Showing posts with label filmrendező. Show all posts
Showing posts with label filmrendező. Show all posts

2009/10/14

"Magyarországon egyszerűen nem veszik komolyan a nőket."

Fotó: Varga Anna

Mészáros Márta | Fotó: Varga Anna

- Azt írta a Napló magamról című könyvében, hogy "mindig minden filmem egy képpel kezdődik bennem". Az Utolsó jelentés Annáról esetében mi volt ez a kép?

- Egy magányos nő áll a Duna-parton. Magát a képet végül nem csináltam meg, csak annyi maradt meg belőle, hogy Kéthly Anna megemlíti, mennyire vágyik arra, hogy a Dunát láthassa.

- Nagyon hűséges a színészeihez, ebben a filmben is szerepel Monori Lili, Kováts Adél és Czinkóczi Zsuzsa. A három főszerepet játszó színésszel viszont most dolgozott először együtt. Mesélne róluk?

- Eszenyi Enikővel úgy voltam, hogy első pillanattól kezdve nem tudtam más színésznőt elképzelni erre a szerepre. Szerintem nagyon tehetséges ember, erős egyéniség - egy vezéregyéniség, és ez benne van a lényében, a tekintetében. Nemcsak eljátssza, tényleg ilyen. Engem nem zavart a kora, hogy mennyire tud öreg lenni vagy fiatal. Enci szemében is ott van a magány, ugyanakkor egy nagyon erős nő. Magyarországon ma már nem divat felépíteni egy szerepet, hanem jópofáskodnak, pofákat vágnak, és eljátszanak valamit. Csak úgy játszanak, de nem teremtődik meg a figura, a jellem. Enci és Ernő viszont tényleg felépítik a szerepüket. Ha végignézed Fekete Ernő alakítását, akkor pontosan látod, ahogy finom eszközökkel jelzi, hogy az elején ilyen, aztán olyan, végül amolyan, és valami felé halad.

- Hámori Gabi hogyan jött a képbe?

- Egy érzékeny lány kellett nekem. Láttam őt jó filmekben meg rossz filmekben is, de az érzékenysége mindig átjött. Van benne egy szenvedély, de mégis le tud róla mondani. Ebben a néhány jelenetben ezt el kellett játszania, és nagyon jó kapcsolat alakult ki köztük Ernővel. Kedvencem a szerelmi jelenetük a film elején. Nagyon passzoltak egymáshoz.

- A szerelmi jelenetben Fekete Ernő egy próbababa kezével simogatja Hámori Gabit. Ez honnan jött?

- Van egy táncegyüttes, amelyik használja ezeket a kezeket. Mivel Gabi karaktere táncosnő, egyből beugrott nekem ez a kéz, Ernő pedig azonnal vette a lapot, és tudta használni.

Fotó: Varga Anna

- Mondta korábban, hogy önt mindig a hős, az egyéniség érdekli a filmekben. Ön szerint vannak még nagy egyéniségek a moziban?

- Nem nagyon. Nicholson megöregedett, Dustin Hoffman is, Emma Thompson néha még megcsillant valamit. Az angolok között vannak többen, Julie Christie-nek volt például nemrég az a csodálatos filmje. Az amerikai filmek szerintem nagy válságban vannak, mert túl sok gagyit csinálnak, és a színészek túl sok gagyit vállalnak el. Nem véletlen, hogy Nicholson 3-4 évente játszik, mert nincs mit játszani. Még Meryl Streep is felhígult. Olyanok ma már nincsenek, mint régen Katharine Hepburn, Audrey Hepburn vagy Jeanne Moreau.


szólj hozzá: Utolsó jelentés Annáról


- Az idei Filmszemlén eléggé lesújtó véleményt fogalmazott meg a felhozatalról.

- Nagyon sok tehetséges ember van, akik formailag jó filmeket tudnak csinálni, de nem tudják vagy nem akarják saját magukat megtalálni. Nem tudom, miért nem foglalkoznak társadalmi kérdésekkel. Rohamosan közeleg a pillanat, hogy ez megváltozzék. Régebben is így volt a magyar filmmel, próbálkozott, próbálkozott, aztán jött Fábry, és berobbant Jancsó. Kellett, hogy megszülessen egy Szegénylegények. Azután mi már a Szegénylegények mögé sorakoztunk fel, jött Gaál, Huszárik, Szabó, Sára, meg én is. Az már akkor egy robbanás. Nem magyar filmek ezek a filmek, amiket a fiatalok csinálnak. Történetek, de Magyarországról nem mondanak semmi új információt a világnak. És ez nem jó. Szerintem az utolsó nagyon jó film a Sátántangó volt.

- Látja valakiben azt a képességet, hogy majd lerakja az asztalra a Szegénylegények mostani megfelelőjét?

- Nem tudom. Mondják, hogy Mundruczó nagyon tehetséges, nagyon jó formai érzéke van, Jancsó szereti őt. Ott van még Hajdu Szabolcs. De valahogy nem jön össze neki. Én nagyon bízom a lányokban. Van egy pár lány, akik érdekes dolgokat csinálnak. Kocsis Ágnes meg a másik, aki a két csajról csinálta a filmet.

- Faur Anna.

- Ők nagyon tehetségesek. Meg akik csak kisfilmeket csináltak eddig, Horváth Lili például.

- Goda Krisztináról mit gondol?

- Ő nagyon hasznos rendező, az ő filmjei nagyon kellemesek. A Csak szex és más semmi jobban tetszett nekem, mint az utolsó, mert abban jobb volt a könyv. Annak is van hagyománya, amit ő csinál, és azt is kell csinálni. Profi, de még nem derült ki, hogy mi izgatja.

Fotó: Varga Anna

- A Szép lányok, ne sírjatok-at egymillióan látták a moziban. Idén csak egy magyar filmet néztek meg százezernél többen. Hova tűntek a nézők?

- Interneteznek, vagy nem tudom, mit csinálnak. Elfogytak. Az unokáimon látom, hogy a fiatalok más filmeket néznek délelőtt, meg mást kisképernyőn. Szerintem a film is afelé megy, mint az irodalom, és ahogy leveszik a polcról a Krúdyt és Thomas Mannt, úgy fogják majd elővenni a nagy klasszikusokat.

- Mi a véleménye a Polanski-ügyről?

- Nagyon nehéz kérdés. Nagyszerű rendezőnek tartom, de egy nagyon bonyolult és nagyon tragikus sorsú ember. Átélni a holokausztot, az anyja halálát, elmenni Lengyelországból, aztán átélni a felesége szörnyű halálát, azt, hogy a gyerekét megölik az anyja hasában... Ezek mind elképzelhetetlen szörnyűségek. De magában a tettben azt nem értem, hogy ha ő egy ilyen kemény pasas, akkor miért szökött meg? Azt nem kellett volna. Ráadásul még a lány sem vallott ellene, azt mondta, hogy ez közösülés volt, nem erőszak. Akkor is 13 éves volt, de őt küldte az anyja. Számomra ez azért tragikus, mert Polanski késői apa, és két kamasz gyereke van, és ezeknek a gyerekeknek ez most borzalmas lehet. Szerintem bíróság elé kéne állnia, és elmondani, hogy mi van őbenne. Ha ezt megteszi, akkor szerintem fölmentik, vagy nagyon keveset kap. Most voltam Lengyelországban, és ott állandóan erről beszélnek. Sok fotót meg filmanyagot közöltek a lányról, aki nagyon érett csaj volt, és ő nem állt ellen. Nem tetszett neki Polanski, de ő szívesen kefélt. Ha Nicholson lett volna, akkor abból nincs ügy.

Ez ugyanolyan, mint a besúgókkal: ha bevallod, akkor már nem vagy olyan bűnös. Bárkit beszerveztek volna. Engem valószínűleg csak azért nem szerveztek be, mert felelőtlennek tartottak, mert mindig pofáztam. Ha odaállítanak, hogy különben baja lesz a gyerekeimnek, akkor nem tudom, mit csináltam volna. De később én kimondtam volna, hogy az voltam. Ezeket a dolgokat nem lehet eltitkolni, mert mindig visszaütnek.

Fotó: Varga Anna

- 16 évvel ezelőtt nyilatkozta, hogy "a tévét nézni kell". Ezt ma is így gondolja?

- Igen, de én öt nyelven értek. Ha csak magyar tévét kéne néznem, akkor megőrülnék. Nézem az angol tévét, a franciát, az oroszt, az olaszt, és így jó. Mert az arcokat nézni kell, a világot látni kell. Hogy milyen fejek vannak, hogy milyen gesztusok vannak, mit beszélnek, hogyan léteznek. Ezeket szeretem nézni.

- Csákányi Eszterrel interjúztunk két hete, és amikor megkérdeztük, hogy kivel dolgozna együtt szívesen, azt mondta, hogy "Nagyon szeretem Mészáros Mártát, de sajnos én nem érdeklem annyira". Ez igaz?

- Nem, csak valahogy nem került rá sor. Egyébként nagyszerű színésznőnek tartom, de én tényleg ragaszkodom a színészeimhez, nekem nehéz egy új arcot befogadni. Fekete Ernőbe egyszerűen beleszerettem. Ha valaki egy briliáns vígjátékot írna, akkor azt megcsinálhatnánk Csákányival.

- Korábban tervezte, hogy megcsinálja a Kilenc hónap folytatását. Az esetleg szóba jöhet még mint egy következő film?

- Hát, már nagyon megöregedtek. 10-15 évvel ezelőtt, amikor Lili és Nowicki még jó hatvanasok voltak, akkor meg lehetett volna csinálni velük. De most már hetvenévesek, az egy más történet.

- Nowicki hogyhogy nem kapott szerepet ebben a filmben?

- Volt arról szó, hogy akit Cserhalmi játszik, az Nowicki legyen, de sajnos ő most haragszik rám, mert nem maradtam Lengyelországban.

Fotó: Varga Anna

- Következő filmjére van már valami ötlete?

- Nekem mindig 5-6 ötletem van, aztán amire összejön a pénz vagy lesz erőm, azt nagyon szívesen meg is csinálom.

- Látott valami jó filmet mostanában?

- Igen, voltam a nyáron Wroclawban, és láttam két ragyogó lengyel filmet. Nekem nagyon tetszik az új Almodóvar- és az új Tarantino-film is.

+ + +

"Nőnek lenni csodálatos dolog"

Én végül is majdnem mindig meg tudtam csinálni azt, amit akartam, de mindig rendkívüli nehézségekbe ütköztem, erkölcsi, anyagi, de legfőképpen gondolkodásbeli, morális nehézségekbe. Magyarországon egyszerűen nem veszik komolyan a nőket. Engedik, hogy megcsináljuk a filmecskénket, de már a stúdióvezetői, kuratóriumi stb. posztokon kizárólag férfi ül. A magyar közélet egyszerűen férficentrikus, ami tapasztalataim szerint sehol a világon nincsen így. A nők nem vesznek részt a társadalmi életben, talán még nem ébredtek rá, hogy ez mennyire fontos.

[...]

Meggyőződésem, hogy a családi élet is feszült és instabil marad Magyarországon, amíg a nők nem követelnek maguknak több lehetőséget, nyíltságot, döntési jogot. A férfiak egy életen keresztül mindent megtesznek karrierjük érdekében, és ez így természetes. A nők közben szülnek, ellátják a családjunkat, dolgoznak, figyelik a világot. A feszültségek egymásra rakódnak, sok a tönkrement, magányos nő, sérült gyerek. A nőnek tisztában kell lennie magával, mi a helye, célja itt ma Magyarországon, és harcolnia kell a céljaiért. Új magatartásformák, új törvények szükségesek a női egyenjogúsághoz. A társadalomnak meg kell teremteni azt az állapotot, amikor a nő választani tud, és nem belekényszerül egy életformába.

Nőnek lenni csodálatos dolog, nem szégyen, másodrendűség, megaláztatás, ahogy itt, Kelet-Európában megszoktuk. A nő anya, életet ad. Ez közhely, de alapvető közhely, hisz nélküle megszűnik az élet. Nőnek lenni: szex, erotika, szépség, szerelem és szeretet sugárzása. Miért nem a szeretet vezérli a világot? Miért törekszenek a férfiak egész életükben a hatalomra?

Részlet Mészáros Márta Napló magamról című önéletrajzi könyvéből (Pelikán Könyvek, 1993)

http://www.origo.hu/filmklub/blog/interju/exkluziv/20091013-meszaros-marta-interju-utolso-jelentes-annarol.html

http://www.filmunio.hu/object.a8e7ceab-8e9a-4081-b0b4-e91ebbc33aec.ivy


2009/09/07

Marquise Lepage

Marquise Lepage kanadai filmrendező, aktívan tevékenykedik a kanadai és a nemzetközi filmes közösségben. Filmjei témájukban és látásmódjukban eltérnek a dominánsnak - Hollywoody iskola - nevezett filmektől. A The Lost Garden - The Life and Cinema of Alice Guy-Blaché című filmjében feldolgozta a rendező munkásságát.

IMDb
WMM

2009/08/28

Marquise Lepage


The Lost Garden, The Life and Cinema of Alice Guy-Blaché a film by Marquise Lepage, 53 perc. Video/C 4743

2009/08/27

Alice Guy-Blaché - Memoirs


Anthony Slide - The Memoirs of Alice Guy Blache, Scarecrow Press, 1986
Fordította: Roberta and Simone Blaché, szerksztette: Anthony Slide

Alice Guy-Blaché

Alice Guy-Blaché (1873-1968) francia-amerikai producer, forgatókönyvíró, az első filmrendező nők közé tartozik, aki nagyjátékfilmet készített. A narratív - elbeszélő - film kulcsfigurája, színes és szinkronizált filmet, valamint zenei videót is alkotott. Több száz filmje közül a legtöbbnek nyoma veszett.


IMDB
WikipediA
National Film Board of Canada
Women Make Movies
Reel Women
Film Reference
BlogSpot



Anthony Slide

Anthony Slide - Lois Weber, The Director Who Lost Her Way in History, Greenwood Press, Westport, Connecticut, 1996.

Lois Weber

Lois Weber (1881-1939) amerikai némafilmszínész, forgatókönyvíró és producer, az első filmrendező nők közé tartozik, aki nagyjátékfilmet készített (The Merchant of Venice - A velencei kalmár, 1914).



Filmjei középpontjában társadalmi és erkölcsi kérdések állnak mint a halálbüntetés (The People vs. John Doe, 1916), vallás, generációk közötti konfliktus (Discontent - Elégedetlenség, 1916), házasság, születésszabályozás és abortusz (Where are My Children - Hol vannak a gyerekeim, 1916). A filmjeiben ábrázolt nőalakok műgonddal megrajzoltak. Legismertebb filmje The Blot - A szégyenfolt, 1921: egy anyagi gondokkal küzdő fiatal párról egy olyan társadalomban, amely az intellektuális és morális erőfeszítésekkel szemben a kapitalista ügyeskedést jutalmazza.

IMDB
WikipediA
Film Reference
About.com - Women's History
Silent Era


Hypocrites, 1915

2009/08/07

Mészáros Márta: A remény

Mészáros Márta: A remény

A rendezőnő idén áprilisban forgatta le a 2004-es Temetetlen halott utáni első nagyjátékfilmjét. A film két huszadik századi női politikus - a magyar szociáldemokrata Kéthly Anna és az izreali munkapárti politikus asszony Golda Meir - párhuzamos, de ellentétes ívelésű életútját és különleges kapcsolatát mutatja be. Míg a hithű Kéthly emigrációba kényszerítve halt meg, Meir tevékenyen részt vett Izrael állam megalapításában, miniszterelnökként megnyerte a hatnapos háborút. Mégsem elsősorban politikai film lesz A remény, hanem egy különleges nyomozás, e két életút és kivételes személyiség bemutatása. Kéthly Annát Eszenyi Enikő alakítja, a további főbb szerepekben pedig Hámori Gabriella, Cserhalmi György, Czinkóczi Zsuzsa, Monori Lili, Máté Gábor, Básti Juli, Kováts Adél, Fekete Ernő és a lengyel Beata Fudalej lesz látható. A filmet a Hunnia filmstúdió gyártja, producere Sándor Pál, a forgatókönyvet a rendezőnő és Pataki Éva írták, Novák Emil fényképezte és Csákány Zsuzsa vágta. 2007-ben 4 milliós, 2008-ban pedig közel 15 millió forintos normatív támogatást kapott az MMKA-tól, ugyanebben az évben pedig a gyártásra egy 97 milliós támogatást.

A két politikusnő: Golda Meir (balra) és Kéthly Anna (jobbra)


http://www.magyar.film.hu/printcikk.ivy?artid=c7481a7b-f545-4830-8df7-75a4a08887ab

2009/07/30