2009/06/10

Tamsin Spargo: Foucault és a többszörös nemi identitás elmélete. Alexandra Kiadó, Budapest, 2003.

Michel Foucault a francia posztstrukturalista elmélet leghírbehozottabb tekintélye. Az egykor “queer” néven emlegetett homofóbiás szitokszót immár viselik azok is, akik korábban magukat leszbikusoknak vagy melegeknek nevezték. Mi a különbség a kettő között?
Posztmodern találkozó ez a szexualitás, a hatalom és a diskurzus foucalt-i elméletei, illetve a “queer” gondolat számottevőbb mai hirdetői között, akik Foucault eszméit egykoron magukévá tették, revideálták vagy bírálták. A nemi hovatartozásról, az identitásról, a nemiségről és a kultúrpolitikáról szóló nézeteink, a minden korláton átgázoló figurák eme randevújában nem maradnak érintetlenül.
A Foucault és a többszörös nemi identitás elmélete című könyv tömör bevezetőt nyújt Foucault nagyhatású ideáihoz, s rálátást ad a “queer” kultúra alakulására, s az annak képviselőitől származó maguk vallotta nézetekre: a heteronormativitásról, a szadomazochizmusról, a performativitásról, a társadalmi nemeken átívelő hovatartozásról és a nemi hovatartozás végóráiról, a libertianizmus és a különbségtétel viszonyáról, a késői kapitalizmusról, valamint az AIDS elméleti és gyakorlati hatásairól.

2009/05/02

Csordásné Anda Éva


Csordásné Anda Éva: tanítónő, feltaláló. Tanítási tapasztalatai alapján megalkotta a matematika tanításban alkalmazható MATANDA módszert és taneszközt.

http://www.matanda.hu/

http://nol.hu/ajanlo/lap-20090430-20090430-26

2009/04/18

Fodor Éva

Fodor Éva: A női emancipáció Magyarországon és Ausztriában, 1972–1992. Szociológiai Szemle 2003/1. 28–54.

Fuchs, Victor R.

Victor R. Fuchs: A nemek közötti gazdasági egyenlőtlenségekről. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003

"A munkapiacon még mindig széles körű a foglalkozási szegregáció, a nők sokkal nagyobb valószínűséggel dolgoznak részmunkaidőben, és még mindig sokkal kevesebbet keresnek óránként. Otthon továbbra is a nők végzik a gyermekgondozási és a többi nem piaci munka zömét (...) Messze van még a megvalósulástól a nők célja, hogy elérjék a gazdasági egyenlőséget. Milyen természetű és mérétékű a nemek közötti egyenlőtlenség a gazdasági életben? Miből ered? Hogyan változott? Milyen akadályai vannak a további változásoknak? Szükség van-e arra, hogy a társadalompolitika befolyást gyakoroljon erre a kérdésre? Ha igen, hogyan? És milyen következményekkel?"

Fuss, Diana

Diana Fuss : Leszbikus és meleg elmélet: az identitáspolitika kérdése* replika • 33–34 (1998. december): 213–228

Jósika Júlia (1813 – 1893)

Jósika Júlia (1813 – 1893), írónő Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben. Jósika Júlia életregénye. (2. kiad.) (Rajz: Kondor Lajos.).) Budapest 1982, Móra K

Kádár Judit

Kádár Judit, „»A legerotikusabb magyar írónő« – Erdős Renée”. Nagy Beáta, S. Sárdi Margit (szerk.), 117-124.; Műhely (1997.5): 43-48.
Kádár Judit, „»Költőnők, ti csontos csúnyák« – A huszadik századi magyar női költészet kritikai megítélése”. Alföld (2002.10): 41-55.
Kádár Judit, „»Otthonod az uradé« – Három huszadik századi magyar képes hetilap nőképe”. Médiakutató (2002. tél): 78-94.
Kádár Judit, „»Szerelem, amely nem meri néven nevezni magát« – A szexualitás tabui néhány regény huszadik századi magyar fordításában”. Literatura (2001.4): 427-445.
Kádár Judit, „A »zseniális poétalány« – Erdős Renée szubverzív lírájáról”. Alföld (2001. június): 57-67.
Kádár Judit, „Fábri Anna: »A szép tiltott táj felé« – A magyar írónők története két századforduló között (1795-1905). BUKSZ (1998. tél): 462-467.
Kádár Judit, „Feminista nézőpont az irodalomtudományban”. Helikon (1994.4): 407-416.
Kádár Judit, „Maggie Humm: The Dictionary of Feminist Theory”. Helikon (1994.4): 519.
Kádár Judit, „Miért nincs, ha van – A kortárs nyugati feminista irodalomkritika hatása Magyarországon”. Beszélő (2003.nov): 100-107.
Kádár Judit, „Nem más ez a szerelem (írás a Borgos Anna szerkesztette Előhívott önarcképek című, leszbikus írónők szövegeit tartalmazó antológiáról)”. Élet és Irodalom (2003. aug. 1.): 24.
Kádár Judit, „Női írók – férfi irodalomtörténet-írás”. Kritika (1997.1): 19-21.
Kádár Judit, „Sara Mills - Lynne Pearce - Sue Spaull - Elaine Millard: Feminist Readings – Feminists Reading”. Helikon (1994.4). Kádár Judit, „Séllei Nóra: Lánnyá válik, s írni kezd. 19. századi angol írónők”. Helikon XLVI. 3. (2000): 436-437.