Álságos ajándék volt a hároméves gyes
Családközpontúság helyett inkább a teljes foglalkoztatás kényszere motiválta a hároméves gyes bevezetését
Az archív felvételeket a Filmmúzeum A nő című filmsorozatából válogattuk.
A megújulóban lévő HÍR-NŐK egyik al-lapja - készülőben ... Mottó: "Rend a lelke mindennek mondta a bejárónő és letakarta a férjem szennyes ingével összes műveimet" (Tóth Éva: Axióma) hir.nok@gmail.com
Családközpontúság helyett inkább a teljes foglalkoztatás kényszere motiválta a hároméves gyes bevezetését
Az archív felvételeket a Filmmúzeum A nő című filmsorozatából válogattuk.
Kancsár Mercédesz és Diána külsőre megkülönböztethetetlen bármely átlagos humanoid létformától: fejenként két kezük van, két lábuk, fejenként egy fejük, és ha van is bennük eldugva valahol egy processzor meg pár szervómotor, nagyszerűen titkolják. Ha az utcán látná őket az ember, meg nem mondaná, hogy nemrég nyertek nemzetközi robotversenyt. Pedig de.
Nagypapájuk, id. Kancsár Dezső rákosszentmihályi kertjében beállt a nyár, és úgy maradt. Harmincnégy fok árnyékban, két kutya liheg, hinta, medence, hátrébb veteményes, a fákon néhány madár olvad. A Kancsár lányok és Nagy Zsófi, Diána csapattársa a fűre terítenek egy műszaki rajznak látszó papírlapot, és ráállítanak két saját összeszerelésű robotot. Mercédesz fog egy tévé-távirányítónak látszó távirányítót, benyom rajta egy gombot, és a fekete-bronzszínű Robonova [1] a rákosszentmihályi kert kellős közepén eltáncolja a versenykűrt, amely a hivatalos leírás szerint egy kis szirtakiból, egy kis ír szteptáncból és egy kis kánkánból áll. Egy kis jóindulattal ugyan, mert a szervómotorok által mozgatott robot, hogy is mondják csak, meglehetősen robotszerűen mozog, de aki akarja, simán belelátja a táncot. Belelátta nemrég a grazi RoboCup 2009 [2] robot-világbajnokság zsűrije is: a 16 éves Mercédesz a RoboFolk nevű csapat tagjaként Pálinkás Ritával és Donka Viviennel nyert világbajnoki kupát, a 10 éves Diána Nagy Zsófiával együtt RoboGirls néven nyertek a 14 év alattiak között.
A verseny több kategóriában zajlik, a táncos mellett, ahol a humán versenyzők együtt mozognak a robotokkal, van célpontmegtalálós liga is, a nagyobbak pedig focizó robotokat eresztenek egymásnak.
A kert füvére terített nyomtatott pályán meglehetősen bizonytalanul mozog Diána Lego Mindstorms NXT [3]-je, Mercédesz kétlábú Robonovája pedig még egy deszkalappal maga alatt is könnyen feldől egy-egy bonyolult elem végrehajtása közben. Mercédesz azt mondja, hogy az instabil színpad miatt ez a grazi versenyen is többször megtörtént. A RoboCupon ráadásul nemcsak azért jár pontlevonás, ha feldől a robot, mint mondjuk a műkorcsolyában, hanem azért is, ha a gazdája segít neki, és felállítja – ennek fényében különösen dicséretes a versenyen elért eredmény.
„Anno 800 euróért vettük az első Robonovát, és szép lassan, évenként mindig költünk rá 100-200 ezer forintot, plusz szervók, giro, akku, szenzor, bluetooth..." – mondja az ifjabbik Kancsár Dezső, a RoboDad, aki mentorként részt vett mindkét lány csapatának felkészülésében és a versenyen is. „A kicsiknél Legóval mentünk: ott a bolti NXT 70-80 ezer körül van, az Edu 125 volt. Csináltattunk csapatpólót, névjegykártyát, repiajándékokat, ruhákat robotnak, csajoknak... ez körülbelül 50-60 ezer lehetett a két csapatnak. Ezen kívül a nemzetközi versenyre van egy nevezési díj, most 600, illetve 300 euró volt a két csapaté. Utazás, szállás, kaja... mint egy normál nyaralásnál. Szóval ennyi eddig még épp belefért a családi költségvetésbe, de Szingapúrra [jövőre ott rendezik a RoboCupot] már kell valami szponzor."
De hogyan lesz egy teljesen normálisnak tűnő rákosszentmihályi családból RoboFamily? Minden a RoboDaddel, Kancsár Dezsővel kezdődött, aki eredetileg pilótának tanult, ahogy ő mondja, Malév-szakon, de amikor a rendszerváltás környékén végzett, kiderült, hogy a Malévnak nincs szüksége új pilótákra, így gyorsan átképezte magát informatikussá. Amikor ismerőse, RoboSanyi (civilben Juhos Sándor győri villamosmérnök és sajtgyári területi képviselő) megismertette a Robonovával, amit a dél-koreai Hitec [4] gyárt, Kancsár azonnal beleszeretett, és beszerezte az alkatrészeket.
A robotokat segítséggel ugyan, de a lányok rakták össze csavaronként, és ők is programozzák őket. A Robonova Robobasic [5] compilerrel lefordított nyelvre hallgat, a másiknak, Diánáék háromkerekű Lego Mindstorms NXT-jének saját egyszerű, vizuális programnyelve van, de aki ért hozzá, akár C-ben vagy Visual Basicben is bütykölhet rá kódot.
A RoboDad-hatás jól érzékelhető a lányok további tervein is, egyikük sem tartja kizártnak, hogy felnőtt korában informatikával foglalkozik majd, de Mercédesz, aki egyébként infoszakos osztályba jár, azt is el tudja képzelni, hogy berepülőpilóta lesz belőle. Találják ki, honnan veszi az ötletet.
Hogy a sok befektetés máris megtérült, az jól látszik a lányokon, akik úgy használják a „kalibrál" meg a „detektál" szavakat, mintha az anyatejjel szívták volna magukba a robotikát. Megpróbáljuk rávenni őket, hogy adják elő a fő attrakciót, a robottáncot, de csak húzzák az időt, először átöltöznek, majd vissza, de végül mégis a modern robottudomány egyetlen lehetséges alternatíváját választják: belengetik magukat a kerti hintán, majd a holtpontról elrugaszkodva hatalmas csobbanással a medencébe vetik magukat. Ezen a ponton nem tehetünk mást, mint hogy fejet hajtunk a 21. századi tudomány eredményei előtt.
http://galeria.index.hu/tech/2009/07/16/robotcsajok_rakosszentmihalyrol/Zita azt is elmondta, hogy a vállalatnál csak elvétve fordult elő titkolózás a terhességgel kapcsolatban, az is jobbára babonából. Van, aki a második trimeszterig senkinek nem mondja, ha állapotos, mert az első terhességek egy része vetéléssel végződik. Egyetlen esetről tud, amikor a munkatársa úgy lépett ki, hogy táppénzre íratta magát, de senki nem értette a dolgot, mindenki más jól érezte magát a munkahelyén, és nem diszkrimináltak senkit sem a tulajdonosok, sem a főnökeik a terhessége miatt.
Sokak helyzetéhez képest Zita munkahelye irigylésre méltó. Az internetes fórumok, a tapasztalt kismamák és munkahelyi rémtörténetek is gyakran beszámolnak arról, hogy van, ahol egyáltalán nem nézik jó szemmel a terhességet, mintha az valami bűnös, a munkáltató ellen szervezett merénylet volna. A munkáltató munkavállalóval szemben táplált haragja, rossz érzései, a feszültség, a kellemetlen légkör olyasfajta állandó stresszhelyzetet teremtenek, aminek egy várandós nő nem szívesen teszi ki magát. Ezért ilyenkor azt az utat választják, hogy táppénzre íratják magukat a kezelőorvosukkal, valamilyen indokra hivatkozva, akár már a 11.-12. héttől. Ezek egy része gyakorlatilag táppénzcsalás, amire ma azért kényszerülhet egy nő Magyarországon, hogy ne kelljen nap, mint nap gyomorgörccsel mennie a munkahelyére.
Az is előfordul, hogy a törvényben előírt normáknak megfelelően megígérik a kismamának, hogy könnyített feladatokat kap, csökkentett munkaidőben, aztán ugyanúgy végeznie kell a fizikai munkát, akár napi 10-12 órán át. Zitáéknál a varrodában a varrónőket felmentették a munkavégzés alól, amint megtudták, hogy gyermeket várnak, ám ez másutt nem megy ilyen egyszerűen.
A terhes nő jogai
Amit minden terhes nőnek tudni a kell, az az, hogy a terhessége nem lehet indok a felmondásra. Ennek ellenére, ha a terhesség bejelentésekor a munkáltató fel akar mondani, a érdemes elé tenni a munka törvénykönyvét, aláhúzva a megfelelő helyeken. A terhesség mellett a szülési szabadság és a szülést követő három év, azaz a GYES folyósításának teljes időtartama is felmondási védelem alatt áll, azzal a feltétellel, hogy a kismama igényli ezt a támogatási formát. A jelenleg hatályos törvény szerint a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg. Ennek lejártát követő 30 nap múlva kezdődhet a felmondási idő, ha a cég felmond a kismamának. Ha nem akarják elküldeni a terhes nőt, akkor sem biztos, hogy korrekt módon bánnak vele a munkahelyén.
Mónika is külföldi tulajdonban lévő cég alkalmazásában állt, amikor teherbe esett. Főnökei külföldiek voltak, akiket nem hatotta meg, hogy egy várandós nő is van az irodában, folyamatosan hisztériáztak, üvöltöztek, ugyanúgy dolgozztatták Mónikát is, mint előtte. Vegyszerekkel dolgozó műhely is működött az üzem területén, ahová Mónikának is el kellett mennie az egyes munkafázisokat ellenőrizni. Végül a lány táppénzre ment, mint veszélyeztetett terhes. Nem volt tisztában azzal, hogy a Munka Törvénykönyve számára biztosítja, hogy nem dolgozhat veszélyes anyagokkal, éjszakai műszakban, nem túlóráztathatják, fizetését nem csökkenthetik, joga van egészséges munkakörülmények között dolgozni, és hogy ha az üzemben nem tudnak egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani számára, akkor fel kell őt menteni a munkavégzés alól, és erre az időre járó munkabérét is meg kell kapnia. Valószínűleg akkor sem változott volna semmi, ha ezt a munkáltatóval közli, legfeljebb okot adott volna arra, hogy diszkriminálják munkahelyén a főnökei.
Azokat menthetik fel akár azonnal a munkavégzés alól, akik veszélyes anyagokkal dolgoznak, például radioaktív anyagokkal, bizonyos vegyületekkel, például higannyal, vagy mérgező anyagokkal, mint például az arzénvegyületek. Terhes nő ne permetezzen a kertben fákat, még védőruházatban sem. A dohányfüstös helyiségekben sem tartózkodhat. Ez utóbbi például a vendéglátóhelyekre vonatkozik, ahol viszont előszeretettel alkalmazzák a munkavállalókat minimálbérre bejelentve, vagy alkalmi munkavállalói kiskönyvvel, hogy a járulékfizetés alól mentesítse magát a tulajdonos. A fizikai munkát is kerülniük kell az állapotos nőknek, ilyenkor a munkáltatóknak másik munkakörbe kell helyezniük őket. Ha egyáltalán van másik munkakör a munkáltatónál. Ebben az esetben viszont felmentést kell kapniuk a munkavégzés alól.
GYES és GYED
Kati évek óta dolgozott főállású vállalkozóként, mielőtt családtervezésbe fogtak a párjával. Átgondolta, hogy lesz majd előnyösebb a helyzete, ha babát vár és otthon marad néhány évig a kicsivel, így már a kezdetektől a minimálbér háromszorosa után fizette a járulékait. "Én jól jártam, nem úgy, mint azok az ismerőseim, akik azt hitték, milyen ravaszak, ha csak a minimálbért fizetik maguk után. Aztán persze most sírnak, hogy mennyi a GYED. Van olyan is, aki egész egyszerűen csal, most napi 4 órában dolgozik, és egy ismerőse kft-je számláz helyette, mivel GYED mellett nem dolgozhatna. Ráadásul nem is szorulna rá erre " A Gyermekgondozási Díj, azaz GYED jelenleg annak jár Magyarországon, akinek a szülést megelőző 2 évben legalább 180 napig társadalombiztosítási jogviszonya volt, azaz fizették utána, vagy fizette maga után a járulékokat. A visszaélések kiszűrése érdekében februárban a kormány azt tervezte, hogy 365 napra emeli a minimális társadalombiztosítási jogviszony idejét. Most annyit lehet tudni, hogy Bajnai Gordon válságkezelő csomagja szerint a GYED-et és a GYES-t legfeljebb a gyermek 2 éves koráig lehetne folyósítani.
A GYES összege fix, a GYED megállapítása pedig úgy történik, hogy ha volt legalább 180 nap társadalombiztosítási jogviszony a kismamának, az előző évi bruttó keresetének átlagát veszik figyelembe, a táppénz mértéke pedig a biztosításban töltött időtől függően a napi átlagkereset 70, illetve 60%-a. "Ha azonban a jogosult pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, illetve az álláskeresési ellátás alapját képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét (2008-ban 138.000 Ft-ot) a gyermekgondozási díj alapjaként a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Amennyiben nincs tényleges jövedelem, akkor a szerződés szerinti jövedelem (álláskeresési támogatás/vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset) harmincad részét kell figyelembe venni."
Alacsonyabb juttatások
Az öregségi nyugdíj megállapításánál ma hátrányt szenvednek azok a nők, akik gyermeket, vagy több gyermeket neveltek, és a gyermekek betegsége idején táppénzre mentek. Ha két azonos munkakörben és közel azonos fizetésért dolgozott közel azonos ideig az apa és az anya, akkor az anya ma akár több tízezer forinttal (40.000-50.000 sem ritka) is kevesebb nyugdíjat kaphat ma, mivel a táppénz idejét is figyelembe veszik az öregségi nyugdíj megállapításakor. Ma már, aki teheti, rákényszerül az öngondoskodásra, egyrészt, mert sokan, a diplomás munkavállalók közül esélyt sem látnak arra, hogy öregségi nyugdíjat kapjanak. A megoldás a túlóra, a második munkahely, a mellékállású vállalkozás, a hétvégi munka. Ennek pedig hosszú távon az egész család a vesztese lehet.
Szegedi Éva
http://cegegeszseg.origo.hu/20090410-munka-es-terhesseg-magyarorszagon.html
Gyakran már egy állásinterjún eldől, hogy az adott munkahelyen a munkavállaló vagy annak képviselője diszkriminatív módon gyakorolja-e munkáltatói jogait.
Előfordul az is, hogy munkavállaló vagy leendő munkavállaló úgy érzi magát, mint a viccben nyuszika: mindegy, hogy van-e a fején sapka vagy nincsen, mindenképpen pórul jár a farkasokkal szemben.
Ha családot akar, az a baj, ha még nincsen, akkor pedig az
Amikor K. Renáta harmincas évei elején munkahelyet szeretett volna változtatni, szakmai okok miatt, az álláskeresés során végig úgy érezte, falakba ütközik. 2007-ben kezdett el pályázni, a legtöbb helyről még visszajelzést kapott, azon a néhány helyen, ahová behívták, igen rossz tapasztalatokat szerzett.
Az egyik irodában leendő főnöke, egy ötvenes évei végén járó férfi, a cég tulajdonosa, az interjún megkérdezte tőle, hogy 33 évesen férjhez ment-e már vagy nem, és vannak-e gyermekei.
Renáta nemmel válaszolt, és elmondta, hogy stabil élettársi kapcsolatban él barátjával. (Bár gondolkodott azon, hogy vajon mi köze van ehhez a leendő munkáltatónak.) A férfi erre szinte dühösen közölte vele, hogy mit képzel, majd felveszi ide, aztán mivel ketyeg a nő biológiai órája ennyi idősen, egy éven belül csinál egy gyereket, aztán elmegy neki (!) szülési szabadságra, ő meg kereshet megint másik irodavezetőt. Szakmai kérdésekről a meghallgatás során nem esett szó, csupán Renáta egyik régebbi munkavállalójának hogyléte felől érdeklődött a meghallgatást végző személy.
Renáta ezután egy másik cégnél járt, ahol két személy is interjúztatta. Az interjú végén a magánéletével kapcsolatos kérdéseket tettek fel: vannak-e gyermekei és férjhez ment-e, mivel a szakmai önéletrajzából ez nem derül ki. Renáta ugyanazt tudta elmondani: nincsenek még gyermekei és stabil élettársi kapcsolatban él a barátjával.
Az interjút végző személyek összenéztek, és azt felelték, náluk szinte mindenki családos, házas, mert nagyon fontos a megfelelő háttér a munkavégzéshez, és náluk egyáltalán nem hátrány, ha valakinek van gyermeke. A második körre már nem hívták be a nőt.
Több HR szakértőt is megkérdezett Renáta az említett esetek után, és azok egybehangzó véleménye az volt, hogy sem az életkor, sem a magánélet, sem a családi állapot, sem a gyermekek száma nem lehet alapja a munkáltatóval történő tárgyalásnak, és ezek jellege teljesen irreleváns a munkavégzés szempontjából.
Egyikük így fogalmazott: "Renáta elvileg élhetne bárkivel, akár egy nővel is, nevelhetnének együtt előző kapcsolataikból akár 8 gyermeket is, vagy dönthetnek a gyermektelenség mellett, ahhoz sem lenne semmi köze annak, aki a munkáltatói jogokat gyakorolja." A szakmai önéletrajz pedig éppen attól szakmai, hogy a szakmai tapasztalatokat és tanulmányokat összegzi áttekinthető módon.
A diszkrimináció jogellenes
A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról a következőket írja:
"8. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidősjellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban."Külföldi és magyarországi munkakeresési gyakorlatok
A nemi, faji, vallási, csalási állapot vagy bőrszín miatti hátrányos megkülönböztetés miatt egyes országokban bevett gyakorlat, hogy az adott pozícióra jelentkezőknek az önéletrajzhoz nem kell csatolniuk fényképet.
Nagy Magdolna, aki már dolgozott Hollandiában, ezt a korábbi diszkriminációval magyarázza. "Elég sok a bevándorló Hollandiában, főleg a nagyobb városokban, Kelet-Európából is egyre többen érkeznek oda, sokan költöztek át a Holland-Antillákról, Afrikából, muszlim országokból.
Pim Fortuyn jobboldali politikus, majd az iszlámot bíráló Theo van Gogh rendező meggyilkolása óta (2002 és 2004 a szerk.) mintha kínosan ügyelnének arra, hogy ne lehessen azt mondani, valakit azért nem hívtak be interjúra, vagy azért nem kapott meg egy állást, mert kendő volt a fején. Nekem legalábbis úgy tűnik. Nemcsak fényképet nem kérnek, de ha nem egyértelmű az ázsiai vagy más név alapján, hogy viselője milyen nemű vagy nemzetiségű, akkor az sem derülhet ki a beadott önéletrajzból, hogy milyen a pályázó neme, anyanyelve és a többi."
Fényképet legtöbbször az Egyesült Királyságban sem szokás beszúrni az önéletrajzba. Az Egyesült Államokban is fontos szempont, hogy ne a személyes adatok alapján döntsenek egy-egy munkavállalóról, illetve hogy ne lehessen bizonyítani a diszkriminációt.
Ezért a jelentkezésben a családi állapot feltüntetése - ami Magyarországon máig bevett szokás - a HR szakértők egyenesen azt kérik, hogy ne írjuk bele az önéletrajzunkba, hogy házasok, egyedülállók, özvegyek, elváltak, kapcsolatban élők stb. vagyunk-e.
Hazánkban még azt sem tudhatja előre a leendő munkavállaló, hogy mire számíthat, rossz vagy jó pont-e az állást hirdető cégnél a felvételt lebonyolító munkatársak szemében, hogy gyermektelenek vagy gyermekesek, egyedülállók vagy kapcsolatban élők.
Általában a meghallgatás során az elszólásokból derül ki. Ha egyáltalán hangot adnak ennek. Egy nevét nem vállaló pályázónak például a közigazgatásban eddig kifejezetten pozitív tapasztalatai voltak az állásinterjúkon. A meghallgatást végzők, akik a munkáltatói jogokat gyakorolták volna, igen csekély mértékben vagy egyáltalán nem voltak kíváncsiak a jelentkezők magánéletére.
A szakmai tapasztalatok számítottak, a szakmai tudás, és hogy hasonló munkakörben dolgozott-e már az illető - ezekkel kapcsolatban tettek fel kérdéseket, a benyújtott önéletrajz alapján. Volt, ahol a szakmai tudást komoly szakmai keresztkérdésekkel vizsgálták. Mások viszont, akik a közigazgatásban dolgoznak, arról számoltak be, hogy az adott munkahelytől, a vezetőktől is függhet, milyen elbánásban részesül az alkalmazott, mivel egyes irodákban inkább pályakezdőket, vagy kevesebb szakmai tapasztalattal rendelkezőket alkalmaznak. Ilyenkor úgy vélik, ők könnyebben fognak alkalmazkodni.
Amennyiben egy munkavállaló vagy egy adott munkakörre jelentkező pályázó azt tapasztalja, hogy kifejezetten ellenségesek vagy megszégyenítőek vele szemben bizonyos tulajdonságai, például az életkora miatt, annak nem muszáj annyiban hagynia a dolgot. Sokan nem is tudják, hogy a kiközösítés, gúnyolódás, kiabálás, különböző testi kontaktusok már kimerítik a zaklatás fogalmát. "Zaklatásnak minősül" az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint "az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása."
Zaklatni lehet fizikálisan, verbálisan vagy lelki terrorral is. Vagyis az a főnök, amelyik azt mondja a beosztottjának, hogy ugyan mit ért az ehhez vagy ahhoz, már túlságosan öreg, az bizony szóban bántalmazza az alkalmazottat.
"Nem csak a húszéveseké a világ/Az úton még poroszkál nemde néhány korosztály"
A korábbi években a 45 év feletti munkavállalók érezték magukat veszélyben, különösen az 50 év felettiek. Az esélyegyenlőséggel és egyenlő bánásmóddal foglalkozó civilszervezetek és intézmények is kiemelik, hogy a fiatalok, pályakezdők diszkriminációja mellett elsősorban az úgynevezett idősebb korosztály, azaz a 45-50 évesek vagy annál idősebbek a veszélyeztetettek. Azonban egyre gyakrabban tapasztalják azt harmincas nők, különösen harmincas éveik közepén vagy végén, hogy "nem kellenek". Vagyis náluk fiatalabb, tapasztalatlanabb, esetleg kezdő munkavállalókat vesznek fel a helyükre.
Az indok rendszerint az, hogy a fiatalabbakat könnyebb "betörni", alakítani, nem kell nekik annyit fizetni, amennyit egy harmincas, negyvenes munkavállaló elvár, még nincsen családjuk, képlékenyebb a véleményük. Egy Budapest környékén működő multinacionális cég egyik részlegvezetője a toborzáskor meg is mondta a számára rokonszenves húsz éves pályázónak, hogy valószínűleg őt veszi fel asszisztensnek, és pontosan a fenti indokokat sorolta neki.
Pedig az idősebb munkavállalók foglalkoztatásának problémáit nem lehet levenni a napirendről a jóléti társadalmak folyamatos öregedése miatt. Ahhoz képest, hogy a 25 év alattiak száma a demográfiai változások következtében visszaesett, a 18-25 éves korosztály megjelenése bizonyos szektorokban meglehetősen felülreprezentált más korcsoportokhoz képest.
A közalkalmazotti szférában eddig az életkor miatti létszámleépítés ismeretlen volt, és a közalkalmazottak őszintén remélik, hogy ilyesmire nem kerül sor a jövőben. Az oktatási intézmények esetében például bevett gyakorlat, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt elért munkavállalóknak nem ajánlják fel, hogy tovább dolgozhatnak, hanem nyugdíjba küldik őket. Vagy aki a nyugdíjkorhatár közelében van, és az addig végzett munkája alapján ez lehetséges, úgynevezett prémiuméveket számítanak be, és úgy mehetnek hamarabb nyugdíjba. De csupán azért, mert valamilyen életkor betöltöttek a munkavállalók, sem egyéni, sem csoportos létszámleépítést nem hajtanak végre.
Pusztán az életkorral nem indokolható az, hogy valaki milyen minőségű munkát végez és milyen az általános teljesítménye. Ahogy egy nyugdíjas pedagógus mondja: "Aki öregen ilyen vagy olyan, az valószínűleg fiatalon is az volt. Csak akkor elnézték neki, ifjú kora miatt." Az nem az életkor függvénye, hogy ki milyen területen jó; az az egyéniségtől, a korábbi kockázatvállalási hajlandóságtól, neveltetéstől, korábbi munkatapasztalatoktól és egy sor egyéb tényezőtől függ. Bizonyos korcsoportok foglalkoztatása ugyanakkor összefügg azzal is, hogy a régió, amelyben lakik vagy dolgozik, hátrányosabb helyzetű-e a többihez képest. A rosszabb gazdasági és szociális mutatókkal rendelkező régiókban ugyanis az idősebb korosztályok tagjai közül kevesebbnek van munkaviszonya, mint más területeken.
Szegedi Éva
Bokasérülése, felpolcolt lába miatt a "nekifutott" erős ige lenne, mindenesetre egy hét alapos kikérdezésnek ült neki Sonia Sotomayor, akit Barack Obama elnök májusban jelölt az amerikai Legfelsőbb Bíróság új tagjának.
Az 54 éves, szövetségi fellebbviteli bírónő szenátusi meghallgatása hétfőn kezdődött meg. Ha jóváhagyják, a testület mindenkori első spanyolajkú - és egyáltalán, nem angol anyanyelvű - tagja lesz, egyben a jelenlegi második (a mindenkori harmadik) nő. A visszavonulását bejelentő egyik fehér, férfi bíró helyére jelölt Sotomayorral kapcsolatban még a demokraták támogatói körében is merültek fel kétségek.
Különös figyelem irányul rá nemcsak azért, mert Obama első ilyen jelöltjéről van szó, és mert a bíróságon belül éppen egyensúlyban vannak a liberális és a konzervatív bírák, hanem Sotomayor korábbi, vihart kavart egyes kijelentései és ítéletei miatt is.
Így például egyfajta etnikai harcosként is beállítják őt, kiragadva például egy, az igazságszolgáltatás etnikai sokszínűségét méltató, évekkel ezelőtti mondatát: "Azt remélném, hogy egy bölcs latin asszony gazdag élményeinek köszönhetően gyakrabban jut helyesebb következtetésre, mint egy fehér férfi, aki nem azt az életet élte."
Már a nyitónapon felmerült az a vitás ügy, amelyben a Legfelsőbb Bíróság a minap szembehelyezkedett egy bírói testület, és benne Sotomayor korábbi ítéletével.
Ennek alapja a Connecticut állambeli New Haven tűzoltótiszti teljesítményértékelése volt, lényege pedig, hogyan lehet kezelni a "faji kérdést" a közalkalmazottak előléptetésénél.
Ronald Dworkin, világhírű jogászprofesszor is ezt kérdezi a jelölttől a The New York Times hétfői számában: van-e elvben morális vagy alkotmányos kifogása a faji egyenlőtlenség csökkentésére irányuló kényes politikákkal szemben?
Patrick Leahy szenátor, az igazságügyi bizottság elnöke kiemelte, hogy páratlannak számít Sotomayor 17 éves közvetlen ítélkezési gyakorlata, a szintén demokrata Dianne Feinstein pedig azt méltatta, hogy gazdag élettapasztalattal járul majd hozzá a főtalárosok munkájához.
A republikánusok azonban éppenséggel a minimumra szeretnék szorítani a személyes szempontok szerepét, azaz e jelölt esetében a női vagy spanyolajkú aktivizmust.
Egymás szájából vették ki a szót: Jeff Sessions szerint "hívhatjuk empátiának, előítéletnek vagy együttérzésnek, mindenesetre nem a jog gyakorlásáról van szó", míg kollégája, Charles Grassley úgy vélte: "tökéletesen biztosak akarunk lenni benne, hogy a jelölt hűségesen, személyes részrehajlás vagy előítélet nélkül értelmezi az alkotmányt - ez a legalapvetőbb kritérium, hogy valaki a Legfelsőbb Bíróság bírája lehessen."
Az Amerikai Bírói Kamara ajánlása szerint a jelölt ne tegyen ígéreteket arra vonatkozóan, hogyan döntene konkrét esetekben. Sőt egy szakértő szerint annyira maradjon az általánosságoknál, hogy egyenesen halálra untassa a bizottságot.
Ha Sotomayor semmi botrányosat nem mond, és Obama nem kényszerül emiatt neve visszavonására, ezúttal élethosszig tartó álláshoz juthat hozzá. A legidősebb főbíró 89 éves, és még Gerald Ford elnök nevezte ki, 1975-ben.
http://nol.hu/archivum/nem_akarnak_aktivistat_az_usa_legfelsobb_birosagaban
Sonia Sotomayor - http://en.wikipedia.org/wiki/Sonia_Sotomayor
Szudán egy népszerű éttermében 13 nadrágos nőt állítottak elő a razziázó rendőrök, és többüket azonnal megkorbácsolták.
Több nőt fogtak el, és korbácsoltak meg Szudán egyik felkapott éttermében - jelentette a BBC-nek Lubna Ahmed al-Husszein újságírónő, akit szintén bántalmaztak a rendőrök. A vád: illetlen öltözködés, mert nő létükre nadrágot viseltek.
A beszámoló szerint 30 rendőr rontott be a Szudán középső részén fekvő Kartoum város éttermébe, és minden nőt elfogtak, aki nadrágot viselt. A 13 hölgy közül többeket már a helyszínen 10 korbácsütésre ítéltek. Az érintettek értetlenül állnak az eset előtt, mert Szudán ezen régiójában a saria törvénykezés van érvényben, és eszerint a nem muzulmánok nem kötelesek az iszlám szabályai szerint élni, tehát a nők például viselhetnek nadrágot.
Husszein szerint hiába védik őket ügyvédek, nem ússzák meg a 40 korbácsütést.
http://index.hu/kulfold/2009/07/13/nadragviselesert_korbacsoltak_meg_noket/
http://news.bbc.co.uk/2/hi/africa/8147329.stm