Matalin Dóra| Népszabadság| 2009. december 19.
Pelczné nem indul egyéniben
Kurucz Árpád
A nemrég közzétett 2009-es jelentés szerint Magyarország a hatvanötödik a 134 vizsgált ország közül. Ha külön is megnézzük az egyes mutatókat, kiderül, hogy míg az oktatás és az egészségügy területén szinte százszázalékos a férfiak és a nők egyenlősége, addig a politikai döntéshozatalban való részvételben a 81. helyen állunk. Itt többek között azt vizsgálták, hogy hány női miniszter van a kormányban, és hány százalékos a női képviselők aránya a parlamentben. Éppen e miatt a politikai mutató miatt vagyunk az összesített lista hatvanötödik helyén, ami tíz hellyel rosszabb, mint a 2006-os helyezésünk. E tekintetben még olyan országok is megelőzik Magyarországot, mint a Fülöp-szigetek, Mozambik, Uganda, Indonézia vagy Angola.
Ha mind a négy szempontot figyelembe vesszük, akkor a környező országok közül Szlovéniában, Ausztriában, Lengyelországban, Horvátországban és Ukrajnában vannak jobb helyzetben a nők, mint Magyarországon, de Csehország és Románia hátrébb végzett.
Általánosságban elmondható, hogy javult a nemek közötti esélyegyenlőség az országok többségében, annak ellenére, hogy a válság miatt romló foglalkoztatási mutatók olyan országokat vetettek vissza, mint Németország vagy Nagy-Britannia. A politikában való részvétel tekintetében viszont ez az általános javulás nem volt tapasztalható.
Mélyebb társadalmi és gazdasági okai vannak a magyar nők alacsony politikai részvételének – állítja Kelemen Ida, aki évek óta kutatja a nők politikai szerepvállalását Magyarországon. Szerinte az alacsony foglalkoztatottság az egyik ok.
– Az unióban sereghajtók vagyunk a női munkavállalók arányát tekintve. Ha pedig a nők nem dolgoznak, kevésbé vesznek részt a civil szerveztek munkáiban és a helyi politikában is. Ebből következik, hogy kevesebben lesznek az országos politikában is – mondja. A másik okot a konzervatív gondolkodásban látja. – Több kutatás igazolta, hogy a magyarok túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy a nő fő feladata a család ellátása, a férfié pedig a pénzkeresés – teszi hozzá.
Kelemen Ida szerint ha egy nőnek kedve támad részt venni a közéletben, családja, környezete nagy eséllyel megrökönyödik ezen, nem sok támogatást kap. Hozzáteszi: ahogy a jelöltlistákon is látszik, a pártok sem adnak reális esélyt a színeikben politizálni vágyó nőknek.
Parlamenti vegyes kar, férfi vezényletével - a SzenáTorok kórus koncertje 2006. november 11-én
Bánhalmi János
Az ENSZ bizottsága, a CEDAW, amely a nőket ért diszkrimináció ellen dolgozik, többször felszólította Magyarországot, hogy növelje a nők számát a közéletben és a politikában. Azt is javasolták, hogy Magyarország haladéktalanul fogadja el azt a javaslatot, amely 50 százalékos férfi-női kvótát javasol az önkormányzati és a parlamenti listás választásokon.
Az SZDSZ 2007-ben benyújtotta az erről szóló javaslatát a parlamentnek. Sándor Klára és Magyar Bálint tervezete szerint a pártlistákon kellett volna 50 százalékos arányt biztosítani a nők számára. A javaslatot Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor támogatta, pártjaik azonban nem.
A kutató szerint nemsokára kínossá válik Magyarország számára a női politikusok évtizedek óta változatlan, tíz százalék körüli aránya a parlamentben. Emlékeztetett: 1990-ben ez az arány még a 43. helyre volt elég világviszonylatban, 1998-ban már csak a nyolcvanhatodikra, 2002-ben a 103-ikra, 2006-ra pedig Magyarország lecsúszott a 120. helyre.
– Elszaladt mellettünk a világ, a nők szinte mindenhol egyre többen lettek képviselők, kivéve nálunk – hangsúlyozza. Kelemen Ida továbbra is jó megoldásnak tartaná a női kvótát, bár szerinte az oly mértékben változtatná meg a pártok elitjét, hogy megszavazására később sem lenne nagyobb esély. A helyzetet mégsem látja reménytelennek. – Nemsokára tarthatatlanná válnak a magyar számok Európában, a külső kényszer hoz valamiféle változást – mondja.
És hogy miért kellenek a női politikusok? Részben azért, mert a társadalom fele nőkből áll, akiknek joguk van a képviselethez. Hozzáteszi: tapasztalatok igazolják, hogy általuk megváltozik a munka légköre, kompromisszumkészebb, toleránsabb lesz. És nem utolsósorban a nők által erőteljesebben képviselt témák, az egészségügy, az okatatás, az ifjúságpolitika és az emberi jogok miatt.
http://nol.hu/belfold/20091219-meg_uganda_is_elottunk_jar
