2009/04/18

Kántorné Engelhardt Anna

Kántorné Engelhardt Anna (1791 – 1854), színésznő Kertész Erzsébet: Az első Gertrudis. Kántorné életregénye. (Ill. Kondor Lajos.) Budapest 1970, Móra K., 381 p. (Csíkos könyvek.)

Ignotus

IGNOTUS: EMMA ASSZONY LEVELEI
EGY NŐIMITÁTOR A NŐEMANCIPÁCIÓÉRT
MAGYAR HÍRMONDÓ SOROZAT, 1985
Előszó Mit ér a nő, ha férfi? (Kardos Péter) 7 Emma asszony levelei Trics-tracs 33 Levél a hétről 38 Levél az unalomról 44 Divatlevél 52 Levél a hétről 59 Lyányok a börzén. Kóbor Tamásnak 67 Levél 74 Levél a hétről 81 Piruló kisasszonykák 88 Üzenetek 97 Levél sok mindenről 104 Erkölcsös levél 111 Levél a szőlőből 118 Levél asszonyokról meg professzorokról 126 Levél katonadolgokról 134 Levél igazságokról 142 Levél arisztokratákról 149 Levél női dolgokról 150 Levél az emberi testről 163 Levél öregekről és fiatalokról 171 Levél a jó erkölcsökről 177 Levél a közéletről és nagypolitikáról 186 Levél a családok ünnepéről 193 Levél ködös problémákról 203 Levél az asszonyok dolgáról 212 Levél levelekről 220 Levél iskolai dolgokról 228 Levél költői szerelmekről 237 Levél méla akkordokból 245 Levél címekről és rangokról 251 Levél gyermeki dolgokról 258 Levél a holnap asszonyairól 265 Levél a nők gazdasági helyzetéről 271 Levél Mariska húgomhoz 278 Levél a hétről 286 Levél vidéki dolgokról 294 Levél arról, hogy nem kapok szakácsnét 303 Jegyzetek 311

Várnai Zseni: Öreg nő sóhajt

Várnai Zseni: Öreg nő sóhajt

Csak addig fájt, amíg harcoltam érte,
amíg a lelkem égőn rátapadt,
s egy reggelen rájöttem, hogy hiába:
az ifjúság már tőlem elszaladt.

Lemostam minden kendőzést magamról,
hajamat sem festettem újra már,
mint vert vezér, a fegyverem leraktam,
s olyan vagyok most, mint egy téli táj.

Mint a felhőkbe nyúló hegytetőkön,
fejemen, ím, örökös hó ragyog,
így hordozom ezüstös koronámat,
és hófehéren újra szép vagyok.

E szépség más, mint volt az ifjúságé,
nincs benne tűz, és nincsen küzdelem
magas hegycsúcsra nem csap lenti lárma,
és ez a szépség nem lesz hűtelen.

Olvasgatok, sétálok, eltűnődöm
az életen, mely szép és változó,
hullámok jönnek, mennek, elsimulnak,
így hömpölyög a nagy és mély folyó.

Lassúdan járok, fűszálat se sértsek,
mert minden élet mérhetetlen kincs,
napnyugtát, holdat, csillagokat nézek,
Ó, mennyi nagyság, s vége soha sincs!

Nancy Chodorow

Nancy Chodorow: Feminizmus, nőiség és Freud. In: Csabai Márta - Erős Ferenc (szerk.): Freud titokzatos tárgya. Pszichoanalízis és női szexualitás. Új Mandátum, Budapest, 1997.

"(...) a női szocializáció megértéséhez, valamint ahhoz, hogy felismerjük, hogyan is válnak a nők azzá, amikké végül válnak, nincs szükség egy, a tudattalannal és az intrapszichikus tartalmakkal dolgozó, misztikus és komplikált elméletre. Ennek semmi köze nincs a tudattalanhoz, teljesen nyilvánvaló a hétköznapi életben is. A gyerekek egy férfiak által dominált társadalomban nőnek fel, ahol születésük pillanatától fogva rózsaszínű, illetve világoskék takarót kapnak, autókkal vagy babákkal játszanak, szexista tartalmú könyveket olvasnak, és a nemeket élesen elválasztó iskolákba járnak. A lányok megtanulják, hogy jónak kell lenniük és a férfiak kedvében kell járniuk, míg a fiúktól azt várják el, hogy erősek legyenek és így tovább. A “társadalom" értékeket ír elő az emberek számára, s a társadalmi elvárások figyelembevételével kell alakítanunk viselkedésünket. A “társadalom" elvárja, hogy a nők ne érjenek el túl sokat az életben, ne legyenek aktívak, ezért a nők nem is ilyenek. Az emberek a társadalmi helyzetükkel összhangban cselekszenek a mindenkori jutalmak reményében."

Bozzay Margit

Bozzay Margit: A lecke vége. Dovin-Muru Kft. Budapest. (26. old)

"A nő: azt szereti, akit akar … Attól hoz gyereket a világra, akitől akar … Akkor, amikor akar … Egyetlen nőt sem lehet rákényszeríteni a csókra, ölelésre, megtermékenyülésre, ha … nem akarja … Miért szülnek hát, amikor az egész világon csak fegyvereket gyártanak és amikor tudják, hogy a fegyverekkel ölni akarnak. Miért nem állítják meg a rombolást, a férfiak őrjöngését, hatalmi vágyát azzal, hogy … nem adnak hozzá embert … Csak tíz évig ne születne gyermek, majd bezárnák a fegyvergyárakat és majd nem keresnének olyan halálsugarakat, amelyek kilométerekre hatnak. Mert gyerek nélkül … nincs diktátor … Majd megváltozik akkor a világ képe és a férfiak gondolkodása. De ez az ötlet úgyis hiábavaló. A nők sem értelmesebbek, mint a férfiak, őket is, mint a férfiakat; az ösztönük vezeti. Be vannak fogva ösztönük igájába és szülik a gyerekeket. Évmilliók óta szülik, hogy fáraóknak legyen rabszolgájuk és a hadvezéreknek, diktátoroknak, cézároknak legyen katonájuk ... … majd megváltozik akkor a világ képe és a férfiak gondolkodása."

Pekingi Nyilatkozat

Pekingi Nyilatkozat, Nők IV. Világkonferenciája, Peking, 1995.

1982. évi 10. törvényerejű rendelet

1982. évi 10. törvényerejű rendelet a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről