Lehmann Hedvig

Lehmann Hedvig: Nők a helyi közéletben. In: Beszélő, 2000. április.

"Az 1998-as önkormányzati választásokon – egyéni jelöltként vagy listán – induló 101 562 jelölt között 77 522 férfit, s mindössze 24 040 nőt regisztráltak, azaz arányuk 76:24 volt, miközben a nők részaránya a felnőtt lakosságon belül valamivel meghaladja a férfiakét. Még nagyobb volt a különbség a polgármesterjelöltek között: 84 százalékuk volt férfi, s 16 nő, a parlamenti választásokon pedig mindössze a képviselőjelöltek kb. 10 százaléka volt nő.(...) Hogyan kerülnek a helyi közösségekben vezető szerepet betöltő nők erre a pályára? Mi motiválja őket? Erre a kérdésekre kerestük elsőként a választ a mélyinterjúkban."

Lerner, Gerda

Lerner, Gerda. (1993) The Creation of Feminist Consciousness. From the Middle Ages to Eighteen-seventy. Oxford University Press. New York and Oxford.

"A patriarchális társadalmi berendezkedés egyeduralkodó közegében, - mely meghatározó volt az értékek, gondolkodásmód és intézmények és a rendelkezésre álló gazdasági és intellektuális források elosztása tekintetében - a nőknek valóságos "harcot" kellett vívni ahhoz, hogy kialakíthassák feminista tudatukat és identitásukat. A feminista tudat a legáltalánosabb megfogalmazásban azt jelenti, hogy a nők felismerték, azaz tudatára ébredtek társadalmi helyzetüknek - átgondolták helyzetüket a társadalomban és arra a következtetésre jutottak, hogy ők -mint nők a társadalom és kultúra szempontjából egy alárendelt csoport tagjai. Ebből az alárendeltségből fakadóan a hagyományos / patriarchális berendezkedésű társadalmakban sok-sok sérelem, előnytelen helyzet és degradáló megkülönböztetés érte és éri őket. Felismerésük szerint ezt az alárendelt helyzetet nem a természet alakította így, hanem az emberi társadalom és kultúra, a férfi dominancia biztosítására és a hatalomban lévő csoportok "jóléte" kiszolgálásának eszközeként. Ha tehát ez így van, azaz a nők alacsonyabb-rendűsége nem biológiai tényező - márpedig erre nincsenek bizonyítékok - akkor ez az igazságtalan és egyenlőtlen társadalmi berendezkedés megváltoztatható. A nőknek együtt kell gondolkodniuk és munkálkodniuk azon, hogy ezek az állapotok megváltozzanak, és a nők számára előnytelenségeket hagyományozó társadalmi szokások és intézmények megszűnjenek. A nőknek maguknak kell kialakítaniuk egy olyan társadalmi szerkezet koncepcióját és mikéntjeit, amelyben a nők és férfiak egyaránt autonómiát élveznek és maguk dönthetnek identitásukról, társadalmi szerepeik meghatározásáról és a társadalmi részvételük mikéntjéről."

Vincze Teréz

Vincze Teréz: Feminizmus és film. (Előadássorozat a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Közművelődési Tanszéke és a Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat szervezésében.) Esztergom, 2001. április 19. - április 21.

"Az előadássorozat célja (...) az volt, hogy felhívja a figyelmet egy, Nyugaton már kanonizálódott elmélet eredményeinek alkalmazhatóságára, alkalmazásának fontosságára. Sajnálatos módon a filmről folytatott tudományos diskurzus a feminizmus tekintetében közel harminc éves lemaradásban van nálunk, hiszen most jelennek meg először magyarul azok az alapvető szövegek, melyeket a filmtudományban már évtizedek óta kötelező ismerni. A rendezvény szervezői és a Metropolis feminista számának szerkesztői remélik, hogy ez az esemény és a Metropolis feminista száma is hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar filmtudományos köznyelvbe és kritikába lassan beemelődjenek a feminista elméletek legfontosabb eredményei."

Váriné Szilágyi Ibolya

Váriné Szilágyi Ibolya: A metaforák szerepe és hatalma a két nemről való gondolkodásban. Recenzió. Helen Haste: The Sexual Metaphor (Harvester Wheatsheaf, 1993.

"A dualizmus és a polaritás következtében a Másság, a két nem Mássága egyenlővé válik az Ellentéttel, a nő egyenlő lesz a „nem férfi”-val, így egyik félnek sem, de kivált a mindig a férfihoz viszonyított nő „nőiességének” nem lehet saját autentikus önmeghatározása. Ehelyett gyakran mutatják be az életben, az irodalomban, a művészetben, a szexualitásban gyengének, érzékenynek, irracionálisnak, engedelmesnek és függőnek, kevésbé ambiciózusnak és intelligensnek, szemben a kemény, objektív, racionális, önálló, ambiciózus férfival."

M. Bagossy Éva

M. Bagossy Éva: Veres Pálné. A Veres Pálné Gimnázium Kiadványa, Budapest, 1996.

"Már régóta mélyen és komolyan foglalkoztatták Veres Pálnét a nők jobb nevelése és általánosabb, tudományosabb műveltsége szükségességének kérdései. Ez a probléma annyira megérett benne, hogy "a pohár tele lett". Csak az utolsó csepp hiányzott. Ez a csepp, mely Veres Pálnét végleges elhatározásra késztette, Madách akadémiai székfoglalója volt, melyben a költő a nőről értekezett. A székfoglaló 1864-ben jelent meg Arany János "Koszorú" című folyóiratában, és Veres Pálné alig várta, hogy a jóbarát értekezését megismerhesse. De méltó megdöbbenéssel és felháborodással olvasta Madách véleményét a nőről: "Ó mindig csak a szenvedő, sohasem a beható elemet képviseli s innen, míg a dilettantizmus legkedvesebb contingensét [hányadát] szolgáltatja, soha a művészetet és tudományt előre nem viszi." Majd még ezt írja: "A nő alárendelt testi és lelki ereje védelmet, ápolást keres, s az erősebb férfi lelkében épp oly érzéseket kelt, mint az elhagyott gyermek, a hervadó virág, a megdermedt madár."Veres Pálné eddig azt hitte, hogy a nőről táplált lenéző általános vélemény csak öröklött előítélet, és elfogult, rövidlátó elmék elképzelése. Most már láthatta, hogy ha az írói vénával megáldott, szellemi étékekben gazdag férfinak ez a véleménye. Ki ráadásul a család egyik legjobb barátja, mit várhat ő, a nőnevelés apostola, munkája során. De hatalmas lendülettel elkezdett tevékenysége előtt nem vette tekintetbe az akadályokat. Saját tapasztalataiból meg volt győződve arról, hogy nem maga a nő az oka annak, hogy a férfiak ily kevésre becsülik. Ezért különösen megdöbbentette, hogy még az oly nagy elmének is, mint "Az ember tragédiája" megalkotója, ilyen véleménye lehet."

Featherstone, Mike

Featherstone, Mike, Mike Hepworth, Bryan S. Turner (szerk.): A test. Társadalmi fejlődés, kulturális teória. Ford.: Erdei Pálma. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 1997.

Csabai Márta: Bőrbe kötve - a test könyvei. [online] In: Buksz, 1998/2. A testedzés, a test határainak éles kontúrokkal való megrajzolása, megszilárdítása, megkeményítése sokak szerint századunk egyik leghatékonyabb normalizáló eszköze. Ha a testet úgy tekintjük, mint a hatalom által definiált társadalmi és szexuális normák szó szerinti megtestesülését, a szépség és egészség kérdései hangsúlyozottan szociopolitikai problémák lesznek. A testiség így az engedelmesség és a lázadás nyilvánvaló eszközévé válhat. A fogyasztói társadalomban azonban ez igen ellentmondásos viszonyulásokat hoz létre, hiszen – ahogy Mike Featherstone is írja – a fogyasztói kultúra a testet kiáltotta ki az öröm hordozójává, a testet, amely egyszerre vágyat keltő és vágyakozó. (...) Megállapíthatjuk, hogy a jelenkori fogyasztói kultúra egyfajta „double-bind" [kettős kötés] helyzetet alakít ki, egyszerre hangsúlyozva a fogyasztást mint evést és mint koplalást vagy fogyókúrázást, ily módon a bulimiás (a mértéktelen evési késztetés és az ételtől, kövérségtől való undor hálójában vergődő) személy viselkedését állítva követendő normaként. Ha a szójátéknál maradunk, a magyar kifejezés, fogyasztói társadalom tökéletesen megfogalmazza ezt az ambivalenciát. Ennek egyik végpontját jelzi az anorexia nervosa nevezetű kórkép, amely korunk hisztériájává vált. Míg a második világháború előtt kifejezetten ritkának tekintették ezt a viselkedészavart, mára rendkívül elterjedtté vált, elsősorban a nők körében, párhuzamosan azzal, ahogyan a hisztéria klasszikus formái szinte teljesen eltűntek.

Freud, Sigmund

Freud, Sigmund: Három értekezés a szexualitásról. Kötet Kiadó. Nyíregyháza, 1995.

"Az erogén zónák autoerotikus működtetése azonban mind a két nemnél azonos, s ez a megegyezés lehetetlenné teszi, hogy a nemi elkülönülés, amint az a pubertás után létesül, a gyermekkorban létrejöjjön. Tekintve a nemiség autoerotikus és maszturbációs nyilvánulásait, felállíthatnók azt a tételt, hogy a kis leányok nemisége mindenképp fiús jellegű. Sőt, ha egyáltalán tudnánk a "férfiasság" és "nőiesség" fogalmába határozott tartalmat önteni, az az állítás is védelmezhető volna, hogy a libidónak rendszerűen és törvényszerűen férfias a természete, mutatkozzék akár férfinál, akár nőnél, s eltekintve attól is, hogy a tárgya férfi-e vagy nő."