Bédy-Schwimmer Róza

Bédy-Schwimmer Róza (Bp., 1877. szept. 11. – New York, 1948. aug. 3.): újságíró, politikus, a magyar feminista mozgalom egyik úttörője. Énekesnő volt, mégis az újságírói pályát választotta. 1897-ben a Nőtisztviselők Orsz. Egyesületének elnökeként indította meg a nők politikai egyenjogúságának elismertetését célzó mozgalmát, 1904-ben megalakította a polgári radikális jellegű Feministák Egyesületét. A nő c. lap szerk.-je 23 éven át. 1913-ban nemzetközi nőkongresszust szervezett Bp.-en. 1914-ben a nemzetközi nőmozgalom sajtótitkáraként működött Londonban. Az I. világháború kitörésétől kezdve a háborúellenes, pacifista mozgalom egyik vezetője. 1918-ban a polgári demokratikus forradalom után rövid ideig a Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának tagja, majd a Károlyi-kormány svájci követe volt. A Tanácsköztársaság alatt lemondott. 1919-ben Európa-szerte agitációt folytatott a mo.-i fehérterror ellen, 1921-ben az USA-ba költözött. 1929-ben megtagadták az amerikai állampolgárságot, mert nem volt hajlandó aláírni, hogy szükség esetén fegyverrel is szolgálja új hazáját. 1937-ben világbékedíjat kapott. – M. A magyar nőmozgalom régi dokumentumai (Bp., 1907); Staatlicher Kinderschutz in Ungarn (Leipzig, 1908). – Irod. Benedek Marcell: Schwimmer R. (Huszadik Század, 1948. 5-6. sz.)

Escolastica Hurtado Girón y Silva de Pico

Escolastica Hurtado Girón y Silva de Pico, A salamancai gondolkodó (La Pensatriz Salamantina) című nőknek szánt lap főszerkeztője. Spanyoloszágban indította el a lapot 1777-ben, még mielőtt a francia forradalom kiterjesztette volna a nőkre is az egyenlő jogokat.

Bingeni Hildegárd (1098-1179)

Adelgundis Führkötter: Bingeni Hildegárd élete, ahogyan Gottfried és Theoderich szerzetes a XII. században lejegyezte. Ursus Libris, 2004.
Bingeni Hildegárd (1098-1179) bencés apátnő a középkor egyik legnagyobb látnoka volt. Már kora gyermekkorától kezdve, majd hosszú élete során mindvégig csodálatos víziókban volt része, amelyeket rendtársai segítségével, kódexekbe foglalva hagyományozott az utókorra. Az ő nevéhez fűződik a máig működő rupertsbergi apátság megalapítása, és több, a természettel és a gyógyítással foglalkozó, korát sok tekintetben messze megelőző mű megalkotása is.A kortárs szerzetesek által írt életrajzot, amely egyben a kor hangulatát, szellemiségét híven tükröző, érdekes dokumentum, Adelgundis Führkötter Hildegárd koráról és munkásságáról széles körű áttekintést nyújtó tanulmánya vezeti be.Helyet kapnak a könyvben a hatalmas erejű látomásokat megörökítő kódexek sajátos stílusú, gyönyörű képei és a hozzájuk kapcsolódó szövegrészek is.

Feminizmus és Történelem, a Balassa Kiadó sorozata

• Braidotti, Rosi: Egy nomád térképei. Feminizmus a posztmodern után, ford. Vándor Judit, Agárdi Izabella, 2007
• Gender, Memory, and Judaism, szerk. Gazsi Judit, Pető Andrea, Toronyi Zsuzsa, közös kiadás a CEU-val, valamint a Gabriele Schäfer Verlaggal, 2007
• Miles, Rosalind: Az idő leányai. A nők világtörténelme, ford. Juhász Borbála, 2000
• Pető Andrea: Rajk Júlia, 2001
• Van-e a nőknek történelmük?, szerk. Joan Wallach Scott, ford. Greskovics Endre, 2001
• Mosse, George L.: Férfiasságnak tüköre. A modern férfieszmény kialakulása, ford. Székely András, 2002
• Szarka Klára: Fotográfia nőnemben, (a Magyar Fotóművészek Szövetségével közös kiadás), 2002
• Női esélyegyenlőség Európában, szerk. Pető Andrea, 2003
• A nők Horvátországban. Nőtörténelem és női művelődés, szerk. Andrea Feldman, ford. Radics Viktória, 2008
• A nők migrációja Keletről Nyugatra. Társadalmi nem, mobilitás és azonosulás a jelenkori Európában, szerk. Pető Andrea, ford. Szári Péter, 2008
• Passerini, Luisa: A nők és a feministák története, ford. Kotsis Orsolya, 2003
• Nikolcsina, Miglena: Jelentés és anyagyilkosság, ford. Csíkhelyi Lenke, 2004
• Wieser, Margot: Csendes lázadás. Nők a rendszerváltásról, ford. Németh Zita, Katona Eszter, 2004
• Epstein, Helen: Anyám nyomában, ford. Vándor Judit, 2005
• Gerhard, Ute: Lélegzetvételnyi szünet, ford. Mesés Péter, 2006
• Butler, Judith: Problémás nem, ford. Berán Eszter, Vándor Judit, 2007

Rosi Braidotti

Rosi Braidotti: Egy nomád térképei. Feminizmus a posztmodern után. Balassi Kiadó, 2007.
„A feminista filozófia az a tevékenység, amelynek célja, hogy az egyéni, társadalmi nemi identitás kérdéseit vizsgálja, valamint az, hogy a politikai szubjektivitás, a tudás, a diverzitás, az episztemológiai legitimizáció illetve a szubjektivitás alternatív reprezentálásának lehetőségeit kutassa.” A kötet a feminista filozófus elméletének fő pontjait foglalja össze. Braidotti igazi nomád értelmiségi, az európai poszt-strukturalizmus meghatározóan élénk egyénisége. Munkájára a pszichoanalitikus iskola, valamint a kontinentális posztmodern filozófia illetve a francia feminista iskola hatott. Braidotti az információs társadalom illetve az újmaterializmus kihívásaira reagálva a feminizmus új hullámát alakítja, amely az emberi és a nem-emberi közötti határokat mossa el, ezzel a kettős ellentéteken alapuló nyugati tudományos gondolkodás kritikája. Elméleti rendszerében a társas viszonyokba ágyazott, egyének közötti valamint egyénen belüli többszörös különbség összetett, korántsem egységes politikai szubjektumokat hoz létre, amelyeknek meghatározott anyagisága, neme illetve tér- és időbeli helyzete van. Braidotti etikájában felelősségteljes, a másságot igenlő és elfogadó, ugyanakkor a relativizmust elvető álláspontot képvisel. Fordította: Vándor Judit.

Ljudmila Ulickaja

Ljudmila Ulickaja: Életművésznők. Budapest, Magvető Kiadó, 2004.

"Zsenya olyan nő, aki első látásra bizalmat ébreszt az emberekben. És nőtársai szinte gondolkodás nélkül elmesélik neki az életük történetét, a szerelmeiket, a családi drámákat, a szerencsés fordulatokat. A nyaralás közben megismert Irene azt mondja el, hogyan vesztette el négy gyerekét. A szomszéd kislány egy ufóról mesél, a távoli rokon kamaszlány arról, hogy szenvedélyes szerelmi viszonyt folytat a nagybátyjával. A Svájcban dolgozó orosz prostituált a nehéz gyerekkorát mondja el, és hogy egy érett férfi, egy bankár, végre elveszi feleségül. Zsenya felnőtt életének különböző szakaszaiban találkozik ezekkel a történetekkel. Hol éppen elvált az első férjétől, hol egy új szerelem tűnik fel a láthatáron, hol újra összeköltözik a második férjével. És mindig megrendül, amikor kiderül, hogy a lányok-asszonyok meséi - mesék. Hazugságok, ábrándok, vágyálmok. De ezeket is meg kell értenie, ha a saját életében rendet akar teremteni, ha meg akarja tanulni az élet hétköznapi művészetét. Persze, ha van ilyen egyáltalán... Ljudmila Ulickaja könyve hat történetből áll, mondhatni: hat este, hat nem is olyan könnyű darab, amelyeket lebilincselő elbeszélésmód, nagy-nagy életismeret és finom, szomorkás irónia jellemez. Ahogy a nagy orosz íróktól megszoktuk."

Ljudmila Ulickaja: Kukockij esetei. Magvető Könyvkiadó, Budapest 2003.

"A Kukockij esetei című regény különleges helyet foglal el az eddigi életműben. Igazi elbeszélőkedvvel, a klasszikus orosz próza legjobb hagyományait követve - és azokat a mai kor embere számára "fogyaszthatóan" megújítva - mesél el egy nagy ívű, a XX. század közepének Oroszországában játszódó családtörténetet, amelyben azonban a család csak a legnagyobb jóindulattal nevezhető családnak. A regény főhőse, Pavel Kukockij doktor, a kiváló nőgyógyász különleges képességekkel rendelkezik: "belső látásával" - mintha csak röntgenszeme lenne - érzékeli a méhet, a magzatot, a női szervezet felépítését, egészen a sejtszerkezetig. Kukockij doktor mégsem tud boldog, kiteljesedett életet élni: karrierje megbicsaklik a szovjet hivatalokkal az abortusz elismertetéséért folytatott reménytelen küzdelemben, házassága Jelenával, az egyre jobban a látomások világába forduló szeretett nővel fokozatosan tragédiába torkollik, nevelt lányával, akinek életsorsa szintén szövevényessé válik, egyre inkább elveszíti a kapcsolatot - és végül Kukockij doktor a kilátástalan helyzetből az alkoholizmusba menekül."

Ulickaja, Ljudmila: Médea és gyermekei. Magvető Könyvkiadó, 2003.

"Egy család regénye, a legnagyobb orosz írókat idéző stílusban. A Médea és gyermekei lebilincselő olvasmány. A krími görög Médea Szinopli hegyiházában minden nyáron összegyűlik a nagy család. Médeának ugyan saját gyermekenem született, de anyja tizenkét testvérrel hagyta itt, pár héttel tengerész apja halála után. Tartalom A család viharosan gyarapodik, és nyári kalandjaik, tragédiáik, szerelmeik, elválásaik, csetepatéik elevenednek meg e könyv lapjain bölcs iróniával, finom távolságtartással, a narrátor ritka, de éles közbeszólásaival. Ljudmilla Ulickaja orosz írónak az 1980-as évektől jelennek meg írásai. Könyveit Amerikában, Európában és Kínában is kiadták. Hazájában 1993-ban vált ismertté, amikor aSzonyecska című kisregényét Booker Díjra jelölték. Ulickaja a felülmúlhatatlan orosz próza folytatója és örököse."

Ulickaja lesz a könyvfesztivál díszvendége
Ami az életművészetről tudható...
"A tatárok visszatértek" (Ljudmila Ulickaja írónő)
Simon Izabella: Az írás női kromoszómái: Ulickaja esetei
Ljudmila Ulickaja: Kukockij esetei

E. Csorba Csilla

E. Csorba Csilla: Máté Olga fotóművész. Petőfi Irodalmi Múzeum, Helikon Kiadó, 2006.

Máté Olga a 20. század első felében alkotó fotóművész, akinek munkásságát, egybevetve férfikollégáiéval is, a legelsők között emlegethetjük. Írók, művészek, szabad gondolkodók, önmegvalósításra törekvő nők keresték fel szalonként is működő Veres Pálné utcai műtermét. Máté kapcsolatot tartott a társművészetek alkotóival, nyomon követte az ott felbukkanó modern törekvéseket, dokumentálta a modern tánc születését, a modern építészet első jelentős produkcióit Szinte egyedülállónak mondható műfaji sokoldalúsága, portré, gyerekfelvétel, csendélet, városkép, reklámfelvétel egyaránt kikerül műterméből. Szakmai pályafutása végéig megújulni kész természete hazai és külföldi kiállítások eredményes résztvevőjévé avatta. Anya, asszony és művész hármasságát egységben megvalósító szándéka kereknek, teljesnek mondható életet, mű-együttest hagyott maga után.