Showing posts with label Nemzeti Nőnevelés. Show all posts
Showing posts with label Nemzeti Nőnevelés. Show all posts

2008/12/20

Karacs Teréz

Karacs Teréz összes munkái. Szerk. Takács Ádám. Miskolc. 1953.
Karacs Teréz: Jegyzetek nevelőnői pályámról. Nemzeti Nőnevelés. 1886. május. 193-194. old.
Karacs Teréz: Néhány szó a nőnevelésről (1845)
Karacs Teréz: Nevelőnőket képző intézet tervezése (1846)
Karacs Teréz: Nyílt levél a magyar nőkhöz. Életképek. 1846. 12-13. old.
Karacs Teréz: Nyílt levél a magyar nőkhöz. Életképek, 1846/2. 11-13. p.

2007/04/19

Bittenbinder Miklós: A nő neveléstan alapkérdéseiből.

Bittenbinder Miklós: A nő neveléstan alapkérdéseiből. Különlenyomat a "Nemzeti Nőnevelés" 1916. évi 3. füzetéből. Budapest.

"Amióta a nőneveléstan létezik, ez a specifikus női természet és női hivatás axiómájan épült fel. Feladatául tűzte ki tervszerűen kifejleszteni a női szellem előnyeit és megszabadítani hibáitól, így előkészíteni a nőt sajátos kultúrmunkájára. A nőnevelők meg voltak győződve, hogy a nőnevelésnek általában és alapjában véve másmilyennek kell lennie, mint a fiúnevelésnek. A furcsa csak az volt, hogy a fiúk összes tervezetében és elméletében a férfiasságra való nevelés sohasem játszott és most sem játszik oly uralkodó szerepet, mint a nőnevelésben a nőiességre való nevelés. A férfinevelés célja elsősorban nem a férfiasságra való nevelés, hanem a humanitásra, az emberiességre. A nemi eszmény egy tágabb, nagyobb, magasabb eszménybe van foglalva, melynek megközelítése az igazi cél. Szóval a férfinevelés eszménye minden időben a pusztán nemi jellem kiképzésén felül egy egyetemes és általános cél elérésére volt irányítva. Ez eszményt a férfiak számára nem a nők alkották meg, hanem maguk a férfiak. A nőnevelésnél nem így jártak el. A nők nevelésének eszményét nem a nők, hanem a férfiak gondolták ki."

2007/03/17

Bittenbinder Miklós

Bittenbinder Miklós: A nő neveléstan alapkérdéseiből. Különlenyomat a "Nemzeti Nőnevelés" 1916. évi 3. füzetéből. Budapest.

Amióta a nőneveléstan létezik, ez a specifikus női természet és női hivatás axiómájan épült fel. Feladatául tűzte ki tervszerűen kifejleszteni a női szellem előnyeit és megszabadítani hibáitól, így előkészíteni a nőt sajátos kultúrmunkájára. A nőnevelők meg voltak győződve, hogy a nőnevelésnek általában és alapjában véve másmilyennek kell lennie, mint a fiúnevelésnek. A furcsa csak az volt, hogy a fiúk összes tervezetében és elméletében a férfiasságra való nevelés sohasem játszott és most sem játszik oly uralkodó szerepet, mint a nőnevelésben a nőiességre való nevelés. A férfinevelés célja elsősorban nem a férfiasságra való nevelés, hanem a humanitásra, az emberiességre. A nemi eszmény egy tágabb, nagyobb, magasabb eszménybe van foglalva, melynek megközelítése az igazi cél. Szóval a férfinevelés eszménye minden időben a pusztán nemi jellem kiképzésén felül egy egyetemes és általános cél elérésére volt irányítva. Ez eszményt a férfiak számára nem a nők alkották meg, hanem maguk a férfiak. A nőnevelésnél nem így jártak el. A nők nevelésének eszményét nem a nők, hanem a férfiak gondolták ki.

2007/02/19

Geőcze Sarolta

Geőcze Sarolta 1903: Veres Pálné és a magyar társadalom evolútioja. 321-341.
Geöcze Sarolta: A nő a modern társadalomban. Különlenyomat. Nemzeti Nőnevelés. 1899. II.-III.Geőcze Sarolta (1892): A leányok középfokú oktatásáról. Magyar Paedagogia, 1. 213-221. old.