Szexizmus a nyelvben

Férfi és nő másként közöl, beszélget, nyer meg. A hétköznapok játszmáin, stratégiáin túl tudományos viták is szólnak a női és a férfi nyelvváltozatok különbségeiről.

Kormos Bea | 2009. október 1.

Kétféle nemről beszélhetünk: biológiai és társadalmi nemről. Az előbbit anatómiai és kognitív eltérések határozzák meg, az utóbbi pedig összetettebb kategória: férfi és nő a társadalmi különbségek, valamint a társadalmi szerepek, elvárások szerint csoportosítva.

A nő nem férfi, a férfi nem nő

„Áldott vagy Te, Örök Istenünk, a Világ Ura, aki nem nőnek teremtettél engem.”

Felmerül a kérdés, hogy a nyelvi szexizmus tudományos probléma-e. Hiszen a nyelv tükrözi a diszkriminációt, viszont ennek megoldása nem a nyelvészet feladata. A jelenség szociolingvisztikai elemzése azonban létező tudományos kérdés.

Olyan szópárokban, mint színész/színésznő, költő/költőnő, orvos/orvosnő, szerző/szerzőnő, a „nőneműsített” változat a jelölt. Tehát a kiinduló, jelöletlen hímnemű alakból képeztük a nőnemű formát, mely csak ehhez képest létezik. Használata esetenként kisebb szakértelmet, teljesítményt és értéket sugallhat.

A magyar nyelvjárásokban a gyerek, illetve a köznyelvben használatos ember kifejezés nem kifejezetten vonatkozik nőnemű személyre. Erre példa a következő: „Vót nekik két gyerëkik: ëgy gyerëk mëg ëgy lyány” (Új Magyar Tájszótár).

Az angol nyelvben is számos példa alkalmas a fenti problémakör szemléltetésére: Marie Curie was the first Polish man to receive the Nobel Prize in physics ('Marie Curie volt az első lengyel [ember], aki fizikai Nobel-díjat kapott').

Az angolban hímnemű birtokos névmás szerepelhet akkor is, ha férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik: Every student must pay his tuition fee” ('minden diáknak be kell fizetnie a tandíját'). Ugyanez a jelenség pl. a franciában és a szláv nyelvekben is megfigyelhető. Ugyanakkor megemlítendő, hogy az angolban az ún. egyes számú they, ami visszautaló határozatlan névmásként is használatos, újabban nemsemleges, sima személyes névmásként is bevethető: „Who did you choose as your new flatmate? What do they do for a living?”

A névmások háborúja azonban valójában nem a névmásokért folyik. Az igazi cél a nyelvi diszkrimináció létezésének megállapítása, a probléma vizsgálata.

Működj együtt, vagy mondj ellent!

A társadalmi beilleszkedés során a gyerekek a nemüknek megfelelő nyelvhasználatot sajátítják el, amely a későbbiekben még formálódik. Itt határozható meg a két fő irányvonal: a nők és a férfiak nyelvhasználata.

Már a gyerekek beszélgetéseiből le lehet szűrni olyan következtetéseket, amelyek szerint a nemekre jellemző eltérő nyelvhasználat és egyéniség már nagyon korán kialakul: ezek a lány- és fiúbarátságok. Az előbbire a közös beszélgetés jellemző, míg a másiknál a közös tevékenység erőteljesebb. Amerikai vizsgálatok pedig azt állapították meg, hogy a lányok társalgása együttműködés-orientált, szemben a fiúk versengésorientált beszédével.

Ki hallgat meg kit?

Több tudományos vizsgálat is igazolta az erő felnőttkori egyenlőtlen eloszlását. A férfiakra jellemző, hogy aktívan akarják irányítani a beszélgetést. A nők esetében inkább kooperatív társalgásról beszélhetünk. A női beszédben az érzelmi (affektív) és a másikkal való szolidaritást jelző elemek száma nagyobb.

A megszólalás és félbeszakítás jogát az erő elve alakítja: az azonos neműek közötti beszélgetésekben a félbeszakítások száma alacsony, de különneműek közötti társalgásban a férfiak jóval többször szakítják félbe a nőket, mint fordítva (West és Zimmerman 1975).

Ez közhely

A női társalgási stílusról szóló sztereotípiákat a tapasztalati vizsgálatok nem erősítették meg. Ilyen közszájon forgó sztereotípia például az, hogy a nők többet beszélnének, mint a férfiak. De azok a feltevések sem bizonyultak igaznak, miszerint a női beszédben gyakoribbak a többértelmű és homályos kifejezések, vagy a folyamatos megerősítés igényének jelzései.

Közhelyszerű, de jobbára igaz megállapítás a női nyelv általában vett udvarias voltáról (Holmes 1995) és helyességéről szóló sztereotípia. Ugyanakkor a nem sztenderd nyelvi elemek használata is a nőkre jellemző. Az empirikus kutatások igazolták, hogy a nők kevesebb „helytelen” formát használnak, mint a férfiak.

„Dolgok” kontra érzelmek

A nők és férfiak kommunikációja közötti további különbség, hogy a nők például több minimális visszajelzést adnak, folytatják egymás gondolatmenetét, bevonják a másikat a beszélgetésbe. A férfiak inkább „dolgokról”, a nők inkább érzelmekről beszélgetnek (Coates 1996).

Azokban a közösségekben, ahol a nők mozgástere túlterjed például a lakóhelyen, a nők inkább megismerik a nyelv választékosabb, társadalmi értékelés szerint „jobb” változatait (Milroy 1980). Sok nyelvi változás esetében a nők nyelvhasználata bizonyíthatóan előbb jár, mint a férfiaké, de nem igaz, hogy mindig és mindenütt a nők lennének a nyelvi változás „mozgatói” (Holmes 1996).

A nők szerepe a nyelvi változásban, a nyelvcserében, a közösség eredeti nyelvének megőrzésében attól a társadalmi viszonyrendszertől függ, amelyben élnek.

A nemek nyelvhasználatára vonatkozó kutatások következtetéseiből többnyire hiányoznak a kizárólagosságok. Leginkább tendenciákat állapítottak meg a kutatók. Az európai kultúrkörben inkább kerülendő a kivétel nélküli, a két nem nyelvhasználatára vonatkozó szabályok felállítása, az elszigetelt, sok esetben alacsony számú beszélővel rendelkező nyelvekkel és azok kultúrájával szemben.

Forrás:

Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002.

Cseresnyési László: Nyelvek és stratégiák (avagy a nyelv antropológiája). Bp., Tinta Könyvkiadó, 2004.

Dr. Bodnár Gabriella: A kommunikáció szociálpszichológiája, http://www.erg.bme.hu/oktatas/tleir/gt529960/kom_pszich.pdf.

A zsidó férfiak reggeli imája. Oberlander B. Sámson fohásza. Budapest: Chábád Lubavics, 1998.

HOLMES, Janet, 1995, Women, Men and Politeness, London, Longman.

HOLMES, Janet, 1996, Women's role in language change: A place for quantification.

MILROY, Lesley, 1980, Language and Social Networks, Oxford, Blackwell.

ZIMMERMAN, D. & C. WEST, 1975, Sex roles, interruptions, and silences in conversation, in: B. Thorne & al. szerk. Language, Gender and Society. Rowley, MA: Newbury House.

COATES, Jennifer, Women Talk. Conversation Between Women Friends. Blackwell,1996.

Új Magyar Tájszótár (2: 743).

http://www.nyest.hu/hirek/szexizmus-a-nyelvben#

Felháborodást kelt a szüzességet tettető szerkezet

Egyiptomban hatalmas felzúdulást keltett egy új kínai találmány, amelynek segítségével szüzességet tettethetnek a nők nászéjszakájukon.

Shiri Zsuzsa| NOL| 2009. szeptember 29.

A helyi tudósok és jogászok egy része hevesen tiltakozik a szerkentyű behozatala ellen, sőt halálbüntetést követelnek az esetleges importőr fejére - jelentette a BBC helyi riportja. Abdul Mouti Bayoumi professzor az al-Azhar Egyetemről egyenesen azt nyilatkozta, hogy a készülék megjelenése a bűn társadalmi terjesztését jelentené, amit az iszlám Saria jog halállal sújt.

A kínai szerkezet vérhez hasonlatos folyadékot enged szabadon, s ezzel lehetővé teszi a hölgyek számára szüzességük elvesztésének imitálását.

Mindössze 15 dollárba kerül, vagyis jóval olcsóbb és egyszerűbb megoldást jelent a házasság előtti szex eltitkolását szolgáló műtéti beavatkozásnál. Az arab világ több részén, így például Szíriában ottani források szerint már be is szerezhető, de Egyiptomban várhatóan a parlamentben törvénnyel tiltják majd behozatalát.

http://nol.hu/mozaik/felhaborodast_kelt_a_szuzesseget_tetteto_szerkezet

Gázában tilos nőket motoron szállítani

A Hamasz-kormány Gázában megtiltotta a motorosoknak, hogy hátsó ülésükön nőket szállítsanak. A tiltást a Hamasz belügyminisztériumának honlapján tették közzé, ahol a rendelet célját is meghatározták: a polgárok biztonságának védelmét és a palesztin társadalom szokásainak és hagyományainak stabilitását.

Shiri Zsuzsa, Jeruzsálem| NOL| 2009. október 7.

Gázában nők maguk nem vezetnek motorkerékpárokat, de mindeddig előfordult, hogy a vezető mögött helyet foglalhattak. A Hamasz az iszlám vallási jog, a Saria szabályait igen szigorúan értelmezi, s nem ez az első intézkedésük ez ügyben. Mindent elkövetnek, hogy a tengerparton ne heverésszenek férfi-női vegyes párok, s többek közt a női ügyvédeket a törvényhozásban a fejkendő viselésére kötelezték - egyenlőre önkéntes alapon, de a szembeszegülőket a helyiek beszámolói szerint a verés és a letartóztatás veszélye fenyegeti.

A londoni Al-Quds al-Arabi lap jelentése szerint Gázában erénycsősz csoportok a nőket fejkendő viselésére szólítják fel különösen a számukra nagy kihívást jelentő tengerparton, s a magányos autókat vizsgálják, nehogy nem összeházasodott párok szerintük nemkívánatos módon együtt tartózkodjanak bennük.

http://nol.hu/kulfold/gazaban_tilos_noket_motoron_szallitani

Twiggy: jöhet-e még forradalom?

Miközben az egykor merészen újszerű tinimodell, Twiggy (Lesley Hornby) 60. életévéhez érkezve, hivatalos honlapján, immár konszolidált, kellemes üzletaszszonyként születésnapi emlék-fotókiállításra invitálja a látogatókat - Hamburgban, egy kocsmában néhány fiatal különleges fotózásra készülődik. Felhörpintik kávéikat, és áttelepülnek egy stúdióba, ahol Straulino, neves divatfotós irányításával lázas munka indul. Installációk ácsolódnak, lágy drapériák omlanak, két légies modell hófehér, áttetsző lepleket, hatalmas, rafináltan feltűzött kontyot, vérforralóan ártatlan sminket és gyönyörű körmöket kap, és néhány órás munka után megszületik az eredmény: aprólékos pontossággal életre hívják a Louvre-ban őrzött XVI. századi francia festményt, Gabrielle d'Estrées és nővére kettős portréját.

Székely Anna| Népszabadság| 2009. október 3.

Twiggy "fénykorában"

Azt az elhíresült képet, amelyen a testvér oldalról, minden aggály nélkül, kecses mozdulattal összecsippenti Gabrielle egyik mellbimbóját. (De tényleg.) A különbség csak annyi, hogy a XXI. századi, élő verzión a nővér másik kezében ott van a reklámozni kívánt parfüm, a Forbidden Fragnance (Tiltott illat) finom üvegcséje, és a háttérben dús girlandokkal övezve feltűnik egy ájtatos Mária-kép, amely a Vive Maria német divatmárka termékein (ez a parfüm is az övék) - kereszttel, illetve Jézus-fejjel váltakozva - a márkát meghatározó díszítőelem.

A hatás lenyűgöző. Ugyanaz a jelenet, de itt az artisztikus szépség fülledt budoárhangulattal keveredik, s a "szende" lányok mögött felvillan a búcsúgagyi, a falusi templomi ajándékárusok csészéin, kisterítőin megjelenő Szűz Mária-fej. A reklámkép készítésének folyamata és az eredmény jól nyomon követhető a Forbidden Fragnance parfüm honlapján, egy szárnyaival verdeső (!) kis tévékészülék képernyőjére kattintva.

Mint hírlik, a Vive Maria "ájtatos" ruháiért rajong a nép. Pedig a valóságban nincs közvetítő művész, aki megemel és ironizál, ott minden máriás, jézusos erotikus ruhadarab egyszerűen kuplerájgiccs. De tulajdonképpen a szexuális forradalom óta, amióta tényleg nincsenek tabuk, már semmin sem lepődünk meg. A nemzetközi porondon megjelenő felvillanyozó divatötletek, avantgárd modellek és trendek mellett mindenféle ócska, viccesnek szánt vagy művészinek álcázott, valójában eklektikus és zagyva megoldást, formát és figurát felkínáltak már nekünk.

Hosszú combok egy e heti divatbemutatón
REUTERS - Paolo Bona

A kifutókon csontsovány modellek rohangálnak, miközben az emberiség civilizált részének egyik fele kétségbeesésében az ágyon heverész és csipszet zabál, a másik fele pedig a fiatalságért liheg. Milliárdos médiacézárok, fogyókúra-iparosok és fitneszguruk diktálják a lihegés ütemét, és jaj annak, aki eltéveszti, máris kihullott a versenyből. A férfiak merengve nézik a szexlapok hölgyeinek feltöltött száját, keblét, és mielőtt asszonyaik hazaérnének a napi munka- és gyerekvadászatból - a fürdőszobába vonulnak és leborotválják a szőrt mellkasukról, hónaljukról és ágyékukról.

Tulajdonképpen mi is volt az, amivel Twiggy a múlt század hatvanas éveiben akkora megrökönyödést keltett?

A szépségeszménnyel, viselettörténettel is foglalkozó művészettörténész, F. Dózsa Katalin szerint a csontok, bőrök és zsírpárnák mai zsibvásárában nemigen tudjuk megérteni, mekkora döbbenetet okozott a hatvanas években, amikor egyszer csak egy betegesen sovány tinilány jelent meg a kifutón. Bár a korábbi korok vaskosabb nőideáljától eltérő, fiús alkatú, férfias zakóban járó, rövid hajú női figura tulajdonképpen az egész XX. században jelen van már, éppen akkor, a II. világháború utáni néhány évtizedben az emberek békebeli gömbölyűségekre vágynak. Ekkor teremti meg Dior a New Look nőies divatját, ez Európában Sophia Loren és Gina Lollobrigida uralkodásának ideje, Amerikában pedig Marilyn Monroe és Jane Mansfield hódít. Persze ez a jelenség is részben visszahatás a férfiasodó, feminista nőtípus előretörésére.

Csakhogy a hatvanas években egyre erősödik az ifjúság emancipálódásának a problémája - valamennyire Brigitte Bardot is a robbanó ifjúságot képviseli. Forrong a világ. A szoknya rövidül, a frizuradivat egyik pillanatról a másikra totálisan megújul, az ember kilép a világűrbe. És a hatvanas évek közepén megszületik Angliában az első, mindezeket a hatásokat magába olvasztó szupermodell, Twiggy, aki részben már a '68-as "ifjúsági" forradalom előembere.

A miniszoknyát egy zseniális angol divattervező, Mary Quant találta ki 1964-ben, és ő vezette be a divat világába az 1963-ban Vidal Sassoon által kreált újfajta hajvágást is. És Quant megformálta Twiggyt - sima rövid haj, lapos cipő -, az ő kislányos, vékonylábú figurájával "el lehetett adni" az akkor még nagyon meghökkentő minit. Szinte természetesnek tűnt, hogy egy ilyen majdnem gyerek rövid szoknyát hord. Csak a szemfestése volt egyedi, sötét, erős. Így a tulajdonképpen aszexuális, gyermeki külsőbe mégiscsak belecsempésztek bizonyos lolitás erotikát. Lolita az emigráns orosz író, Vladimir Nabokov által éppen akkortájt megteremtett, és Stanley Kubrick művészetével filmre vitt vonzó gyermeklányfigura, aki végzetes, szenvedélyes kapcsolatba keveredik a nevelőapjával. Az űrhajózás megindulásának hatására francia oldalról egyfajta űrhajósdivat is hozzácsapódott mindehhez. A szinte "mell nélküli" Twiggy alkalmas volt a zárt, sima felsők viselésére, hiszen az űrhajósruhák sem árulják el, hogy férfi vagy nő rejtőzik-e mögöttük. No és még egy szál kuszálja a bonyolult összefonódásokat: ekkor jelent meg először a "retró" is, a trend, a hajviselet a 20-as évek divatját is igyekezett visszaidézni.

Az édes élet bujasága, a pazar keblű Anita Ekberg és a ringó csípőjű Marilyn Monroe után ez a szögletes "Ágacska" (Twiggy = Ágacska, gyerekkorában így becézték) alaposan megszurkálja a közvéleményt. De a "megváltásra váró" fiatalok boldogan emelik a magasba. Tinilányok milliói sikítva követik őt, mint a "gombafejűeket", és akár a halálba is, mert a tömegpszichózis hatására rengetegen életveszélyes éhezésbe kezdenek, hogy minél hamarabb hasonlíthassanak bálványukra. És terjedni kezd az anorexia.

Gabrielle d'Estrées és nővére mai változatban

A Budapesti Corvinus Egyetem Magatartás-tudományi és Kommunikációelméleti Intézete igazgatóhelyettese, dr. Forgács Attila emlékeztet, hogy már Sisi, a magyarok szeretett királynéja is mániákusan testgyakorlatokat végzett, meghaladta korát, és példaképül szolgált, nyomában megjelent az új női szépségideál: a karcsú derekú, a vékony, a sisis. Aztán a XX. század húszas éveiben a feminista, férfias nőkön kívül Modigliani nyúlánk nőfigurái is mintát adtak a modern nőtípus kialakulásához. A soványságkultusz tömeges terjedése azonban valóban Twiggy feltűnése utánra tehető, és vannak ennek extrém megnyilvánulásai is.

Például Ana (értsd: anorexia), az első ismert e-istennő az önsanyargatás, az önéheztetés netistennője. Ana hívei Proana címen az internetes blogoldalakon tartanak egymással kapcsolatot, lelkesítik egymást, technikákat közölnek, miképp lehet hódolni az éhezés dicsőségének, hogyan lehet ellenállni a pszichoterápiás beavatkozásnak vagy a szülők, pedagógusok és a nem anorexiások nyomásának. Az oldalak látogatói titkos megkülönböztető jegyet hordanak magukon (pl. egy bizonyos színű karkötőt). Egy korábban nem ismert jelenség, a virtuális netszekta, vagy ha úgy tetszik, e-szekta tűnt fel a világhálón. És hiába jelentek meg néhány éve az elrettentő, csontvázszerű nőalakot ábrázoló, anorexiaellenes óriásplakátok Európa nagyvárosaiban, az anorexia virtuális vírusa az interneten ma is terjed. Ez olyan e-vírus, amely nem a számítógépet, hanem a használóját fagyasztja (nem csak fogyasztja) le.

- A világ jócskán megváltozott Twiggy kora óta - véli Antalóczy Tímea szociológus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense. - A divat- és fotómodellek ma nem csupán divathölgyek, a celebvilág működési területe eltolódott az elektronikus média irányába. A divatszakmának egyedül már nincs akkora hatalma, hogy sztárokat teremtsen. Többnyire azok a modellek lesznek ismertek, akiket a média felkap és többféle formában felhasznál. Magyarországra ez különösen érvényes. Jó néhány befutott, kiváló tervező és divatház működik, és egyre újabb fiatal tehetségek tűnnek fel a Fashion Extasy, a Street Fashion vagy más ötletes cég-divatbemutatókon, esetleg a Room című, valóban világszínvonalú divatlapban - de a színeket, az aktuális vonalakat, és még a modellek éppen trendi típusainak paramétereit is alapvetően Párizsból és a világ újabb divatfővárosaiból, New Yorkból, Madridból és Milánóból diktálják. És valójában eddig csak néhány erős karakterű magyar tervező tudta bevenni ezeket a végvárakat. A szép leányok pedig nálunk is csak jönnek, jönnek ki számolatlanul a különféle ügynökségektől, amelyek remek üzletet csinálnak a modellképzésből, de igazából nem egyéniségeket formálnak, csak futószalagon gyártják a csinos "vállfák"-at, akikre könnyen rá lehet aggatni mindent. Aztán ha a média vagy valamelyik szépségverseny-szervező nem figyel fel rájuk, vagy eltűnnek a süllyesztőben, vagy playmate lesz belőlük. Twiggy még Andy Warhollal is dolgozott, mert a művészt Marilyn Monroe után az ő figurája is megihlette, de viseleteivel a minimal art és az op-art alkotóihoz is kötődött. Aztán énekelt, műsort vezetett, filmekben játszott, két Golden Globe-díjat is sikerült beszereznie. Ma a modellek csak igen ritkán tudnak a művészet által "megnemesülni", kibontakozni. Túlélőshow-kba és reality show-kba vezet az útjuk, nálunk esetleg - na, nem kutyába mennek le, hanem - halak lesznek a tortán.

A divattervezés azonban mára világszerte komoly művészetté és óriási üzletté nőtte ki magát. De a kegyetlen verseny, az állandó egymásra figyelés azt is eredményezi, hogy naponta találkozhatunk újabb meghökkentő ötletekkel és trendekkel. Már minden volt, és szinte mindennek az ellenkezője is. Vajon a szépségideálban vagy a viseletek terén lehet-e még várni valami fergetegesen újat?

- Váratlanságot akar? Egy dologtól tartok - jegyzi meg F. Dózsa Katalin. - Az a tény, hogy már nemigen lehet meglepni semmivel az európai embereket, a sivárság, a tabuk nélküliség feltehetően nagyon kiszárít sokakat, és vágyódnak valami új eszmény után. Vajon nem jutnak-e emiatt különös döntésre, és nem veszik-e magukra tömegesen az iszlám kendőt? Nem fogják-e ebben megtalálni belső nyugalmukat és a kapaszkodót?

http://nol.hu/lap/hetvege/20091003-twiggy__johet-e_meg_forradalom_

Az első magyar alternatív iskola megalapítója

Az első lék a kádári iskolán

Harcos forradalmár és szelíd tanító néni. Pályáját egyszerre kísérik fegyelmi ügyek, pártfeljelentések és hangos sikerek. Az első magyar alternatív iskola megalapítója, aki már a hatvanas években egészen máshogy képzelte el a nevelést, mint ahogy az oktatásirányítók és a pedagógusok többsége. Winkler Mártánál jártunk.

Winkler Márta

Október első hétvégéjén konferenciával ünnepli a magyarországi alternatív pedagógia a húszéves történetét a Millenárison. Nagyjából a rendszerváltás idejére tehető az első gyerekközpontú iskolák hivatalos megjelenése. Az első, a Kincskereső 1988-ban indult, de már korábban mutatkoztak „repedések” a kádári egyeniskola építményén. A Váli Úti Általános Iskolában kezdett el 1962-ben, a főiskola elvégzése után tanítani – a Kincskereső későbbi alapítója – Winkler Márta, aki alaposan felforgatta nemcsak az iskola életét, hanem a pedagógiai szakma egészét. Vekerdy Tamás szavaival „egyfajta szakmai underground” színhelye volt a Winkler-féle osztály, ahová pszichológus- és pedagógushallgatók egyaránt jártak tanulni.

„Megszerezem magának azt az osztályt”

„Mindig meggyanúsítottak, hogy külföldről hoztam a módszereimet, pedig nem is jártam akkor még külföldön’” – tekint vissza a pályája elejére Winkler Márta miközben teával, keksszel kínál kis budai lakásában. Szabadkozik a rendetlenség miatt, szerteszét a tanítványairól, kirándulásaikról készült fotók, pedagógiai szakirodalmak, a Kincskeresőről szóló filmek. Az egész élete tárgyakban. Előadásokra készül. Már két éve abbahagyta a tanítást, átadta tanítványainak a stafétát, de még mindig aktív, állandóan továbbképzéseket, előadásokat tart szerte az országban. Hacsak teheti, ezekhez az előadásokhoz „kölcsönkér” helyi gyerekeket, és a gyakorlatban mutatja meg a módszereit.

„Szüleim, nagyszüleim vidéki kézművesek voltak, úgy neveltek, hogy sok mindenben kipróbálhattam magam. Ami mozdult bennem, azt ők segítették továbbvinni” – vázolja a családi indíttatást. Korán érdeklődött a sport iránt, és szintén egészen fiatalon beszállt nyáron a családi pénzkeresetbe: cséplőgép mellett, földeken, konzervgyárban, ládagyárban dolgozott. Megismerkedett a legkülönfélébb emberekkel. Főiskolás éveiben kijárt számos iskolába, figyelte, kinek mit mond az, hogy valaki tanító, önképző körbe iratkozott. Tudatosan készült a pályájára.

Felháborodott kollégák (részlet egy 1979-es filmbből):




Tulajdonképpen szerencséje volt a diploma megszerzése után, mert 1962-ben abba az iskolába kerülhetett vissza, ahol a tanítási gyakorlatot töltötte. Ez egy bizonyos Bodnár Gábornak volt köszönhető, aki a kerületi oktatási osztályt vezette. „Pályázni lehetett a pedagógusi helyekre. Bementem hozzá, hogy én a Váli úton szeretnék tanítani, és azokat a másodikosokat továbbvinni egészen negyedikig, akikkel gyakoroltam. Az addigi tanítójuk épp akkor ment el. Ő csak napközis helyet akart adni. Ezt nem fogadtam el, mondván, én annyi mindent gyűjtöttem, hogy ezt nekem ki kell próbálni. Megköszöntem, fordultam kifelé. Akkor utánam szólt, hogy jó, megszerezem magának azt az osztályt.”

A tantestület odavolt

Boldogan állt meg a 43 gyerek előtt. (Az osztályról szóló kissé megsárgult fekete-fehér fotót azonnal megmutatja nekem is, az is ott van természetesen az asztalon). „Az más kérdés, hogy ma már ilyen felkészültséggel, tapasztalattal sem vállalnék el 43 gyereket, annyit változott a világ, a gyerekek.”

És munkához látott. Ám órái nem egészen úgy zajlottak, mint a többi osztályban. A munkarendet kizárólag a gyerekek szükségletei határozták meg, volt hogy órákig beszélgettek egy szünetben kirobbant gyerekek közötti konfliktusról. A csengőre nemigen figyeltek. Óra közben látszólag hangzavar, kiabálás, mozgás volt, ám a megbeszélt jelekre helyre terelték a sok ötletet, kívánságot. Ha a gyerekek közül valaki kifáradt, hátramehetett a párnákra olvasgatni, pihenni. És nem maradt le semmiről! Kimehettek önállóan vizet inni, pisilni. Az osztályban növényeket nevelgettek, állatokat tartottak. Sokszor hetekig egy drámajátékra készültek, sorra tanulták a népi játékokat, karácsonykor betlehemest adtak elő. „Ezeket megcsinálni abban az időben egy vonalas szemléletű igazgatónő mellett! Még most is eláll a lélegzetem” – mondja ma már mosolyogva.

"Fantasztikus, milyen kedvet keltek bennük a tanulásra"

„A tantestület odavolt, s ez különbözőképp nyilvánult meg. Volt aki azt mondta, hogy én elitképzést folytatok, és ez nem jó minden gyereknek. Volt aki azt, hogy fantasztikus, milyen kedvet keltek bennük a tanulásra. Mikor kiment az első évfolyamom a felső tagozatba, a történelemtanár az asztalt ütötte, hogy ez borzasztó, azonnal elolvassák a történelemkönyvet, és odajönnek hozzám öt másik kötettel. Az egyik kolléga kora reggel a folyosón várt, lobogtatva az egyik gyerek orosz füzetét: itt van, tessék, igazolom neked, mit művelsz! Ez a füzet tele van rajzolva, egyetlen szó sincs ott. Mondtam neki, nézd, milyen gyönyörű képek ezek! Engedd a táblához a gyereket, rajzoltasd fel vele a témakört, így közelítsd meg vele az oroszt. Vége volt a kollégának, rohant be a tanáriba, hogy milyen választ kaptam Mártától.”

Az is előfordult, hogy a pártbizottságon jelentették fel a tanítót, mondván, hogy Bécsből szerzi be a ruháit. Nyolcoldalas irományban kellett elmagyaráznia, hogy ebből semmi nem igaz.

„Ne engedjen be több szakfelügyelőt!”

Szakfelügyelők is jöttek, hogy lehetetlenné tegyék a renitens tanítót. Mindenáron meg akarták fogni, ő viszont minden kérdésre válaszolni tudott a gyerekek tulajdonságaira, személyiségére, képességeire hivatkozva. „Egyszer jött egy szakfelügyelő egy nagy vizsgálatot folytatni. Emlékszem, fogalmazásórám volt. Én tagadtam az akkori módszertani kötelmeket, az olyanokat, hogy csak tőmondatokban szabad fogalmazni, meg hogy „egy gondolat, egy mondat” satöbbi. Eljátszattam inkább a gyerekekkel egy kézilabdameccset, és abból egy jelenetet írásvetítőn, pálcikababákkal kivetítettem. Arról írattam a fogalmazást. A szakfelügyelő a hivatalos módszertani lépéseket kérte számon, majd fölkapta a füzeteket és elvitte. A halálsápadt igazgatóhelyettes mondta, nincs baj, Márta, elviszi és elolvassa. Gondoltam, akkor minden rendben.”

Farsang a Kincskeresőben (2007)

A szakfelügyelő nem értékelte négyszemközt a fiatal tanítóval az órát, a tantestület előtt a többi látott foglalkozásról beszámolt, de a Winkler Mártáét szóba sem hozta. Nem indokolta lépését. „Elsírtam magam. Ezt meglátta az a bizonyos Bodnár osztályvezető, aki idefogadott, és aki több órámat megnézett korábban, s ezt mondta: tudja mit, ne engedjen be több szakfelügyelőt az órájára. Az emberek még nem értik, amit maga csinál, de ez a jövő.” Erre, az akkor igen erős védelemnek tekinthető kijelentésre hivatkozva nyolc évig nem is engedett be több szakfelügyelőt. Az igazgatónő magán kívül volt. Az sem nagyon tetszett neki, hogy zúdultak a Winkler-órákra a hallgatók, pedagógusok, pszichológusok. A némileg skizofrén helyzetre jellemző ugyanakkor, hogy ha külföldiek jöttek az iskolába, mindig Winkler Mártához küldték a delegációt.

„A többi tárgyban miért nem?”

Indiántábor - eligazítás

„Úgy éltem a gyerekeim között, mint egy anya, aki spontán válaszaival irányítja őket, nyílt légkört teremtettem, ahol megismerhettem őket. Nekik akartam megfelelni, idomultam hozzájuk, kerestem azokat a módszereket, amivel az egyes gyereket elérem.” E spontán keresés hajtja az akkor még forradalminak tűnő módszertan tökéletesítése felé is. Megtalálta például Varga Tamást és Dienes Zoltánt, akik a matematikatanítást újították meg. Azonnal bekapcsolódott a kísérletekbe. A gyerekek élvezték a szabad módszereket. Majd feltették a kérdést, hogy ha a matekórán jól élünk, kimondhatjuk, amit gondolunk, szerveződhetünk, mozoghatunk, akkor a többi tárgyban miért nem? Kénytelen volt Winkler Márta „ráírni a többi tárgyat is a gyerekekre”. Egyre jobbak voltak az órák, tökéletesedtek a módszerek, élvezték a gyerekek az órákat, de egyre nagyobb háború kerekedett az új pedagógiai szemlélet körül. Egyfajta forradalom volt mindez. Az 1979-ben készült Iskolapélda című filmben jól látszik a „normál pedagógusok” felháborodása, amikor bemutatták nekik Winkler Márta matekóráját.

Sokan megfogalmazták a kérdést, hogy a gyerekek ugyan jól érzik magukat az iskolában, de mit tanulnak így, nem lesznek-e lemaradva a többiekhez képest, mire felső tagozatba érnek. A mérések azonban Winkler Mártát igazolták. Tanulmányi teljesítményekben is jobban teljesített az osztály a többieknél. Megállták a helyüket a felső tagozatban. Szignifikáns különbségek mutatkoztak az iskolai attitűdökben, a közösségi jellemzőkben éppúgy, mint a feladattartásban. „Sok évvel későbbre szóló feladatot kaptak, és ott küzdött vele mindegyik.”

Az elvtársak gyerekei

A hatvanas évektől 1988-ig tehát egy normál önkormányzati iskola egyik osztálya volt a különös társaság. Mindig elsőtől negyedikig vitte, úgynevezett nagyfelmenőben (ez önmagában is újdonságnak számított) a gyerekeket Winkler Márta. 1988-ban viszont önálló iskolát alapított, a Kincskeresőt. Ez volt az ország első önálló alternatív iskolája. „Akkorra elég volt, kifáradtam az örökös harcban. Minden 4. évben minimum 80 kérvény várt, az igazgatónő haját tépte, kit vegyen fel az én osztályomba. Kértem, ne bontsa fel a kérvényeket, úgy válasszon. Ez szóba sem jöhetett, minisztériumi, fővárosi tanácsi elvtársak akarták ideadni a gyerekeiket. Olyanok, akik nem nevelték a gyerekeiket elfoglaltságuk miatt. Nem azokat kaptam tehát nagy létszámmal, akiket jól neveltek otthon, akikkel törődtek. Borzasztó nehéz, nagy létszámú osztályaim voltak.”

Az 1967-ben negyedikes Winkler-osztály

Érezte, hogy váltani kell, ez így nem mehet tovább. Épp „kiengedte” az akkori 4. osztályát. Egy nap hazament, és mérnök férjének, Winkler Mihálynak kijelentette, iskolát akar csinálni. A nyolcvanas években ez elég vad elképzelésnek hangzott. A férje, számos szülő, valamint Gazsó Ferenc akkori oktatási államtitkár segítségével (vele az egyetemen ismerkedett meg, és jelentkezésekor azonnal fogadta, és támogatásáról biztosította) óriási erőfeszítések, utánajárások után összegründolták a Kincskeresőt. A Soros Alapítványtól kaptak kétmillió forintot, valakitől hallottak egy kiürített óvodáról a Fogócska utcában, amit nagy nehezen megszereztek a kerülettől. „Volt olyan főhivatalnok, aki akkor szóba sem állt velem, de később megpróbálta beprotezsálni az ismerőse gyerekét hozzám.”

1988-ban egy osztállyal elindult az új iskola. Négy terem, kiszolgáló helyiség, raktár – ennyi volt a rendelkezésre álló hely. „Az első bútorunk egy szőnyeg volt, a padokat kölcsönkaptuk” – emlékszik a hőskorra Winkler Márta. Nyolc évig nem volt tanári szoba sem. 1994-re sikerült annyi pénzt összeszedni, hogy mindig mellette álló férje felépítsen egy új iskolaszárnyat tornateremmel. Először egy osztállyal indult a Kincskereső, a következő évben már másik első osztállyal, és így tovább. Kollégákra is szükség volt tehát, akik tanítványokból, hospitálók közül kerültek ki. Az iskola önállóan működött, továbbra is fogadták a csodálókat, tanulni vágyókat. A szabadság öröme, a szakmai sikerek és az ismertség-elismertség mellett azért némi üröm is vegyült a működésbe.

Kincskeresős hangulatkép

„Az új szárny ellenére 15 évig tanítottam olyan körülmények között, amit az óvoda rám hagyott. Az ezredforduló után csináltatta meg egy szülő a termemet. Összesen négy évig taníthattam tehát szép környezetben. Jöttek hozzám finn, amerikai, cseh, szerb, horvát, szlovák pedagógusok, és az egész országból érdeklődők, s ott láttak engem abban a környezetben. A vidékiek mondták, hogy azt gondolták, kacsalábon forgó iskolám van. Azt hittem, ott süllyedek el! Milyen méltatlan helyzet” – kesereg egy kicsit a már nyugdíjas tanító. Ma is jó csapat viszi az iskolát, már nem szól bele az alapító, amíg nem kérik ki a véleményét.

A Kincskereső tehát – már Winkler Márta nélkül – de ma is működik, az országban sok helyen indult azóta alternatív iskola, óvoda. 50-60 ilyen intézmény van ma Magyarországon, amelyek közül sokan tekintik a Kincskereső alapítóját példaképüknek. Ahogy a „Zöld cseresznye” konferencia sajtóbeharangozóján mondták, ő az „alternatív mozgalom ikonja”.

„Zöld cseresznye”-konferencia

2009. október 3-4-én, a Millenárison „Zöld cseresznye” címmel konferenciát rendeznek a húsz éves alternatív pedagógiai mozgalom tiszteletére. A konferencia díszvendége Spencer Kagan, a Kooperatív tanulás című könyv szerzője.

http://www.fn.hu/oktatas/20090930/elso_lek_kadari/?action=nyomtat

Lerántanák a leplet a muzulmán nőkről Amszterdamban

Fekete lepel vagy segély - választhatnak az amszterdami muzulmán nők.

NOL| 2009. szeptember 30.

Job Cohen, a holland város szociáldemokrata polgármesterének állítólagosan széleskörű támogatást élvező javaslata szerint a jövőben nem kaphatnak munkanélküli segélyt azok az asszonyok, akik burkába, vagyis tetőtől talpig fekete lepelbe burkolják magukat.

Régen volt már ilyen nagy egyetértés a holland politikában, mint ebben az ügyben: a kereszténydemokraták rögtön kaptak is az ötleten és támogatásukról biztosították. Aki a lepel miatt lesz munkanélküli, az igazán nem várhatja el, hogy az állam segélyezze - hördültek fel.

Mások még rátettek egy lapáttal: az embereknek manapság mindent el kell követniük, hogy megfeleljenek a munkaerőpiaci követelményeknek - tronfolt egy újabb szociáldemokrata. A jobboldali liberális Szabadság és Demokrácia pártja még rá is tett egy lapáttal: a fenti javaslat nem megy elég messzire, vélték, szerintük a burka viselését egyszer s mindenkorra be kéne tiltani a közterületeken.

Az amszterdami önkormányzat illetékese azonban óvatosan arra is figyelmeztetett: ők már évek óta felhívják a munkakeresők figyelmét arra, hogy a feltűnő (vagy éppen ellenkezőleg, a teljesen elleplezett) külső nem hat jól a munkavállalási esélyekre. De nemcsak a burka miatt gyűlhet meg az álláskereső baja a leendő munkaadóval, hanem gond lehet a feltűnő piercing is. Ezektől lesz szíves mindenki eltekinteni, ha komolyan munkát keres. De tény az, hogy piercinges-burkás jelentkezőktől egyelőre még nem vontak meg segélyt.

http://nol.hu/kulfold/lerantanak_a_leplet_a_muzulman_nokrol_amszterdamban

A dolgozó anyák a mobil forradalom mozgatórugói

Mindenkiben él a sztereotípia, hogy a technológiai újításokra a fiatal férfiak a legfogékonyabbak, s ők is költik pénzüket leginkább a telekommunikációs szolgáltatásokra is. A valóság viszont mást mutat. Az Egyesült Államokban a mobil forradalom legnagyobb előremozdítói a dolgozó anyukák.

A Scarborough Research által végzett kutatás szerint a dolgozó édesanyák átlagos telefonszámlája 94 dollár, ami 21 százalékkal meghaladja az átlagot. A csemetéikért aggódó nők nem csak többet telefonálnak, az extra tartalmak letöltésében is számíthatnak rájuk a szolgáltatók, hiszen 42 százalékkal több letöltésért felelős ez a réteg, mint az átlag.

Sok a meló, kell az iPhone

A teljes munkaidőben dolgozó, de legalább egy gyermeket nevelő nők minden szempontból fogékonyabbak a mobilos megoldásokra, így marketing szempontból is fontos célcsoportot jelentenek. A kutatás azt a prekoncepciót is letöri egyébként, miszerint a legtöbb high-tech kütyüt a férfiak gyűjtik maguk köré, ugyanis az amerikai anyák az átlag fogyasztónál jóval több ilyen eszközzel vértezik fel magukat, sőt, sokkal inkább fogékonyabbak a fejlesztésre, eszközök cseréjére is. Egy szóval, ha valaki azt hiszi, hogy az új iPod-bejelentés a fiatalok szemét nyitja tágra, az téved.

A Scarborough Research felmérése ráadásul egy komoly méretű mintával dolgozott, több mint 220 ezer nőt kérdeztek meg tavaly február és idén március között. Az USA teljes lakosságán belül ez a kategória egyébként 9 százalékot tesz ki, azaz 21,6 millió amerikai dolgozó anya van, a teljes női populáción belül pedig 18 százalék az arányuk.

Az eredmény alapjában véve meglepő, de van logikus magyarázat. A dolgozó nők élete sokkal sűrűbb, folyamatosan mennek valahová, kevés az idejük, szükségük van arra, hogy állandóan kézben tartsák dolgaikat. Akkor is képesnek kell lenniük dolgozni, ha a gyermekük miatt kell kihagyni munkaórákat, másrészt a legfontosabb üzleti utazások során sem akarnak lemondani a felügyelet és a kontroll érzéséről az aggódó anyukák.

A gyerekek is segítenek a modernizálódásban

A felmérés szerint a dolgozó anyukák háztartásaiban minden vizsgált digitális eszköz jóval gyakrabban fordul elő, mint az átlagos otthonban, így az MP3-lejátszó, PDA, videojáték, HDTV, digitális fényképező, de még a DVR-képes set-top box is. Ez valószínűleg köszönhető a technológiai szempontból fejlett gyermekek hatásának is, de marketing szempontból nem ők a döntéshozók a vásárlásokat tekintve, hanem a szülő, aki a számlát fizeti. A kutatás részletes kivonata megtekinthető a Scarborough Research [1] honlapján.

http://www.hwsw.hu/hirek/43073/dolgozo-no-usa-digitalis-hightech-mobil-kutatas-felmeres.html