Featherstone, Mike, Mike Hepworth, Bryan S. Turner (szerk.): A test. Társadalmi fejlődés, kulturális teória. Ford.: Erdei Pálma. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 1997.
Csabai Márta: Bőrbe kötve - a test könyvei. [online] In: Buksz, 1998/2. A testedzés, a test határainak éles kontúrokkal való megrajzolása, megszilárdítása, megkeményítése sokak szerint századunk egyik leghatékonyabb normalizáló eszköze. Ha a testet úgy tekintjük, mint a hatalom által definiált társadalmi és szexuális normák szó szerinti megtestesülését, a szépség és egészség kérdései hangsúlyozottan szociopolitikai problémák lesznek. A testiség így az engedelmesség és a lázadás nyilvánvaló eszközévé válhat. A fogyasztói társadalomban azonban ez igen ellentmondásos viszonyulásokat hoz létre, hiszen – ahogy Mike Featherstone is írja – a fogyasztói kultúra a testet kiáltotta ki az öröm hordozójává, a testet, amely egyszerre vágyat keltő és vágyakozó. (...) Megállapíthatjuk, hogy a jelenkori fogyasztói kultúra egyfajta „double-bind" [kettős kötés] helyzetet alakít ki, egyszerre hangsúlyozva a fogyasztást mint evést és mint koplalást vagy fogyókúrázást, ily módon a bulimiás (a mértéktelen evési késztetés és az ételtől, kövérségtől való undor hálójában vergődő) személy viselkedését állítva követendő normaként. Ha a szójátéknál maradunk, a magyar kifejezés, fogyasztói társadalom tökéletesen megfogalmazza ezt az ambivalenciát. Ennek egyik végpontját jelzi az anorexia nervosa nevezetű kórkép, amely korunk hisztériájává vált. Míg a második világháború előtt kifejezetten ritkának tekintették ezt a viselkedészavart, mára rendkívül elterjedtté vált, elsősorban a nők körében, párhuzamosan azzal, ahogyan a hisztéria klasszikus formái szinte teljesen eltűntek.
Csabai Márta: Bőrbe kötve - a test könyvei. [online] In: Buksz, 1998/2. A testedzés, a test határainak éles kontúrokkal való megrajzolása, megszilárdítása, megkeményítése sokak szerint századunk egyik leghatékonyabb normalizáló eszköze. Ha a testet úgy tekintjük, mint a hatalom által definiált társadalmi és szexuális normák szó szerinti megtestesülését, a szépség és egészség kérdései hangsúlyozottan szociopolitikai problémák lesznek. A testiség így az engedelmesség és a lázadás nyilvánvaló eszközévé válhat. A fogyasztói társadalomban azonban ez igen ellentmondásos viszonyulásokat hoz létre, hiszen – ahogy Mike Featherstone is írja – a fogyasztói kultúra a testet kiáltotta ki az öröm hordozójává, a testet, amely egyszerre vágyat keltő és vágyakozó. (...) Megállapíthatjuk, hogy a jelenkori fogyasztói kultúra egyfajta „double-bind" [kettős kötés] helyzetet alakít ki, egyszerre hangsúlyozva a fogyasztást mint evést és mint koplalást vagy fogyókúrázást, ily módon a bulimiás (a mértéktelen evési késztetés és az ételtől, kövérségtől való undor hálójában vergődő) személy viselkedését állítva követendő normaként. Ha a szójátéknál maradunk, a magyar kifejezés, fogyasztói társadalom tökéletesen megfogalmazza ezt az ambivalenciát. Ennek egyik végpontját jelzi az anorexia nervosa nevezetű kórkép, amely korunk hisztériájává vált. Míg a második világháború előtt kifejezetten ritkának tekintették ezt a viselkedészavart, mára rendkívül elterjedtté vált, elsősorban a nők körében, párhuzamosan azzal, ahogyan a hisztéria klasszikus formái szinte teljesen eltűntek.
