Decsi asszony kenyérrel

Mattioni Eszter: Decsi asszony kenyérrel, 1958

Mattioni Eszter (1902-1992)

Szekszárdon született. Édesapja olasz selyemkészítési szakember volt, aki Bezerédj Pál hívására érkezett Magyarországra. Anyai nagyanyja pedig az a Sass Erzsike volt, akihez Petőfi Sándor "A négyökrös szekér" című versét írta 1845 őszén Borjódon. Mattioni Eszter a Képzőművészeti Főiskolát Rudnay Gyula növendékeként végezte el volt. Első önálló kiállítása 1929-ben az Ernst Múzeumban volt. Ugyanebben az évben mutatkozott be először Szekszárdon, egy csoportkiállításon.A korabeli kritika is felfigyelt határozott színérzékére és festményei szivárványos színeire: munkáiban felfedezhető a kortárs olasz neoklasszicizáló művészet avagy az ún. római iskola hatása. 1937-ben a Párizsi Világkiállításon Magyarországot a római iskola művészei képviselték. Mattioni Esztert az egyik magyar pavilon kapuját díszítő festményeiért Diplome d'Honeur-rel jutalmazták.1931 és 1942 között a szolnoki művésztelepen dolgozott, melynek vezető egyénisége akkoriban Aba Novák Vilmos volt. A szolnoki művésztelepen töltött idő meghatározó szerepet játszott művészi pályáján. Festményinek színvilága visszafogottabbá vált: hideg színek, dinamikus vonások jellemzik a "Szolnoki Tabán" és a "Mátrai Búcsú" című képeit.Szolnokon alkotta meg Pólya Ivánnal közösen, majd önállóan fejlesztette tovább a hímeskő technológiáját. A hímeskő a klasszikus, hagyományos mozaik XX. századi változata: az egyformára vágott üveghasábok, kőzúzalékok helyett az ábra formáinak megfelelő, különböző méretű színes márványdarabokat, féldrágaköveket ágyazott cementbe. Ezzel az ábrázolás eszközeit is megteremtette, tárgyakat, anatómiát jelzett velük, utalt a perspektívára, stilizált rendbe fogta a figurákat, dekoratív foltritmussá írta át a fákat, virágokat, sárközi pártákat, hímzett kendőket.1943-ban a Budapesti (Stühmer) Csokoládégyár számára készített nagyméretű allegorikus kompozíciót. 1948-ban a győri Székesegyház Szt. László sírkápolnájában, Apor Vilmos síremléke köré hímeskő kompozíciót állított össze. Legnagyobb vallásos témájú alkotását a budapesti Rókus kápolnában találjuk.A munkásságát bemutató kiállítás alapját a festőművésznő által 1981-ben szülővárosának ajándékozott gyűjtemény teremtette meg.

Wosinsky Mór Múzeum Megyeházi Kiállítóhelye, Szekszárd - állandó kiállítás

Barbara Schaeffer

Barbara Schaeffer-Hegel és Geneviève Fraisse: Az elmaradt forradalom? 1789 hatása a nemek közötti viszony mai értelmezésére

Glücklich Vilma

Glücklich Vilma: A nemzetközi nőmozgalom a háboru után. Korunk, Február 1927

Geőcze Sarolta (1862–1928)

1862. december 27-én született Bácskán, Zemplén megyében, értelmiségi családban. 1882-ben került a budapesti elemi képzőbe, majd 1886-ban kinevezték a brassói állami polgári leányiskolához tanárnak, ahol alig két évre rá igazgató lett. 1892-től a komáromi polgári leányiskolát szervezte meg és igazgatta, míg végül 1898-ban Budapestre helyezték át, ahol kezdetben a II. kerületi tanítónőképzőben, majd a VI. kerületi Erzsébet nőiskolában tanított. 1907-től a II. kerületi tanítónőképző igazgatói posztját töltötte be, ahonnan 1916-ban címzetes főigazgatóként ment nyugdíjba. 1928-ban halt meg. Számos műfordításának és írásának adott teret a Magyar Paedagógia, a korszak tudományos életének kiemelkedő lapja. Elsőként foglalkozott az iskola szociológiai feladataival és a nők társadalmi helyzetének szociológiájával. Megszervezte a Magyar Keresztény Munkásnők Egyesületét és ennek munkás-otthonát. Pedagógiai, nőmozgalmi, szociológiai tárgyú tanulmányai mellett cikkeket jelentetett meg még a Borsszem Jankóban is. 1901-ben „Az akarat nevelése” címmel jelent meg munkája.
Munkái:
Számtani ismeretek a nőnevelés szolgálatában, 1893.
Ruskin élete és tanítása, 1900.
Az akarat nevelése, 1901.
Közgazdaságtan és társadalomtan, 1921.
Szociológia etikai alapon, 1922.
Forrás: Baska Gabriella – Nagy Mária – Szabolcs Éva: Magyar tanító, 1901. Iskolakultúra-könyvek 9. Iskolakultúra, Pécs, 2001.

Schadt Mária

Schadt Mária "Feltörekvő dolgozó nő" : nők az ötvenes években / Schadt Mária [Pécs] : Pro Pannonia, 2003

Annemarie Pieper

Pieper, Annemarie 2004. Van-e feminista etika? Ford.: Hell Judit, Szekeres Erika. Budapest: Áron.