. Éjszakánként még mindig többet neteznek az urak, de mind a munkanapok, mind pedig a szabadnapok tekintetében szűkebb a férfiak által uralt időintervallum, mint az egész népesség esetében. A nők a nap túlnyomó részében nagyságrendekkel több időt töltenek szörföléssel.

Jobban élnek az internetező nők

Az internetező nők kedvezőbb anyagi jólétről számoltak be mint a nők általában (Szonda Ipsos, Internetező nők, 2009. április. 30 százalékuk állítja, hogy jól élnek, azaz gond nélkül (3 százalék) illetve beosztással jól kijönnek (27 százalék), szemben a teljes női társadalomban mért 24 százalékos aránnyal.

A nőknek havonta általában 276 ezer forintra van szükségük ahhoz, hogy családjukkal megfelelő színvonalon éljenek. Az internetező nőknek ennél sokkal magasabbak az elvárásaik, ők 376 ezer forintot mondtak.

Ennek megfelelően az internetező nők egy átlagos hónapban többet is költenek. Átlagosan 136 ezer forintról számoltak be, szemben a 109 ezer forintos havi költéssel a teljes felnőtt női társadalomban. A 18 éves és annál idősebb nők 44 százalékának a háztartásában található személygépkocsi, míg ez az arány az internetező nők körében 67 százalékos.

http://www.terminal.hu/cikk.php?article_id=116744

Női film - Mióta hiányzunk önmagunknak

Női film - Mióta hiányzunk önmagunknak Civil Rádió FM98
I. évfolyam 1. adás

Németh Ilona

Németh Ilona báb-, jelmez- és díszlettervező, tanár, az Orfeo bábos szekciója után a Stúdió K állandó munkatársa

http://www.fidelio.hu/matine/interju/nemeth_ilona_interju_0908.aspx

http://www.gyermekszinhaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1646:nemeth-ilona&catid=12:klasszikusok&Itemid=31

Megnézem, aki helyettem

Solymos Ida, Megnézem, aki helyettem

Mióta hiányzom önmagamnak
Valami ablak nézésed országából
kitakart lőrés

megint a magasban vagyok

Elfogadhatatlanul szédelgek-lézengek
magamtól kilóméterekre
Megnézem aki jön-megy nevemben
helyettem kószál kiáltoz
ujjával ábrákat vés a világba
Rólad dadog
Neked magadról

Másutt Másnak mintázod
akivé tökéletesülsz
kontúrjai nálam letétben

Belemosódom hátterembe

Sorok a reményhez

Solymos Ida, Sorok a reményhez

Akihez szólnék, nem kíváncsi
a kevésre, mit mondanék.
Napjaimra ránőtt a tárgyi
valóság: nincsen menedék.
Nem indulok feléje eztán
s nem címzek neki levelet.
A telefont kikapcsolhatnám:
nem csönget föl a szeretet.
Lefekhetnék a kocsiútra,
köthetném nyakam a kilincsre,
tegnapot a másnapra húzva
minek is krákogjak a nincsbe.
Csak a levegőt kapom ingyen
s a vámolatlan utakat.
Biztosabb lenne a kilincsen.
De talpamhoz remény tapad.

1956. OKTÓBER

Solymos Ida, 1956. OKTÓBER


Fegyvert tapinthatott kezem:

emlékezem.

Bár tollat mozdít most e kéz:

felel nekem.


Elsőbben jajdult, reszketett,

meg-megriadt...

A létezés guggolt velem

s a szárnyakat


növesztett kócos fiatal,

ki derekán

töltényhalmokkal átkúszott

a kert falán.


Kosárnyi lőszert csak a föld

tartott még tenyerén:

álomban nyúltam érte le

s utánuk vittem én.


A méternyi fal, mint a vár,

szinte égig magas

(a hadviselés titkait

őrizte nagy lakat).


Honnan tudnám, milyen erő

emelt át a falon,

s lőszeremmel kinek leszek

átok vagy oltalom?


Ha felrobban? Én robbanok,

és nem jutok oda,

hol a tanúság most a tett,

és nem véd otthona


semmilyen szónak, mit az ész

ír úton-úttalan:

parancsot csak a szív joga

kiálthat itt nekem.


Új barátaim, honfiak,

kócos sihederek!

Miként köszönjem, hogy a kín

közétek engedett?


Liliom-utca „srácai”,

Pilisnek pórjai,

villanyszerelő s lakatos!

Szilánkokkal teli,


roskadva vonszolt testetek

mögött léphettem át

az ember-rangra csak jogos

bátraknak táborát.


És alvótársam éjszaka,

te, pilisvári hős,

ki félnapot jöttél gyalog

s jutott reá időd,


hogy megtanítsd, mit is jelent

a fegyverforgatás,

kevés szavad révedezett:

„Jó dolog az irás


mint mesterség?” - Lásd, értelek,

magától jött a szó:

ki most is hallgat, vétkezik,

csatornába való.


Gőzforró homlokod előtt

én, koldus, esküszöm:

valamig épek csontjaid,

vér öntöz vagy öröm,


halandó tagjaid fölött

lessük lehelleted,

s amíg a földön nemzet él,

szenteltessék neved!


Budapest, 1956. október 27.

Sziriat oszlopa

Solymos Ida, Sziriat oszlopa, Várkonyi Nándornak (Vers in Solymos Ida: Esküminta, Bp. 1974, Magvető. 229-231.1.)

Idézet a versből:

„Leveleidből megtanultam
a cicomázatlan beszédet
s hogy töb út visz az üdvösséghez,
mit elme számba venni képes –
s mint ásatag repkény a falra,
csimpaszkodjam csak igazamba,
tapadva országhoz és néphez –
(így még nem írtam le, hisz érted…)

Tőled tanulom a türelmet.
Mintát adsz te a létezéshez.
Boldog város, mely ünnepelhet
magát becsülve, mikor téged.”

Nyilvános, figyelemfelkeltő vesszőzést akar az elítélt nő, azonban a hatóságok eltörölhetik a büntetést

Sörözésért hat ütés jár Malajziában
Nyilvános, figyelemfelkeltő vesszőzést akar az elítélt nő, azonban a hatóságok eltörölhetik a büntetést

Elhalasztották annak a maláj nőnek a büntetését, akit 6 vesszőcsapásra ítéltek azért, mert sört ivott. A 32 éves Kartika Sari Dewi Shukarno-t az ítéletnek megfelelően hétfőn elszállították egy büntetés-végrehajtási intézetbe, ahol 7 napot töltött volna.

NOL| 2009. augusztus 25.

Kartika Sari Dewi Shukarnot üdvözli édesapja, miután elhalasztották büntetésének végrehajtását
Reuters - Zainal Abd Halim

Azonban fél órán belül hazavitték, mert a hatóságok az utolsó pillanatban úgy döntöttek: a múlt szombaton kezdődött muzulmán szent hónap, a Ramadán után hajtják végre az ítéletet. Shukarno-t két éve tartóztatta le az iszlám erkölcsrendészet egy szállodában, mert sört ivott.

A halasztás következtékben lehetséges, hogy a büntetést végül nem is hajtják végre. A maláj miniszterelnök, Najib Razak kedden arra bíztatta Shukarno-t, hogy fellebbezzen a döntés ellen, azt sugallva, hogy kérése meghallgatásra találna az iszlám hatóságoknál. Ugyancsak kedden egy bíróság kimondta: a büntetést felfüggesztik, ugyanis a döntést felülvizsgálják.

A Szingapúrban élő kétgyermekes anya azonban közölte: nem kíván fellebbezni, és azt kérte, nyilvánosan hajtsák végre az ítéletet. Nem titkolt célja volt, hogy vitát indítson. Ő lenne az első nő, akit megvesszőznek Malajziában. Pénzbüntetését már befizette, amelynek összege körülbelül 250 ezer forintnak felel meg.

A 27 milliós ázsiai ország lakosságának valamivel több, mint a fele muzulmán vallású. Az országban nagy számú kínai és indiai közösség él. A jogrend kettős: a muzulmán vallású állampolgárokra az iszlám törvénykezés, a sharia vonatkozik, míg a más vallásúakra az ország polgári törvényei. Malajzia Mahathir két évtizedes miniszterelnöksége idején mérsékelt iszlám országnak számított, ám a vallási szabályokat az elmúlt három évben egyre komolyabban kezdték venni, ami miatt sokak kritikával illették a vezetést. Ma már például minden szolgálatban lévő rendőrnőnek fejkendőt kell viselnie - vallásától függetlenül. Az erkölcsrendészet pedig gyakran tartóztat le olyan fiatalokat, akik "túl közel kerültek" egymáshoz, ám nem házasok.

A muzulmán vallás előírásai Európában is konfliktust okoznak, ám épp a másik szempontból: Franciaországban például nagy vitát váltott ki, hogy a fejkendőt kitiltották az állami iskolákból, nemrég pedig egy muzulmán nő nem mehetett be egész testet elfedő "burkiniben" egy francia uszodába. Sokan úgy gondolták, hogy a multikulturális egykori brit gyarmat, Malajzia példája segíthet az európai konfliktusok kezelésében. A The New York Times publicistája azonban megjegyzi: az iszlám törvénykezés erősödése is jelzi, hogy az ázsiai állam sem tudta megoldani e problémákat.

http://nol.hu/kulfold/sorozesert_hat_utes_jar_malajziaban

Solymos Ida

Solymos Ida (1922-1995), költő, műfordító


Verses kötetek:

A Hold körülnéz (1943)

Esküminta [összegyűjtött versek] [1942-1972] Budapest, Magvető, 1974 Kecskemét, Petőfi Ny.

Arc nélkül, Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1969 [Szeged] Szegedi Ny.

Vendégvárás, Budapest, Magvető, 1964 [Pécs] Pécsi Szikra Ny.

Térdig születésben, halálban, XX. századi magyar költőnők, Antológia

Verses országjárás [írta Batsányi János et al.] [válogatta és szerkesztette, az előszót írta Fodor András]

A lélek mentőövei, Versek Szabó Lőrincről - gyűjt., vál., szerk., a jegyzeteket kész. Bényei József

Antológia a felszabadulás utáni magyar irodalomból az általános iskola 5-8. osztályai számára [... összeállította Tóth Emőke] [írta Weöres Sándor et al.]

Versek a zsebben [írta Ratkó József ... et al.] [válogatta és szerkesztette Alföldy Jenő]

Magyar költőnők antológiája, összeáll. S. Sárdi Margit, Tóth László [szerk. F. Almási Éva] [a fotókat kész. Gottl Egon].

A magyar költészet kincsestára 1999. - Magyar nőköltők a XVI. századtól a XIX. századig - Válogatás - Unikornis Kiadó, Bp.


Emlékkötet:

Kassák, a megértő mester In Illés Ilona - Taxner Ernő (szerk.), Kortársak kassák Lajosról, Petőfi Irodalmi Múzeum - Népművelési Propagnda Iroda, Budapest, 1976. p 201.


Folyóíratok:

Kálnoky László - Lángok árnyékában, Tiszatáj 1970/12.

A termékeny csönd költője. Életünk 1968. 154–156.

A csend szólítása. Napj 1970. 6. sz. 11.

Fodor András: A másik végtelen. Tiszatáj 1971. 2. sz. 173–175.


Műfordítás:

Kínai - magyar irodalmi gyűjtemény [szerk. Tőkei Ferenc]


Solymos Idáról:

A magyar irodalom története 1945-1975

Verseskönyvről verseskönyvre

G. Komoróczy Emőke, Határ Győző életműve