Bédy-Schwimmer Róza (Bp., 1877. szept. 11. – New York, 1948. aug. 3.): újságíró, politikus, a magyar feminista mozgalom egyik úttörője. Énekesnő volt, mégis az újságírói pályát választotta. 1897-ben a Nőtisztviselők Orsz. Egyesületének elnökeként indította meg a nők politikai egyenjogúságának elismertetését célzó mozgalmát, 1904-ben megalakította a polgári radikális jellegű Feministák Egyesületét. A nő c. lap szerk.-je 23 éven át. 1913-ban nemzetközi nőkongresszust szervezett Bp.-en. 1914-ben a nemzetközi nőmozgalom sajtótitkáraként működött Londonban. Az I. világháború kitörésétől kezdve a háborúellenes, pacifista mozgalom egyik vezetője. 1918-ban a polgári demokratikus forradalom után rövid ideig a Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának tagja, majd a Károlyi-kormány svájci követe volt. A Tanácsköztársaság alatt lemondott. 1919-ben Európa-szerte agitációt folytatott a mo.-i fehérterror ellen, 1921-ben az USA-ba költözött. 1929-ben megtagadták az amerikai állampolgárságot, mert nem volt hajlandó aláírni, hogy szükség esetén fegyverrel is szolgálja új hazáját. 1937-ben világbékedíjat kapott. – M. A magyar nőmozgalom régi dokumentumai (Bp., 1907); Staatlicher Kinderschutz in Ungarn (Leipzig, 1908). – Irod. Benedek Marcell: Schwimmer R. (Huszadik Század, 1948. 5-6. sz.) 2009/03/16
Bédy-Schwimmer Róza
Bédy-Schwimmer Róza (Bp., 1877. szept. 11. – New York, 1948. aug. 3.): újságíró, politikus, a magyar feminista mozgalom egyik úttörője. Énekesnő volt, mégis az újságírói pályát választotta. 1897-ben a Nőtisztviselők Orsz. Egyesületének elnökeként indította meg a nők politikai egyenjogúságának elismertetését célzó mozgalmát, 1904-ben megalakította a polgári radikális jellegű Feministák Egyesületét. A nő c. lap szerk.-je 23 éven át. 1913-ban nemzetközi nőkongresszust szervezett Bp.-en. 1914-ben a nemzetközi nőmozgalom sajtótitkáraként működött Londonban. Az I. világháború kitörésétől kezdve a háborúellenes, pacifista mozgalom egyik vezetője. 1918-ban a polgári demokratikus forradalom után rövid ideig a Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának tagja, majd a Károlyi-kormány svájci követe volt. A Tanácsköztársaság alatt lemondott. 1919-ben Európa-szerte agitációt folytatott a mo.-i fehérterror ellen, 1921-ben az USA-ba költözött. 1929-ben megtagadták az amerikai állampolgárságot, mert nem volt hajlandó aláírni, hogy szükség esetén fegyverrel is szolgálja új hazáját. 1937-ben világbékedíjat kapott. – M. A magyar nőmozgalom régi dokumentumai (Bp., 1907); Staatlicher Kinderschutz in Ungarn (Leipzig, 1908). – Irod. Benedek Marcell: Schwimmer R. (Huszadik Század, 1948. 5-6. sz.) 
