Benard, Cheryl, Edit Schlaffen: Tűsarkú cipőben, hátrafelé. Hunga Print, Budapest, 1992.

Tudnak-e a nők annyit, mint a férfiak? Az amerikai feministák erre a kérdésre ügyes viccel válaszolnak. Gondoljanak csak Ginger Rogersre és Fred Astaire-re, a neves táncospárra - mondják. Fred Astaire-t a legnagyobb táncosként ünnepelték, pedig Ginger Rogers éppoly jól tudott táncolni, mint ő. Csak éppen tűsarkon és hátrafelé...

Gánóczy Sándor

Gánóczy Sándor: A nő – Kálvin tanítása és a mai keresztény gondolkodás szemszögéből. Confessio. 26. 2002. 2. 90-97.
Nyugati kultúrterületünk jelenleg a nők emancipációja, jobban mondva önemancipációja jegyében él. Egyre természetesebb lesz a nőről önmagában véve, és többé nem kizárólag a férfihez viszonyítva beszélni. Állítólagos alacsonyabb rendűsége és alárendeltsége ezentúl egyre ritkábban téma. A hivatások, a munkakörök, a társadalom, a politikai és egyházi egzisztencia kereteiben növekvő mértékben beszélünk „paritásos” viszonyokról és arányokról a két nem között. A nő életének értelme egyre kevésbé merül ki a feleségi szerep, a gyermekszülés és -nevelés, a háziasszonyi tevékenység, azaz robot viselésében. Keresztény eredetre visszatekintő társadalmaink a születésszabályozást, jobban mondva a fogamzásellenőrzést, bizonyos kivételektől eltekintve, az emberi alapjogok egyikének tekintik. Erkölcsi értékelését a teológiai embertanban a felelős apasággal, anyasággal kapcsoljuk össze. Végül egyre ritkábban tárgyalunk és vitatkozunk tipikusan, sőt kizárólagosan női tulajdonságokról és munkakörökről.
Ami a modern teológiai embertant a maga egészében illeti: ott is elterjedt a meggyőződés, hogy Jézus evangéliuma nemcsak megengedi, de meg is követeli a férfi és a nő egyenlő értékelését és egyenjogúságát. A házasság céljait nem írja le többé egy lépcsőzetes séma szerint, amelynek legfelső fokán kizárólagosan a gyermekáldás, -nemzés és -szülés áll, és csak annak alárendelve, annak eszközeként értékelhető a házastársak egymást kiteljesítő és intim viszonya. Hol találunk ma még erkölcstani kézikönyveket, amelyek szerint a gyönyörrel járó nemi kapcsolat csupán mint a „bűnös vágyakozás orvoslása”, mint „remedium concupiscertiae” elfogadható? Másrészt az egyházvezetői szolgálat, a lelkipásztori hivatás és az ahhoz szükséges teológiai képzettség sem férfiúi monopólium többé.

Tamsin Spargo: Foucault és a többszörös nemi identitás elmélete. Alexandra Kiadó, Budapest, 2003.

Michel Foucault a francia posztstrukturalista elmélet leghírbehozottabb tekintélye. Az egykor “queer” néven emlegetett homofóbiás szitokszót immár viselik azok is, akik korábban magukat leszbikusoknak vagy melegeknek nevezték. Mi a különbség a kettő között?
Posztmodern találkozó ez a szexualitás, a hatalom és a diskurzus foucalt-i elméletei, illetve a “queer” gondolat számottevőbb mai hirdetői között, akik Foucault eszméit egykoron magukévá tették, revideálták vagy bírálták. A nemi hovatartozásról, az identitásról, a nemiségről és a kultúrpolitikáról szóló nézeteink, a minden korláton átgázoló figurák eme randevújában nem maradnak érintetlenül.
A Foucault és a többszörös nemi identitás elmélete című könyv tömör bevezetőt nyújt Foucault nagyhatású ideáihoz, s rálátást ad a “queer” kultúra alakulására, s az annak képviselőitől származó maguk vallotta nézetekre: a heteronormativitásról, a szadomazochizmusról, a performativitásról, a társadalmi nemeken átívelő hovatartozásról és a nemi hovatartozás végóráiról, a libertianizmus és a különbségtétel viszonyáról, a késői kapitalizmusról, valamint az AIDS elméleti és gyakorlati hatásairól.

Csordásné Anda Éva

Csordásné Anda Éva: tanítónő, feltaláló. Tanítási tapasztalatai alapján megalkotta a matematika tanításban alkalmazható MATANDA módszert és taneszközt.

http://www.matanda.hu/

http://nol.hu/ajanlo/lap-20090430-20090430-26

Fodor Éva

Fodor Éva: A női emancipáció Magyarországon és Ausztriában, 1972–1992. Szociológiai Szemle 2003/1. 28–54.

Fuchs, Victor R.

Victor R. Fuchs: A nemek közötti gazdasági egyenlőtlenségekről. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003

"A munkapiacon még mindig széles körű a foglalkozási szegregáció, a nők sokkal nagyobb valószínűséggel dolgoznak részmunkaidőben, és még mindig sokkal kevesebbet keresnek óránként. Otthon továbbra is a nők végzik a gyermekgondozási és a többi nem piaci munka zömét (...) Messze van még a megvalósulástól a nők célja, hogy elérjék a gazdasági egyenlőséget. Milyen természetű és mérétékű a nemek közötti egyenlőtlenség a gazdasági életben? Miből ered? Hogyan változott? Milyen akadályai vannak a további változásoknak? Szükség van-e arra, hogy a társadalompolitika befolyást gyakoroljon erre a kérdésre? Ha igen, hogyan? És milyen következményekkel?"

Fuss, Diana

Diana Fuss : Leszbikus és meleg elmélet: az identitáspolitika kérdése* replika • 33–34 (1998. december): 213–228