Rosalind Franklin - egy bátor és okos nő, akit elfelejtettek

A DNS-kutatás egyik úttörője, a leukémiában korán elhunyt angol krisztallográfus, Rosalind Franklin - akivel neves férfikollégái oly csúnyán bántak -, amikor a röntgendiffrakciós képeken először látta meg a DNS-molekula szabályszerűségeit, állítólag azt kiáltotta: Milyen gyönyörű molekula!

	Rosalind Franklin - egy bátor és okos nő, akit elfelejtettek

"Mindezek a szereplők - ha akarnák - elmondhatnának olyan eseményeket és részleteket, amelyekre különbözőképpen emlékeznek. Van azonban egy szomorú kivétel. Rosalind Franklin 1958-ban, harminchét éves korában meghalt. Minthogy kezdeti - tudományos és személyes - impresszióim (amint azt e könyvlapjain megírtam) gyakran hibásak voltak róla, szeretnék valamit elmondani az eredményeiről. King's-beli röntgenmunkáját egyre inkább nagyszerűnek tekintjük. Az "A" és a "B" forma különválasztása önmagában is tekintélyt szerzett neki. Még jobb volt 1952-es bizonyító eljárása, amikor a Patterson-féle szuperpozíciós módszert alkalmazta, s kimutatta, hogy a foszfátcsoportoknak a DNS-molekula külsején kell lenniök. Később, amikor Bernal laborjába ment át, a dohánymozaik-víruson kezdett dolgozni, s a mi spirális szerkezettel kapcsolatos kvalitatív elképzeléseinket gyorsan kvantitatív képpé fejlesztette, pontosan meghatározta a spirális paramétereket és megállapította, hogy a ribonukleinsavlánc a központi tengelytől távolabb, félúton helyezkedik el.

Magam az Egyesült Államokban tanítottam, s így nem láthattam oly gyakran őt, mint Francis [Crick], akit gyakran felkeresett tanácsaiért, vagy - ha valami ügyes dolgot csinált - azért, hogy biztosítsa őt egyetértéséről. Akkorra korábbi civakodásaink már feledésbe merültek. Mindketten nagyra értékeltük személyes tisztességét és nemeslelkűségét. Csak évek múltán láttuk át a harcot, amelyet ez az okos nő vívott, hogy elismerje a tudományos világ, amely a nőket gyakran képtelennek tartja a komoly gondolkodásra. Rosalind példás bátorságát és integritását akkor érthetjük meg, ha tudjuk, hogy halálosan beteg volt, s nem panaszkodott, hanem magas szinten dolgozott még halála előtt néhány héttel is."

J. D. Watson

Forrás: A kettős spirál. Személyes beszámoló a DNS szerkezetének felfedezéséről; Budapest, Gondolat, 1972.

http://origo.hu/tudomany/elet/20030228otven.html?pIdx=4

http://en.wikipedia.org/wiki/Rosalind_Franklin

Marie Curie vezeti a tudós nők listáját

Marie Curie, a radioaktivitás kutatásának úttörője az a nő, aki a legnagyobb hatással volt a tudományra - vélik egy internetes szavazás résztvevői.



A lengyel származású, később francia állampolgárságú fizikusnő a tudományos folyóirat honlapján javasolt húsz nőre leadott mintegy nyolcszáz szavazat negyedét kapta meg. A felmérés célja az volt, hogy kiemeljék a nők tudományhoz való hozzájárulását és megmutassák: hiányoznak azok a modern női minták, amelyek a fiatalokat arra ösztönözhetik, hogy tudományos pályára lépjenek.

Curie-t 14,2 százalékkal követi a brit Rosalind Franklin kristályszakértő, aki a DNS-molekula szerkezetét tanulmányozta. 9,4 százalékkal az alexandriai Hypatia következik (i. sz. 355 körül-415), aki Athénben filozófiát tanult, később pedig Alexandriában filozófiát és matematikát tanított. Az ellene felbőszült keresztény néptömeg gyilkolta meg Alexandriában.

Őket 4,5 százalékkal követi a matematikus Ada, Lovelace grófnője (1815-1852), aki a Charles Babbage által tervezett első mechanikai számítógéphez készített leírást. Egyesek szerint a géphez készült programokat is ő írta, így többen az első programozónak is tartják. 4,4 százalékot kapott az osztrák fizikusnő, Lise Meitner, majd 3,8 százalékkal következik a Nobel-díjas brit kémikusnő, Dorothy Hodgkin, 3,7 százalékkal a francia matematikus, a prímszámairól híres Sophie Germain, 2,7 százalékkal az amerikai tengerbiológus, ökológus és író Rachel Carson, valamint a brit természettudós, Jane Goodall, a csimpánzok szociális és családi életének kutatója, a tanzániai Gombe Nemzeti Park igazgatója.

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=25212