Showing posts with label politizáló nők. Show all posts
Showing posts with label politizáló nők. Show all posts

2009/12/19

Nőpolitikusok a pártkirakatokban

MSZP: kvóta és sértődés – Fidesz: kevés és ismeretlen arcok egyéniben

Nehezebb lesz kampányra fogni az MSZP hölgypolitikusait az országos listán őket ért méltánytalanság miatt – legalábbis a párt nőtagozatának vezetői szerint. A Fidesznél nem a kvóta, hanem Orbán Viktor döntött: a 176 egyéni körzetben csak tíz nőpolitikust indítanak.

Szalay Tamás Lajos| Népszabadság| 2009. december 19.


Csak kevesen az előtérben
Reviczky Zsolt











Jóval az országos lista elfogadása előtt meghatározta az MSZP választmánya a listaállításnál használt kvóták kereteit, pontosítva ezzel a párt alapszabályában meglévő kitételt. Utóbbiban ugyanis mindössze annyi szerepel: a vezető testületekben, illetve az európai parlamenti, országgyűlési és önkormányzati képviselői listákon a tagok, illetőleg a jelöltek legalább egyötödének harmincöt éven alulinak, valamint legalább egyötödének nőnek kell lennie. Azt viszont nem határozza meg az alapszabály, hogy ez a rangsorban mit jelent, vagyis, ha a párt állítana egy ötszáz fős listát, amelynek csak az utolsó száz helyén sze-

repelnének nők, a névsor akkor is alapszabályszerű lenne. Mivel azonban a kvóta mentén kiosztott helyek egyúttal politikai üzenetet is hordoznak, ezért a választmány hagyományosan pontosítja a tételeket. A most elfogadott listaállítás kritériumainak meghatározását is érdemi vita övezte, végül abban állapodtak meg, hogy három blokkban: a lista első és huszadik helye között, az első százban, illetve azt követően kell érvényesülnie a kvótának.

Így került be az első húszba végül Szűcs Erika volt munkaügyi miniszter, a választmány elnökhelyettese, miután Szili Katalin önként leiratkozott a negyedik helyről. Az első húszban összesen négy hölgypolitikus szerepel: Lendvai Ildikó pártelnök, Lamperth Mónika elnökhelyettes, Vadai Ágnes elnökségi tag és Szűcs Erika.

Az érdemi belső konfliktust az okozta a szocialistáknál, hogy a következő blokkban, vagyis az első száz helyen ugyan valóban helyet kapott összesen húsz nő, de többségük csak a leghátsó traktusban, leginkább a kilencvenedik pozíció után. A pártban sem titkolják, hogy matematikai alapon leginkább az első 75 nyerhet mandátumot, az utánuk következők listás bejutása erősen kérdéses.














Több szocialista nőnél épp ez verte ki a biztosítékot, hiába érvényesül ugyanis a kvóta statisztikailag, amikor az első hetvenötben mindössze hat nő kapott helyet. A már említett első négy mellett (Lendvai, Lamperth, Vadai, Szűcs) csak Halmai Gáborné (69.) és Budai Bernadett pártszóvivő (71.) bízhat a listás befutásban.

Az elégedetlenség egyik első jele Kárpáti Zsuzsa, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet főigazgatójának önkéntes visszalépése volt. A listán 93. helyen szereplő politikus úgy érvelt: nem jó ötlet, hogy egyéni képviselőként indulva „veresse meg magát” és hozzon töredékszavazatokat olyan politikusoknak, akik egyéniben egyébként nem indulnak. Kárpáti egyik nyilatkozatában hozzátette, hogy a Pest megyei küldöttgyűlés ellenszavazat nélkül döntött úgy, hogy a női kvóta alapján az országos listán biztos befutó, maximum 25. helyen szeretnék látni Kárpátit, de ez végül nem érvényesült a választmányi ülésen.

Hasonló indíttatású szervezkedés volt a párt kongresszusán is: eredetileg a hetvenedik helynél rosszabb pozícióban lévő hölgyek mind tüntetőleg leiratkoztak volna, végül azonban többeket „eltántorítottak” a visszalépéstől. A kongresszus kezdésére már csak hatan maradtak: Kunszt Márta, Dér Zsuzsanna, Körösiné Bódi Judit, Vidorné Szabó Györgyi, Juhászné Lévai Katalin és Havas Szófia.

Közülük egyébként csak utóbbi három volt benne az első százban, a többieket még ennél is hátrébb sorolták. Havas Szófia – aki az MSZP nőtagozatánakegyik alelnöke – a Népszabadság kérdésére azt mondta: méltatlannak tartják, hogy szakpolitikusokat hátrébb soroltak a listán; ráadásul a kezdetben megígért teljesítményelv sem látszik érvényesülni a kiválasztásban.

„Az, hogy a leiratkozott jelöltek mind hölgyek, csak hab a tortán!”, tette hozzá lapunknak Havas Szófia, cáfolva ezzel, hogy pusztán nőpolitikai alapja lenne a kritikának. A kongreszszuson leiratkozó hölgyek helyére végül a párt választási bizottsága jelöl majd új tagokat a „tartalékkeretből”, figyelemben tartva a kvótát. Ez egyelőre azért nem történt meg, mert az írásbeli lemondások még nem érkeztek meg a pártközpontba.

Gurmai Zita EP-képviselő, az MSZP nőtagozatának elnöke a Népszabadságnak azt mondta: különösen szomorú, hogy a listaállításnál patikamérlegen mérték a női kvótát. A nőtagozat régóta szorgalmazza a nők érdemi részvételét a politikában. Az MSZP az egyetlen magyarországi parlamenti párt, amely női kvótát alkalmaz, azonban a húszszázalékos arány a fele annak, ami az európai baloldalon elvárt. „A kongresszuson néhány nőtársam szót emelt emiatt, de ez nemcsak az ő ügyük.

A nőtagozat most is feladatban gondolkodik, legfontosabb teendőnk a női egyéni képviselőjelöltek segítése. Most is meg fogjuk mutatni, hogy nők nélkül nem lehet hatékony kampány, még ha most nem is láttuk ennek elismerését” – nyilatkozta lapunknak. A politikus egyúttal jelezte: kezdeményezi, hogy már januárban vitassák meg a női képviselet kérdését a pártban, mert a női esélyegyenlőség „közérdek”.

„Nálunk legalább van kvóta. Azért van kevesebb vita a Fideszben, mert míg mi demokratikus módon döntünk, a jobboldali pártban egy ember akarata érvényesül”, fogalmazott egyik szocialista forrásunk. Tény, hogy a 176 jelölt között mindössze tíz nő szerepel csak, köztük egyetlen országosan is ismert politikus sincsen. A párt alelnökét, Pelczné Gáll Ildikót sem indítják egyéniben, holott a Fidesz többi elnökségi tagja egyéni körzetben is megméretteti magát.

Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki kabinetvezetője nemrég azt mondta: Pelcznének komoly szerepe van és lesz az országos politikában. „Fontos, hogy ne csak férfiak, hanem nők is legyenek a politikában (...) A kiválasztásnak azonban természetesnek kell lennie, azaz, nem a jelöltek neme a fontos, hanem a képességük, tehetségük” – fogalmazott.

http://nol.hu/belfold/20091219-nopolitikusok_a_partkirakatokban

Még Uganda is előttünk jár

Nem meglepő Magyarország helyezése a Világgazdasági Fórum által évente elkészített Gender Gap, vagyis nemi egyenlőtlenségi listán. Négy területen vizsgálják a férfiak és a nők esélyegyenlőségét: gazdasági lehetőségek, az oktatásban, különösen a felsőoktatásban való részvétel, egészségi állapot és várható élettartam, valamint a politikai hatalomból való részesedés tekintetében.

Matalin Dóra| Népszabadság| 2009. december 19.


Pelczné nem indul egyéniben
Kurucz Árpád









A nemrég közzétett 2009-es jelentés szerint Magyarország a hatvanötödik a 134 vizsgált ország közül. Ha külön is megnézzük az egyes mutatókat, kiderül, hogy míg az oktatás és az egészségügy területén szinte százszázalékos a férfiak és a nők egyenlősége, addig a politikai döntéshozatalban való részvételben a 81. helyen állunk. Itt többek között azt vizsgálták, hogy hány női miniszter van a kormányban, és hány százalékos a női képviselők aránya a parlamentben. Éppen e miatt a politikai mutató miatt vagyunk az összesített lista hatvanötödik helyén, ami tíz hellyel rosszabb, mint a 2006-os helyezésünk. E tekintetben még olyan országok is megelőzik Magyarországot, mint a Fülöp-szigetek, Mozambik, Uganda, Indonézia vagy Angola.

Ha mind a négy szempontot figyelembe vesszük, akkor a környező országok közül Szlovéniában, Ausztriában, Lengyelországban, Horvátországban és Ukrajnában vannak jobb helyzetben a nők, mint Magyarországon, de Csehország és Románia hátrébb végzett.

Általánosságban elmondható, hogy javult a nemek közötti esélyegyenlőség az országok többségében, annak ellenére, hogy a válság miatt romló foglalkoztatási mutatók olyan országokat vetettek vissza, mint Németország vagy Nagy-Britannia. A politikában való részvétel tekintetében viszont ez az általános javulás nem volt tapasztalható.

Mélyebb társadalmi és gazdasági okai vannak a magyar nők alacsony politikai részvételének – állítja Kelemen Ida, aki évek óta kutatja a nők politikai szerepvállalását Magyarországon. Szerinte az alacsony foglalkoztatottság az egyik ok.

– Az unióban sereghajtók vagyunk a női munkavállalók arányát tekintve. Ha pedig a nők nem dolgoznak, kevésbé vesznek részt a civil szerveztek munkáiban és a helyi politikában is. Ebből következik, hogy kevesebben lesznek az országos politikában is – mondja. A másik okot a konzervatív gondolkodásban látja. – Több kutatás igazolta, hogy a magyarok túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy a nő fő feladata a család ellátása, a férfié pedig a pénzkeresés – teszi hozzá.

Kelemen Ida szerint ha egy nőnek kedve támad részt venni a közéletben, családja, környezete nagy eséllyel megrökönyödik ezen, nem sok támogatást kap. Hozzáteszi: ahogy a jelöltlistákon is látszik, a pártok sem adnak reális esélyt a színeikben politizálni vágyó nőknek.


Parlamenti vegyes kar, férfi vezényletével - a SzenáTorok kórus koncertje 2006. november 11-én
Bánhalmi János










Az ENSZ bizottsága, a CEDAW, amely a nőket ért diszkrimináció ellen dolgozik, többször felszólította Magyarországot, hogy növelje a nők számát a közéletben és a politikában. Azt is javasolták, hogy Magyarország haladéktalanul fogadja el azt a javaslatot, amely 50 százalékos férfi-női kvótát javasol az önkormányzati és a parlamenti listás választásokon.

Az SZDSZ 2007-ben benyújtotta az erről szóló javaslatát a parlamentnek. Sándor Klára és Magyar Bálint tervezete szerint a pártlistákon kellett volna 50 százalékos arányt biztosítani a nők számára. A javaslatot Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor támogatta, pártjaik azonban nem.

A kutató szerint nemsokára kínossá válik Magyarország számára a női politikusok évtizedek óta változatlan, tíz százalék körüli aránya a parlamentben. Emlékeztetett: 1990-ben ez az arány még a 43. helyre volt elég világviszonylatban, 1998-ban már csak a nyolcvanhatodikra, 2002-ben a 103-ikra, 2006-ra pedig Magyarország lecsúszott a 120. helyre.

– Elszaladt mellettünk a világ, a nők szinte mindenhol egyre többen lettek képviselők, kivéve nálunk – hangsúlyozza. Kelemen Ida továbbra is jó megoldásnak tartaná a női kvótát, bár szerinte az oly mértékben változtatná meg a pártok elitjét, hogy megszavazására később sem lenne nagyobb esély. A helyzetet mégsem látja reménytelennek. – Nemsokára tarthatatlanná válnak a magyar számok Európában, a külső kényszer hoz valamiféle változást – mondja.

És hogy miért kellenek a női politikusok? Részben azért, mert a társadalom fele nőkből áll, akiknek joguk van a képviselethez. Hozzáteszi: tapasztalatok igazolják, hogy általuk megváltozik a munka légköre, kompromisszumkészebb, toleránsabb lesz. És nem utolsósorban a nők által erőteljesebben képviselt témák, az egészségügy, az okatatás, az ifjúságpolitika és az emberi jogok miatt.

http://nol.hu/belfold/20091219-meg_uganda_is_elottunk_jar


2009/12/15

Csak a kirakatba rakott pár nőt a Fidesz és az MSZP

Janecskó Kata, Szabó András 2009. 12. 15.

Alig vannak nők a Fidesz és az MSZP képviselő-jelöltjei között. A szocialisták még saját alapszabályukra is fittyet hánynak, a Fidesz frakcióvezetője szerint pedig nem való nőknek a kampány. Nem különösebben jó a nők helyzete Magyarországon egy nemzetközi felmérés szerint sem, a politikában pedig kifejezetten nehezen találnak maguknak helyet. Az MSZP-s nők fellázadtak, de a pártprogramba így sem kerültek be, a fideszesek csendben tűrnek.

Jóváhagyta hétfőn a Fidesz a párt egyéni képviselőjelöltjeinek listáját, a 176 jelölt között mindössze tíz nő található (a lista elfogadásáról itt olvashat). Az egyéniben elinduló nők között egyetlen országosan ismert politikus sem szerepel. Egy kivételével az összes női jelölt férjnél van, és legalább két gyereke van, a VII. kerületben induló Rónaszékiné Keresztes Mónika például hét gyerek anyja.

Forrás: MTI

Pelczné tüntetésen

A Fidesz nem indítja el egyéniben a legismertebb női politikusát, a párt egyik alelnökét, Pelczné Gál Ildikót sem. A Fidesz több elnökségi tagja viszont megméretteti magát egyéniben: Pokorni Zoltán Budapesten, Kósa Lajos Debrecenben, Navracsics Tibor Veszprémben, Varga Mihály Karcagon indul. Pelczné hiánya azért is furcsa, mert korábban ő volt Miskolc 2. számú választókerületének elnöke, az egyéni jelöltek többsége pedig a választókerületi elnökök közöl került ki.

Hétfőn a Fidesz egyik befolyásos tagja az [origo]-nak azt mondta: Pelczné nem azért került ki az egyéni jelöltek közül, mert megrendült volna benne a párt bizalma, ellenkezőleg, a párt női kampányának meghatározó arca lesz majd. Szijjártó Péter, a párt szóvivője kedden erről az MTV Ma reggel című műsorában azt mondta: Pelczné a Fidesz egyik alelnöke, az Országgyűlés alelnöke, a párt uniós ügyeinek egyik szakértője, Pelcznének az országos politikában komoly szerepe lesz majd.

Férfias sport

Arra a kérdésre, hogy mindössze tíz nő szerepel a Fidesz egyéni jelöltjei között Szijjártó azt felelte: "Fontos, hogy ne csak férfiak, hanem nők is legyenek a politikában. Mint ahogy fontos az is, hogy bölcsek és fiatalok is helyet kapjanak benne". "A kiválasztásnak azonban természetesnek kell lennie, azaz, nem a jelöltek neme a fontos, hanem a képességeik, tehetségük" - fogalmazott Szijjártó.

"A választókerületben a kampány az egy férfias sport" - jelentette ki hétfőn az MTV Az Este című műsorában Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. Szerinte a női jelöltek alacsony száma tehát azzal magyarázható, hogy az egyéni választókerületekben meglehetősen kemény kampány vár a jelöltekre. Navracsics az interjúban egyedül a XI. kerületben induló Orbán Anitát emelte ki, akiről azt mondta: korábban szakpolitikusként volt ismert, most azonban egyéniben is megméretteti magát.

A frakcióvezető hozzátette: reméli, hogy a listán több nő lesz majd. A Fidesz a megyei és országos listáját februárra véglegesíti majd. Az ellenzéki párt azonban - a magyar választási rendszer sajátosságai miatt - a legtöbb mandátumot várhatón egyéni körzetekben szerzi majd. Az előző választásokon hagyományosan jobban szerepelt a Fidesz egyéniben, mint az MSZP, ráadásul a jelenlegi közvélemény-kutasok szerint toronymagas a Fidesz előnye, a sok szavazatot szerző pártoknak pedig alaphelyzetben kevés listás hely jut a magyar választási rendszerben.

Elfelejtette az MSZP a nőket

Az MSZP-ben a Fidesszel szemben ugyan van női kvóta, a párt országos listájának első 75 helyén azonban nem érvényesül az alapszabályban előírt kvóta, amely szerint legalább minden ötödik képviselőjelöltnek nőnek kell lennie. A lista első 20 helyén még 4 nő van, a további helyeken a 75-ig azonban mindössze két újabb nő szerepel rajta. Emiatt a lista elfogadása előtt szombaton több, a 90. hely környékére vagy hátrébb sorolt MSZP-s nő politikus is visszalépett a jelöltségtől (erről itt olvashat bővebben). Az országos listán, az egyéniben leadott töredékszavazatok alapján lehet mandátumot szerezni, mivel egyéniben valószínűleg a Fidesz fog tarolni, így az MSZP számára felértékelődik az országos lista.

Lendvai Ildikó pártelnök múlt pénteken egy civil konferencián még arról beszélt, hogy "tisztességes pártnak kell rendelkeznie nőpolitikai mondanivalóval". A nők helyzetével azonban a MSZP szombaton elfogadott programja egyáltalán nem foglalkozik, nőkről említést egy tagmondat erejéig tesz csak a program, amikor a párt együttműködést ajánl "a nő egyenlő esélyeiért küzdőknek". Saját mondandót a választási program nem fogalmaz meg a témában.

Megelőznek a szlovákok

A kétévente Davosban ülésező nemzetközi szervezet, az üzletembereket, politikai és gazdasági vezetőket tömörítő Világgazdasági Fórum rendszeresen jelentést készít a nők helyzetéről a világ országaiban. Négy területen szokták vizsgálni a nemi egyenlőtlenségeket: gazdasági lehetőségek, oktatás, részesedés a politikai döntéshozatalból, valamint egészségi állapot és várható élettartam.

A világ 134 országát összehasonlító listán Magyarország 2009-ben a 65. helyen áll. A jelentés szerint a négy szempontot együtt vizsgálva például Ukrajnában, Szlovéniában, Lengyelországban, Ausztriában és Horvátországban is jobb helyzetben vannak a nők, mint nálunk, de például Szlovákiát (68.) megelőzi Magyarország. A felmérés szerint azonban, ha csak azt nézzük, hogy a politikában mekkora a nők aránya, sokkal rosszabbul teljesít, a 81. helyre szorul Magyarország, Szlovákia megelőzi, igaz, Románia és Csehország például ennél is rosszabb besorolást kapott.

http://www.origo.hu/itthon/20091215-fidesz-mszp-noi-politikusok.html



2009/11/14

Kéthly Anna üzenetei

A Szabad Európa Rádió és a BBC hullámhosszán az 1956-os forradalom idején a hírekben hallhattunk róla, az interjúkban saját hangján szólt a magyar szabadságért harcolókhoz. Különösen november 1-jétől, amikor Kéthly Anna az Internacionálé ülésére Bécsbe érkezett.

Hanák Gábor| Népszabadság| 2009. november 14.

A szociáldemokrata polit...
A szociáldemokrata politikus 120 éve született Budapesten, és a 80. születésnapján emigrációban adott interjút a Szabad Európa Rádiónak
MTI Archív
















A rádiót, a sajtót évtizedes otthoni tapasztalatai alapján biztonsággal használta. 1956. november 5-én az ildlewildi (ma J. F. Kennedy) repülőtéren, ahol amerikai újságírók, rádió- és televíziós riporterek tömege várta és ünneplésben részesítette, Kéthly a következőt mondja:

"Kérem, ezek a dicsérő szavak engem egyáltalán nem illetnek, ugyanis Magyarországon abban a néhány napban az a magyar fiatalságnak, az egyetemi és munkás fiatalságnak a hősies és valamennyiünk bámulatát kiérdemlő cselekedete volt. Sem az enyém, sem a másoké nem, csak a fiatalságé volt, és ha valamikor újból, én mélységesen remélem, lesz szabad Magyarország, független és önrendelkezési joggal rendelkező Magyarország, ez annak a fiatalságnak köszönhető, amely apáinak, anyáinak, hazájának védelmében fölkelt. (Mik a tervei New Yorkban?) Az Egyesült Nemzetek elé kerülni, megpróbálni megértetni velük azt, hogy mi történt és mi történik Magyarországon, és azután rögtön visszamenni, hogy a legelső alkalommal újra ott álljunk, ahol kötelességünk állani..."

Kéthly Anna ekkor államminiszter - ahogy Bibó István 1956. november 4-i nyilatkozatában írja, "Magyarország egyetlen törvényes külföldi képviselője és külképviseleteinek törvényes feje". A szovjet intervenció lehetetlenné tette, hogy Nagy Imre miniszterelnök átadja a hivatalos megbízást a magyar ENSZ-képviselet vezetésére, és "ezért engem formai okokból a főtitkár, Dag Hammarskjöld mint delegátust nem akceptált" - mondja később egy interjújában. Bár fellépése a Közgyűlésen és a Biztonsági Tanácsban nagy visszhangot váltott ki - és fontos szerepe volt a magyar kérdés kivizsgálására 1957 januárjában megalakult Ötös Bizottság, a "Five-member Comission" létrehozásában -, küldetésének kudarca élete végéig felháborodással és mély szomorúsággal töltötte el.


1976. szeptember 7-én a belgiumi Blankerberge-ben hunyt el, 120 éve - 1889. november 16-án - született Budapesten. Szülei munkások, kilencen voltak testvérek. Gyors- és gépíróiskolát végzett, évtizedekig a Nőmunkás című lap szerkesztője. Az emigrációban 80. születésnapján felkereste őt a Szabad Európa Rádió vezető munkatársa, Gergelyfy Sándor, maga is az emigráns szociáldemokrata mozgalom jeles alakja. Az interjú először 1969. november 17-én hangzott el:

"A Szociáldemokrata Pártba és a szocialista szakszervezetbe a legszörnyűbb háborús évben, 1917-ben léptem be, akkor, amikor már mindenki tudta, hogy a háború rövidesen a vége felé közeledik. A gyárakból elhurcolták a bizalmiakat, katonai parancsnok uralkodott minden üzemben, és azt hitték, mint ahogy a Biblia mondja, hogy ťmegverem a pásztort, és elszéled a nyájŤ. Ezzel szemben majdnem minden üzemben a szocialista asszonyok léptek az elhurcolt bizalmiak helyébe, és ők folytatták azt a harcot, hogy egybetartsák az embereket, a szocialistákat, a hozzánk tartozókat egy jobb jövő érdekében... Az 1922-es választásokon kerültünk először a parlamentbe, huszonöt mandátumot kaptunk, titkos kerületekben."

Kéthly Anna több mint negyedszázadon át a magyar parlament legendás alakja. 1948 februárjában, miközben a vezetők Sztálinnal tárgyaltak, Marosán György puccsszerűen eltávolította az úgynevezett jobboldali szociáldemokratákat, így Kéthly Annát is. Előbb házi őrizetben, majd 1950 nyarától ítélet nélkül évekig börtönben... Így emlékezik arra, hogy a két munkáspárt fúziójával "megsemmisült az utolsó ellenállás a kommunisták hatalomra törése elől, és a forradalom igazolta, hogy ez alatt az idő alatt, '48-tól '56-ig ezt a mérhetetlen és korlátlan hatalmat mire tudták felhasználni. Először is arra, hogy a magyar békeszerződésnek a hadikárpótlásra vonatkozó rendelkezéseit maradék nélkül végrehajtották. 1948-ban a magyar költségvetés negyven százalékát tették ki a jóvátételi törlesztés és a szovjet megszálló csapatok eltartásának a költségei. Ezt semmiféle demokratikus kormányzat szó nélkül végre nem hajtotta volna, a legrosszabb esetben is ezeknek a költségeknek a törlesztésére enyhítést vagy időt kért volna a győztes hatalomtól. Gazdaságilag és politikailag a '48-tól '56-ig, a forradalomig terjedő idő mérhetetlen szenvedést jelentett a magyar népnek, sőt a kommunista pártban is felidézte az ellenállást azokkal a módszerekkel szemben, amellyekkel Magyarországot a gyarmatosító hatalomnak kiszolgáltatták. '56 elején már érezhető volt, hogy még a meggyőződéses kommunisták is ellenezték azt a rendszert... A forradalom előzménye egy politikai csőd és egy gazdasági összeomlás volt."

A Nagy Imre első kormánya idején kezdeményezett rehabilitációkkal egy időben, 1954. január 20-án Kéthly Annát az addigi ítélet nélküli fogva tartást "törvényessé" téve ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre. Igaz, hamarosan ő is szabadlábra került a többi szociáldemokratával együtt, akiket a rehabilitáció során utoljára engedtek ki a börtönből. 1956 októberében a Szociáldemokrata Párt elnökévé választották, és november 2-án este Bécsben érte a hír, hogy Nagy Imre meghívta államminiszternek a forradalom kormányába. És itt érünk vissza történetünk első mondatához, az államminiszterként kapott ENSZ-beli megbízatás akkreditációjáért megy vissza Kéthly Anna Budapestre 1956. november 4-én hajnalban, egy időben a szovjet intervenció megindulásával.

A soproni diákparlament elnöke, Bujdosó Alpár így emlékezik:

"November 4-én reggel érkezett Kéthly Anna az Internacionálé bécsi üléséről. Nagy Imre kérte, hogy menjen New Yorkba, az ENSZ-hez segítséget szerezni. Kíséretet kért. Mondtam, hogy az oroszok itt állnak Sopron határában, átmenni nem lehet. Jó, akkor innen indítja a delegációt. Javasoltuk, hogy egy egyetemistát is vigyen magával, a forradalomban játszott szerepünkre való tekintettel. A diákparlament választott egy képviselőt. Ez én voltam...

Nagyon szomorú volt végigmenni a városon. A soproniak látták, hogy kik ülnek az autóban, és abból látni lehetett, hogy mindennek vége van.

Amikor az osztrák oldalra átértünk, motoros rendőrök körbevették autóinkat, és mint a villám, mentünk Bécsig. Nagyon büszkén ültem, hogy ez jár egy magyar MEFESZ-elnöknek: díszkíséret. Behoztak a Szociáldemokrata Párt központjába, és akkor derült ki, hogy a mögöttem lévő kocsiban az osztrák belügyminiszter ült, Oscar Helmernek hívták, és nekem erről haláláig nem volt szabad beszélnem."

Bujdosó Alpár író, képzőművész, a Magyar Műhely egyik alapítója is tagja lett a delegációnak, amely elkísérte Kéthly Annát New Yorkba, majd több hónapos propagandakörúton próbálta a világ közvéleményét a levert forradalom ügye mellé állítani. Ma Bécsben él.

Kéthly Anna, ha tehette, üzent a rádió hullámain, mint azon a nevezetes 1957. évi május 1-jén is, amikor százezrek törődtek bele a megváltoztathatatlanba:

"...azt üzenjük a magyar dolgozóknak, hogy nemcsak itt künn kell örvendenünk a májusi világünnepnek, hanem a zárt vagy nyitott cellákban is. Hét évtizeddel ezelőtt egy más jellegű rabszolgaság nehezedett a munkásságra, reménytelen és vigasztalan szolgaság, amelyen csak gyengén tört át a reménység fénye, de ez a gyenge fény megerősödött a dolgozók szolidaritásával, és elárasztotta a világ minden dolgozóját. A vasfüggöny mögötti sötétségben fölvonulók számára sem örök az éjszaka, a diktatúrák nem örökéletűek, a magyar diktatúra gazdasági tehetetlensége, politikai hatástalansága és kulturális elmaradottsága nem illik bele a XX. század második felének történelmébe. Sötét van otthon, még akkor is, ha a legragyogóbb májusi nap mosolyog a komor fölvonulásra, de tudjuk, hogy minden éjszaka hajnal előtt a legsötétebb. Az otthon szenvedő, hallgató, szakszervezetei által cserbenhagyott magyar dolgozók számára is fölragyog jövendő májusunk szépséges világossága."

(A dokumentumok lelőhelye az Országos Széchényi Könyvtár.)

Hangdokumentumok az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tára Gyűjteményéből

Szabad Európa Rádió 1956. november 6.

Kéthly Anna a New York-i repülőtérre érkezik.

http://193.6.201.40/kethly/SZER_s1106_1116.ogg

BBC 1956. november 17.

Rentoul Ferenc interjúja Kéthly Annával New Yorkban.

http://193.6.201.40/kethly/Kethly_A_1976_06_23_int_Rentoul_Fer_kerdez.ogg

SZER 1957. 04. 26.

Kéthly Anna május 1-jei üzenete.

http://www.tit.oszk.hu/kethly/huncd0486_04.ogg

Szabad Európa Rádió 1969. november 17.

Gergelyfy Sándor - akinek rádióbeli álneve Egri Sándor volt - interjúja Kéthly Annával.

http://www.tit.oszk.hu/kethly/SZER_23329_30.ogg

BBC 1976. szeptember 7.

Kéthly Anna utolsó interjúja, készítette Pallai Péter.

http://www.tit.oszk.hu/kethly/huncd0487_01.ogg


http://nol.hu/lap/hetvege/20091114-kethly_anna_uzenetei


2009/11/01

A nőkkel számolni kell - és érdemes

Érthetetlen, hogy a cégek marketingesei még mindig leginkább szexista sztereotípiákban képesek gondolkodni, ha a nők egyáltalán eszükbe jutnak fogyasztóként! De a kormányok gazdasági-pénzügyi stratégái sem kivételek: többnyire nem kezelik speciális csoportként a lakosság felét kitevő szupergruppot, holott tény: a világ legnagyobb gazdasági potenciálját jelent(het)ik a nők. Mégis, alig tudnánk tíz olyan országot mondani, ahol gender szemlélettel tervezik a gazdaságot, s benne a várható mozgásokat.


Foto: Mia Karlsson

A Boston Consulting Group nemzetközi tanulmánya szerint, a női vásárlók, megbízók, kliensek nagyrészének az a tapasztalata, hogy a kereskedelmi-, szolgáltató-, banki- és ingatlanszektorban tevékenykedő cégek nem tekintik őket fontos partnernek, ügyfélnek - sőt, gyakran kifejezetten ignorálják őket. A bostoni kutatók a világ 40 régiójában, 12.000 nő bevonásával vizsgálódtak, s leginkább a pénzügyi szolgálatokkal foglalkozó cégeket találták diszkriminatívnak a női kliensekkel szemben - írja a CNN.

Anna Broback, a stockholmi Közgazdasági Egyetem doktora, szakértője e területnek, s úgy véli: a cégek nőket megcélzó elképzelései azért fulladnak gyakran kudarcba, mert még mindíg olyan csoportnak tekintik a nőket, amely nem bír önállóan anyagi javaikkal!
A nők nem kívánnak másmilyen bánásmódot, mint a férfiak - csupán ugyanolyat! A vállalatok helyesen tennék, ha pontosabban analizálnák a piacot, s nem feledkeznének meg arról, hogy a nők ma komoly, tehát fontos vásárlóerőt képviselnek. S ez még csak a kezdet!

Ha a háztartásokat nézzük, a nők azok, akik valójában meghozzák a gazdasági döntéseket, legyen szó élelmiszerről, bútorról, vagy akár autóról, lakásról. A kutatások azt mutatják, ez általában így van azokban az országokban is, ahol a nők nem dolgoznak (s nincs saját jövedelmük) olyan mértékben, mint például Európában, vagy az USA-ban, ahol a nők a vásárlások 80%-ának aktív résztvevői.

A nőkkel nem lehet többé nem számolni, ha a fogyasztásról van szó - de akkor sem, ha a marketingről, vállalatirányításról vagy a gazdaságpolitikáról.

A fogyasztás felpörgetése bizonyára élénkítőleg hat majd - de korántsem elegendő. Kellenek az új ötletek - megvalósításukhoz pedig bátorság, fantázia, ktartás, kileleményesség, szervezőkészség, jó szociális érzék is, hogy megtaláljuk azt az rést(nischt), ahová lábunkat betéve, sikerre vihetünk egy üzleti vállalkozást. Tapasztalati tény: krízishelyzetekben a nők hamarabb találnak magukra, egymásra... s jönnek rá, merre van az előre. A férfiakkal összehasonlítva, általában kisebb skálán terveznek, rugalmasabbak, kooperatívabbak, kevesebb kockazattal, de több energiával fognak olyan vállakozásokba is, melyekben sok férfi - legyünk őszinték! - nem látna fantáziát, még kevésbé elég pénzt. A figyelemmegosztás - bocsánatos közhely - a nők 'gyengéje', de az üzleti életben kifejezetten előnyös, ha több labdát is képesek egyidőben a levegőben tartani...

A svéd jobb-liberális kormányban többen deklarálják magukat feministának, mint ahány nő dolgozik benne miniszterként.

Többek között a miniszterelnök, s a pénzügyér - a gazdasági miniszter pedig nő. Talán ennek is szerepe volt abban, hogy megalakulásukat követően - jóval a világkrízis előtt - döntöttek arról: komoly és hosszútávú támogatással csinálnak kedvet s adnak lehetöséget a nőknek saját vállalkozások beindításához, fejlesztéséhez valamint az ehhez szükséges ismeretek megszerzéséhez, tapasztalatcserékhez, tanulmányutakhoz. Évente 100 millió koronát garantál a csomagterv. Az eddigi három év alatt már mintegy 50.000 női kisvállalkozás sikeréhez járult hozzá, mintegy 200 cég létrehozásában, s több, mint 500 különféle projekt megvalósításában segített - s elindítva egy pozitív spirált, még további kooperációkhoz, munkaerőkereslethez is vezetett.

A Világbank által nemrég végzett számítások szerint, alig öt éven belül a Föld női lakossága által reprezentált 'nyereségesség' Kína és India együttes GDP-jének akár a kétszeresét is elérheti.

Azonban előbb - a krízisből húzzák ki a gazdaságot. Ha esélyt kapnak rá...

(Egy svéd női cégvezető így bloggolta ezt: a férfiak vásárlásai és nagyvállalkozásai tönkretették a környezetet - a nők shoppingja és földszintes projektjei pedig megmentenek bennünket a krízisből.)
.............................................................................................................................................................

Fotók:
Anna Broback, közgazdász-egyetemi tanár, Fredrik Reinfeldt, miniszterelnök,
Anders Borg, pénzügyminiszter és Maud Olofsson, gazdasági miniszter

http://sved.nolblog.hu/archives/2009/10/31/A_nokkel_szamolni_kell_-_es_erdemes/


2009/10/21

Fordított szexizmusra készülnek Londonban

A Konzervatív Párt korábbi ellenállását feladva David Cameron kész csak nőkből álló „shortlistek” bevezetésére a következő választás előtt, mert „kétségbeesetten” szeretné megváltoztatni a politikai palettát.

R.Hahn Veronika – London| NOL| 2009. október 21.

Vitatható döntést hozott a brit ellenzék vezére, amikor a parlament nagy ritkán összehívott házelnöki konferenciáján bejelentette, a visszalépésüket jövő januárban nyilvánosságra hozó tory képviselők helyére kizárólag női jelölteket terjeszt elő az érintett választókerületekben. A 2010 tavaszán esedékes voks előtt különben is minden lényeges elhatározás a pártközpontban születik majd meg. A populista lépés nem aratott osztatlan sikert sem a frakcióban, sem az aktivisták körében. A nyomban elhangzott kifogások közé tartozott, hogy „fordított szexizmusról” van szó, a lényeg, nemétől függetlenül a legkiválóbb képviselőjelölt megtalálása.

A párt tagságának elege van abból, hogy a „demokrácia halálát” jelentve egyre több politikai kérdés dől el a főhadiszálláson. A szebbik nem konzervatív gondolkodású közösségét jelenleg tizenkilencen képviselik az alsóházban, de Cameron számítása szerint, ha a toryk legalább egyfős többséget szereznek, „közel” hatvan helyet foglalhatnak el.

A virtuális, videoösszeköttetéssel létrehozott konferencián a három nagy párt vezetője egymás után kapott szót, azaz nem vitatkozhattak egymással. Gordon Brown elismerte, hogy „kívülről nézve a parlament nem felel meg a XXI. század követelményeinek”, mégis rendkívül büszkének nevezte magát. 1983-ban, amikor képviselővé választották, a Ház színtiszta fehér volt és mindössze 23 nő ült a padsorokban. A Munkáspártnak most 95 „honanyja” van, de a kormányfő reméli, hogy az új alsóházban már 120-140-et tesz ki a számuk. Brown szervesen, alulról felfelé építve érné el, hogy Westminster jobban tükrözze a társadalom összetételét. A cél több ázsiai, fekete, fogyatékkal élő, meleg, leszbikus, bi- és transzszexuális képviselő megválasztása.

A kabinetben jelenleg az etnikai kisebbségeknek egyetlen reprezentánsa sem foglal helyet, bár az állandó meghívottak közé egy ázsiai (közlekedési) államminiszter, Szadik Khan és az első fekete legfőbb ügyész Scotland bárónő is tartozik. Brown ígéretet tett arra, hogy a jövőben meleg alsó- és felsőházi képviselők, ugyanúgy, mint heteroszexuális kollégáik az esküvőjüket, megrendezhetik civil ceremóniájukat a westminsteri palota fényűző termeiben.

Nick Clegg, a Liberális Demokraták vezetője csatlakozott a változás sürgetéséhez, miután „a parlamentben nem érzékelhető a modern Nagy-Britannia szelleme”. A szigetországban amúgy a munka törvénykönyve alapján tilos a munkahelyi nemi megkülönböztetés. 2002 óta azonban külön választási nemi diszkriminációs törvény biztosítja a kizárólagosan női jelöltkiválasztás jogszerűségét.

http://nol.hu/kulfold/forditott_szexizmusra_keszulnek_londonban


2009/08/16

Női miniszterek az új iráni kormányban

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök három nőt óhajt bevenni az új teheráni kormányba. Az iszlám forradalom 1979-es győzelme óta az iráni kormányoknak még nem volt női minisztere.

Iránban az elnökválasztás hivatalos eredménye szerint Mahmúd Ahmadinezsád államfő a leadott szavazatok mintegy 80 százalékát szerezte meg, így megkezdheti második elnöki mandátumát. Mir Hoszein Muszavi, a vesztes elnökjelölt és hívei azt állítják, hogy Ahmadinezsád választási csalásnak köszönheti győzelmét. A voksolás eredményének ismertetését követően kezdődött tiltakozási hullám a legnagyobb volt az 1979-es iszlám forradalom idején lezajlott tömegmegmozdulások óta. Hivatalos adatok szerint a tüntetésekben harminc személy életét vesztette, az ellenzék szerint viszont hatvankilenc. A hatóságok mintegy négyezer embert állítottak elő. Sokat közülük ugyan már szabadon engedtek, de háromszázan még mindig letartóztatásban vannak.

Ahmadinezsád vasárnap az állami televízióban jelentette be, hogy egy nőt az egészségügyi tárca, egy másikat pedig a népjóléti minisztérium élére akar állítani. A harmadik miniszteri posztra kiszemelt női jelöltjét, illetve annak tárcáját egyelőre nem nevezte meg. Amhadinezsád kormánylistáját szerdán terjeszti a parlament elé elfogadásra.

http://hvg.hu/print/20090816_iranikormany_noiminiszterek.aspx

2009/08/04

A nő és a politikum

A 18. századi társadalmi felvilágosodás napjainkban reneszánszát éli: akkor a polgárok, ma a nők feszegetik a kerek világ abroncsait, helyet követelve maguknak a sorsunkat irányító hatalomban.



A könyv létrehozásában résztvevők célja, hogy történelmi háttérbe ágyazva felvázolják, miként ragadják magukhoz a nők a régi szerepet szimbolizáló fakanál mellett előbb valamely gép vagy a traktor, majd egyre bátrabban a családi autó, végül az ország kormányát. A szerzők között találunk történészeket, szociológusokat, közgazdászokat, filozófust, levéltárost, nyelvészt, műszaki menedzsert és statisztikust is, akiknek kutatásai nyomán kirajzolódik az olvasó előtt a világnak egy sajátos szelete, amelyet így talán sosem láttunk.

Megtudhatjuk, mi volt a nők joga (és kötelessége) az évszázadok során, és mi ma, felvillan nevezetes történelmi nagyasszonyok portréja, napjaink női képviselői vallanak munkájukról, vágyaikról és csalódásaikról. A könyv egy rövid történeti felütéssel indít: a több ezer éves múlt után Gáspár Gabriella a rendi társadalomtól a Horthy-korszak végéig elemzi a női jogok változásait, majd a kötet szerkesztője, Palasik Mária a női egyenjogúság szabályozásáról ír.

A kötet következő nagy fejezetében az 1989-ig betöltött közéleti szerepeit elemzik: a női mobilitás változásai mellett a pártvezetés női tagjairól is olvashatunk. A könyv harmadik nagyobb része a rendszerváltás utáni közéletet elemzi, és a nők szerepvállalása mellett azt is megpróbálja megvizsgálni, hogy mik számítanak igazán férfi és női témának a Parlamentben.

A művet az egyedi életúttörténetek ismertetése teszi igazán átélhetővé, a szerzők a mai és egykori résztvevők interjúinak részletes feldolgozásával, táblázatokkal, gazdag jegyzet- és szakirodalmi ajánlásokkal felvértezve kívánnak segíteni eligazodni a témában.

A feminista megközelítést tudatosan kerülni kívánó könyv az előítéletek és a sztereotípiák átlépésére is vállalkozott. A szerzők a könyvet ajánlják a politizáló (nem csak értelmiségi!) nőknek és persze férfiaknak, mindazoknak, akik még ma is a fakanálszindróma hívei, valamint mindenkinek, aki e csoportosításból kimaradt: az álláspontjukat még ki nem alakító nőknek és férfiaknak.

A nő és a politikum. A nők politikai szerepvállalása Magyarországon. Szerk.: Palasik Mária. Napvilág Kiadó. Bp., 2007. 540 o. 3400 Ft.

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=19909

2009/07/30

Elhunyt Gayatri Devi, Dzsaipur utolsó királynője

Elhunyt Gayatri Devi, az egykori nyugat-indiai Dzsaipur királyság néhai maharadzsájának felesége, aki India függetlenné válása után politikai szerepet vállalt, és híres volt szépségéről.

A 90 esztendős hölgyet tíz nappal ezelőtt szállították a dzsaipuri kórházba. Orvosa elmondta, hogy gyomor- és légzőszervi problémák vezettek szerdán bekövetkezett halálához. Temetésének időpontját csütörtökre tűzték ki a hamvasztóhelyen, ahol az egykori királyi család temetési szertartásait tartják - közölte mostohafia.


Gayatri Devi a maharadzsa harmadik felesége lett

Gayatri Devi egy kelet-indiai királyi családba született 1919. május 23-án, és húszéves korában ment férjhez Dzsaipur uralkodójához, elnyerve ezzel a maharani címet. A maharadzsa harmadik felesége lett.

A több mint ötszáz királyságra szakadt indiai szubkontinensen 1947-ben szűnt meg a brit gyarmati kormányzás. Egyidejűleg elapadt a királyi magánpénztárak brit támogatása, és a független Indiában eltörölték a királyi címeket. Számos uralkodóház teljesen elszegényedett, ám a dzsaipuri királyi családnak sikerült megőriznie gazdagságát, luxusszállodákká varázsolva egykori palotáikat.

A világ egyik legszebb asszonyaként emlegetett Gayatri Devit ábrázoló fotográfiák divat- és életmódmagazinok címlapjain jelentek meg.

Az asszony a hatvanas években politikai pártot alapított, és képviselőként bekerült az indiai parlamentbe. A hetvenes években vonult vissza a politikai élettől. Közéleti tevékenysége során felkarolta a nők oktatását, és Dzsaipurban, Rádzsasztán állam fővárosában iskolát alapított lányok számára, amelyet róla neveztek el.

http://www.deluxe.hu/newsprint.php?page=newsprint&id=8528
http://en.wikipedia.org/wiki/Gayatri_Devi

2009/07/28

Aung San Suu Kyi a demokratikus mozgalom fő alakja Burmában

Tekintélyes mianmari politikusok követelték vasárnap Aung San Suu Kyiellenzéki vezető házi őrizetének feloldását a Nobel-békedíjaspolitikusnő 60. születésnapja alkalmából.



A "Veterán politikusok csoportja", akik közül többen még együtt harcoltak Aung San tábornokkal, az ország függetlenségi harcának hősével, Aung San Suu Kyi apjával, akit 1947-ben gyilkoltak meg, közleményükben méltatták a politikusnő kitartását a mianmari demokráciáért. Nyilvánosságra hoztak továbbá egy levelet, amelyet Than Shwe generalisszimusznak, a katonai junta vezetőjének, hogy oldják fel Aung San Suu Kyi két év óta tartó házi őrizetét és engedjék szabadon az országban bebörtönzött, az Amesty International nemzetközi emberi jogi szervezet adatai szerint mintegy 1350 politikai foglyot.

Közben Suu Kyi pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért rangúni székházában tíz buddhista szerzetes imádkozott a világhírű emberi jogi harcos szabadulásáért, akinek a születésnapjáról vasárnap az egész világon megemlékeztek rendezvények egész sorával a különböző jogvédő szervezetek, értelmiségi csoportok.

Aung San Suun Kyit immár harmadszor tartják házi őrizetben azóta, hogy 1988-ban hazatért Mianmarba.

(MTI)

http://www.nol.hu/archivum/archiv-366754




Mianmar: Aung San Suu Kyi házi őrizete belügy


Belügynek tekinti Mianmar Aung San Suu Kyi ellenzéki vezető házi őrizetét. Nyan Win mianmari külügyminiszter, aki jelenleg Malajziában tartózkodik az el nem kötelezett mozgalom tanácskozásán, hétfőn megerősítette, hogy a ranguni junta szombaton újabb egy évvel meghosszabbította a Nobel-békedíjas ellenzéki politikus házi őrizetét. Történt mindez annak ellenére, hogy Mianmarra már jó ideje nemzetközi nyomás nehezedik Aung San Suu Kyi ügye miatt, és Kofi Annan ENSZ-főtitkár közvetlenül Than Shwét, a junta vezetőjét szólította fel Suu Kyi szabadon bocsátására.

Aung San Suu Kyi az elmúlt 16 évből tizet börtönben vagy házi őrizetben töltött azután, hogy 1990-ben az általa vezetett Nemzeti Liga a Demokráciáért elsöprő győzelmet aratott a parlamenti választásokon. A katonai junta azonban nem volt hajlandó elfogadni a választási eredményt és átadni a hatalmat. A 60 éves politikusnőt 2003 óta gyakorlatilag elvágták a külvilágtól, nincsen telefonja, továbbá bejárónőjén és orvosán kívül senki nem látogathatja. Támogatói reménykedtek abban, hogy szombaton szabadon engedik, miután a junta első ízben engedélyezte Ibrahím Gambari ENSZ-főtitkárhelyettes látogatását nála.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-405527


http://en.wikipedia.org/wiki/Aung_San_Suu_Kyi




2009/07/20

1960: A nők felérnek a csúcsra a politikában

Indira Gandhi hatalomra kerülése előtt hat évvel, 1960. július 20-án a most Srí Lanka néven ismert Ceylonon a világon először választottak női miniszterelnököt Szirimavo Bandaranaike személyében. Bár a neve kevésbé maradt ismert, mint Golda Meiré vagy Margaret Thatcheré, Bandaranaike politikai öröksége jelentős. Részben felelős volt a Srí Lankán élő szingaléz és tamil népcsoportok közötti viszony megromlásáért, és így közvetve a 25 évig tartó Srí Lanka-i polgárháború kitörésében is szerepet játszott.

2009/07/13

Nem akarnak aktivistát az USA Legfelsőbb Bíróságában

Ne hajtson végre senki "személyes programot" az igazságszolgáltatás csúcsán - ezzel fejezték ki republikánus szenátorok kétségeiket Sotomayor bírónő meghallgatásának nyitónapján.

NOL | 2009. július 13.

Sotomayor bírónő meghall...
Sotomayor bírónő meghallgatása nyitónapján
Reuters - Kevin Lamarque

Bokasérülése, felpolcolt lába miatt a "nekifutott" erős ige lenne, mindenesetre egy hét alapos kikérdezésnek ült neki Sonia Sotomayor, akit Barack Obama elnök májusban jelölt az amerikai Legfelsőbb Bíróság új tagjának.

Az 54 éves, szövetségi fellebbviteli bírónő szenátusi meghallgatása hétfőn kezdődött meg. Ha jóváhagyják, a testület mindenkori első spanyolajkú - és egyáltalán, nem angol anyanyelvű - tagja lesz, egyben a jelenlegi második (a mindenkori harmadik) nő. A visszavonulását bejelentő egyik fehér, férfi bíró helyére jelölt Sotomayorral kapcsolatban még a demokraták támogatói körében is merültek fel kétségek.

Különös figyelem irányul rá nemcsak azért, mert Obama első ilyen jelöltjéről van szó, és mert a bíróságon belül éppen egyensúlyban vannak a liberális és a konzervatív bírák, hanem Sotomayor korábbi, vihart kavart egyes kijelentései és ítéletei miatt is.

Így például egyfajta etnikai harcosként is beállítják őt, kiragadva például egy, az igazságszolgáltatás etnikai sokszínűségét méltató, évekkel ezelőtti mondatát: "Azt remélném, hogy egy bölcs latin asszony gazdag élményeinek köszönhetően gyakrabban jut helyesebb következtetésre, mint egy fehér férfi, aki nem azt az életet élte."

Már a nyitónapon felmerült az a vitás ügy, amelyben a Legfelsőbb Bíróság a minap szembehelyezkedett egy bírói testület, és benne Sotomayor korábbi ítéletével.

Ennek alapja a Connecticut állambeli New Haven tűzoltótiszti teljesítményértékelése volt, lényege pedig, hogyan lehet kezelni a "faji kérdést" a közalkalmazottak előléptetésénél.

Ronald Dworkin, világhírű jogászprofesszor is ezt kérdezi a jelölttől a The New York Times hétfői számában: van-e elvben morális vagy alkotmányos kifogása a faji egyenlőtlenség csökkentésére irányuló kényes politikákkal szemben?

Patrick Leahy szenátor, az igazságügyi bizottság elnöke kiemelte, hogy páratlannak számít Sotomayor 17 éves közvetlen ítélkezési gyakorlata, a szintén demokrata Dianne Feinstein pedig azt méltatta, hogy gazdag élettapasztalattal járul majd hozzá a főtalárosok munkájához.

A republikánusok azonban éppenséggel a minimumra szeretnék szorítani a személyes szempontok szerepét, azaz e jelölt esetében a női vagy spanyolajkú aktivizmust.

Egymás szájából vették ki a szót: Jeff Sessions szerint "hívhatjuk empátiának, előítéletnek vagy együttérzésnek, mindenesetre nem a jog gyakorlásáról van szó", míg kollégája, Charles Grassley úgy vélte: "tökéletesen biztosak akarunk lenni benne, hogy a jelölt hűségesen, személyes részrehajlás vagy előítélet nélkül értelmezi az alkotmányt - ez a legalapvetőbb kritérium, hogy valaki a Legfelsőbb Bíróság bírája lehessen."

Az Amerikai Bírói Kamara ajánlása szerint a jelölt ne tegyen ígéreteket arra vonatkozóan, hogyan döntene konkrét esetekben. Sőt egy szakértő szerint annyira maradjon az általánosságoknál, hogy egyenesen halálra untassa a bizottságot.

Ha Sotomayor semmi botrányosat nem mond, és Obama nem kényszerül emiatt neve visszavonására, ezúttal élethosszig tartó álláshoz juthat hozzá. A legidősebb főbíró 89 éves, és még Gerald Ford elnök nevezte ki, 1975-ben.

http://nol.hu/archivum/nem_akarnak_aktivistat_az_usa_legfelsobb_birosagaban

Sonia Sotomayor - http://en.wikipedia.org/wiki/Sonia_Sotomayor


2007/02/19

Pető Andrea

Pető Andrea: Nőhistóriák. A politizáló magyar nők történetéből, 1945-1951. Seneca Könyvkiadó, Budapest. 1998.

2007/02/17

Takács Éva

Takács Éva (1825): Egy barátnémhoz írt levelem nemünk ügyében. In: Tudományos Gyűjtemény, XI., 62–77.
Takács Éva (1825): Barátnémhoz írt második levelem ismét nemünk ügyében. In: Tudományos Gyűjtemény, IX., 73–96.

Andrássy Katinka, gr. Károlyi Mihályné (1892-1985)

Az 1892. szeptember 15-én Tiszadobon született Andrássy Katinka Id. Andrássy Gyulának, a kiegyezés utáni első miniszterelnöknek, majd a Monarchia külügyminiszterének az unokája volt. 1914-ben lett a felesége gróf Károlyi Mihálynak, aki az 1918 októberi polgári forradalom után előbb miniszterelnök, majd az első magyar köztársasági elnök volt. Férjével együtt 1919-ben Ausztriába távozott, 1935-től Svájcban, 1938-46 között Nagy-Britanniában éltek, s Londonban újságoknál dolgozott.
1946-ban rövid időre hazatértek, majd Károlyi franciaországi követi megbízatása idején Párizsban éltek. Férje lemondása után, 1949-ben a franciaországi Vence-ban telepedtek le. 1963-ban hazatért. Önéletrajzi visszaemlékezései két kötetben jelentek meg Együtt a forradalomban és Együtt a száműzetésben címmel. Kiadta Károlyi Mihály utolsó művét, a Hit, illúziók nélkül című könyvét
Andrássy Katinka életéről, A vörös grófnő címmel Kovács András rendezett filmet 1984-ben.
Zsugán István: Koturnus nélkül. Beszélgetés Kovács Andrással A vörös grófnő című filmről. Filmvilág, 1984/7.

Andrássy-kastély, Tiszadob - Gyermekotthon - Tiszadob, Bocskai u. 59. 42/722-551 Irodalmi emlékiratok: Károlyi Mihályné (1898–1986)

Varsányi Erika: Károlyi Mihályné Andrássy Katinka az emigrációban. Asszonysorsok a 20. században, tudományos konferencia BME 1999.

Varsányi Erika: "Társa egy kivételes embernek" (Andrássy Katinka az emigrációban) Károlyi Mihály emlékére rendezett tudományos konferencia. Politikatörténeti Intézet. 2000.

Varsányi Erika: Károlyi Mihályné Andrássy Katinka emlékére (tudományos konferencia) 2000. Politikatörténeti Intézet.

Irodalmi emlékiratok: Károlyi Mihályné (1898–1986)

  • Károlyi Mihályné (1985): Együtt a forradalomban. [Emlékezések, naplójegyzetek.] (4. kiad.) (Ford. Justus Pál, Balabán Péter.) Európa Kiadó, Budapest.

  • Károlyi Mihályné (1985): Együtt a száműzetésben. (4. Kiad.) (Ford. Balabán Péter.) Európa Kiadó, Budapest.

Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesüle:

Herman Ottó, a nagy polihisztor, természettudós, hozta létre az egyesületet 1882-ben. Magyarország első, s sokáig egyetlen állatvédő egyesülete Európában is az elsők között alakult meg, s ekkor az állati jogok védelme magas szintű volt hazánkban. A történelmi viharok miatt azonban a helyzet gyökeresen megváltozott. A vérzivataros időkben nem működött az egyesület, majd a II. Világháborút követő politikai-ideológiai környezet miatt nem volt lehetőség társadalmi önszerveződésre. Az egyesület 1967-ben szerveződött újjá, de hosszú évek kellettek még, hogy az alapító eszmevilágához is visszatérhessenek. Gróf Károlyi Mihályné Andrássy Katinka személyes érdeme, hogy a maga köré gyűjtött alig tucatnyi humanistával elérte az akkori hatalomnál, az állatok védelmét szolgáló egyesület létjogosultságának elismerését."