Indira Gandhi hatalomra kerülése előtt hat évvel, 1960. július 20-án a most Srí Lanka néven ismert Ceylonon a világon először választottak női miniszterelnököt Szirimavo Bandaranaike személyében. Bár a neve kevésbé maradt ismert, mint Golda Meiré vagy Margaret Thatcheré, Bandaranaike politikai öröksége jelentős. Részben felelős volt a Srí Lankán élő szingaléz és tamil népcsoportok közötti viszony megromlásáért, és így közvetve a 25 évig tartó Srí Lanka-i polgárháború kitörésében is szerepet játszott.
Több később megválasztott női vezetőhöz hasonlóan Bandaranaike valójában az ország élén álló, hivatali ideje alatt elhunyt férje helyét foglalta el. Az 1959-ben meggyilkolt Solomon Bandaranaike miniszterelnök politika iránt korábban nem különösebben érdeklődő özvegye a férfi Szabadság Pártjának jelöltjeként végül meggyőző győzelmet aratott a választásokon. A BBC [1] szerint a kampányban csak a Síró Özvegyként emlegetett, arisztokrata családból származó szingaléz asszony azzal állította maga mellé a szavazókat, hogy szinte az összes rendezvényen könnyek között ígérte meg férje szocialista politikájának folytatását.
Miniszterelnökként kiterjedt államosításba kezdett, ami szinte az összes fontosabb gazdasági szektort érintette az 1948-ban függetlenedő korábbi brit gyarmaton. Az exportcikkeket gyártó vállalatok államosításával magára haragította az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, ezért Bandaranaike Kína és a Szovjetunió felé közeledett, bár alapvetően semlegességre törekedett.
A dél-ázsiai szigeten a lakosság háromnegyede buddhista vallású szingaléz, míg a 12 százalékot kitevő és északon élő tamilok főként hinduk. Bandaranaike markáns intézkedései közé tartozott, amikor elrendelte, hogy a közügyeket a korábbi brit gyarmaton hivatalos angol helyett a jövőben szingaléz nyelven kell intézni. Ezzel azonban magára haragította a gyarmati időkben a közszférában felülreprezentált tamil kisebbséget. (A Srí Lanka-i polgárháború hátterérről bővebben itt olvashat>>> [2])
Bár egy marxista párttal kötött szövetsége miatt 1965-ben elvesztette a következő választásokat, de 1970-ben megint visszatért a hatalomba. Bandaranaike asszony második miniszterelnöksége alatt is a buddhista vallást, valamint a szingaléz kultúra megerősítését támogatta. 1972-ben Ceylon nevét a szingaléz eredetű Srí Lankára változtatta, és ezzel párhuzamosan megszakította a még létező szálakat a korábbi gyarmatosító Nagy-Britanniával, olvasható a Time cikkében [3]. „Egyedül ő viselkedett férfiként a kormányából" - jellemezte őt az egyik magas rangú tisztviselő, amikor Bandaranaike-nak a 70-es évek elején egy veszélyes diáklázadással kellett szembenéznie.
Az 1973-as olajválság miatt kialakult nehéz gazdasági helyzetben Bandaranaike egyre kevésbé tűrte a kritikát, és végül több újságot erőszakkal bezáratott, más lapokat pedig államosított. Az elnyomó intézkedések mellett egyre több korrupciós vád merült fel vele szemben, és pártja az 1977-es választásokon hatalmas vereséget szenvedett. Ettől függetlenül a következő két évtizedben is Bandaranaike asszony maradt a Szabadság Párt vezetője, helyét végül az ország elnökévé megválasztott lánya, Csandrika Kumaratunga foglalta el. 1994-ben lánya újból kinevezte miniszterelnöknek, a pozíció azonban ekkor már csak formális tisztségnek számított. 40 évnyi politikai pályafutás után 2000. augusztus 10-én Bandaranaike lemondott, és két hónappal később, 84 évesen meghalt.
Bandaranaike 1960-as történelmi győzelme óta már Argentínától Finnországig több mint ötven országban választottak nőt miniszterelnöknek vagy elnöknek.
1966-ban választották először miniszterelnöknek Indiában a férje nevére is építő Indira Gandhit, három évvel később pedig a korábban munkaügyi, és külügyminiszteri posztot is betöltő Golda Meir lett Izrael kormányfője. Margaret Thatchert, talán a mai napig legismertebb női miniszterelnököt 1979-ben választották meg Nagy-Britanniában, ezzel egyben ő lett az első női vezető Európában.
A világ első női elnöke az argentin Isabel Peron volt, aki azonban alelnökként választások nélkül foglalhatta el férje, Juan Peron helyét Argentína élén. Vigdís Finnbogadóttir lett 1980-ban a világ első választások útján hatalomra kerülő női elnöke Izlandon.
2009-ben Bangladesben, Izlandon és Horvátországban is női kormányfőt választottak, szeptemberben pedig Angela Merkel kancellárt is nagy eséllyel újraválasztják Németországban.
http://index.hu/belfold/tegnapiujsag/2009/07/20/1960_a_nok_felernek_a_csucsra_a_politikaban/
