Az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2009. január 29-én és 30-án, "Határtalan viszonyok: nők és férfiak. A társadalmi nem kutatásának legújabb eredményei Magyarországon" címmel szervezett konferenciát.
A konferencia a tavaly megjelent Határtalan nők című kötethez kötődő rendezvény volt (Határtalan nők. Szerk.: Bakó Boglárka-Tóth Eszter Zsófia, Nyitott Könyvműhely Kiadó, 2008.), az előadások egy része a kötet tanulmányain alapult. A tanulmányok olyan nőkről vagy női csoportokról szóltak, akik valamilyen szempontból eltértek közösségük női normáitól, mivel tudatosan, esetleg véletlenül megsértették azokat, eltávolodtak tőlük, s határátlépésükben vagy egy új életszemléletet vagy csak a világnak egy különös szemléletét hozták létre.
A szerkesztők úgy gondolták, hogy ezen témán kívül érdemes egy konferencia keretében a nő- és férfikutatások legújabb eredményeit is megvizsgálni és szólni a határátlépő férfiakról is, ahogy azt Bisztrai Márton Jamal, a tapasztalt szűz című előadásában vagy Papp Richárd egy munkácsi lingár zsidó férfiről szólva megtette. A nők köré fonódó történetek kapcsán a kötet szerzői olyan jelenségeket elemeztek, melyeket a normától való eltávolodás válthat ki egy társadalomban, egy közösségben, egy csoportban vagy egy családban. A kötetben szereplő írások között történészek, néprajzosok, kulturális antropológusok és szociológusok munkái szerepeltek.
Az előadások változatos megközelítési szempontokat nyújtottak a gender studies és az új kultúratörténet elméleti keretén belül. A konferencia egyrészt rálátást biztosított azokra a Magyarországon újabb keletűnek számító törekvésekre, amelyek a társadalmi nemek történetét jellemzik, és válogatást nyújtott a legújabb kutatási eredményekből. A tanácskozás első szekciójának előadói - A gender studies kutatási irányzatai (elméletek, elemzések, nézőpontok) - a nemek kutatásának különböző tudományterületi megközelítését vázolták fel. Acsády Judit előadása (Gondolatok/kérdések az emancipációról) a szociológia, Séllei Nóráé az irodalom (Az intellektuális nő határai) Görög-Karády Veronikáé a folklór-néprajz (A nemek reprezentációja a mesékben), míg Kende Anna előadása (Feminista pszichológia Magyarországon) a pszichológia és a nemek tudományának, kutatási lehetőségének viszonyát, új útjait mutatta be.
A kétnapos konferencia többi szekciója két nagyobb csoportba sorolható: a gender studies kutatásának szociológiai és kulturális antropológiai megközelítései, és a történeti kutatások a nemek szempontjából. A szociológiai-antropológiai szekció előadásai két szempontból közelítették meg a nemek viszonyát. Egyrészt a nemi viszonyokhoz kapcsolódó kutatások általános trendjeit igyekeztek felvázolni változatos témákban (Takács Judit: Férfiak és nők otthoni munkamegosztása európai összehasonlításban, Kóczé Angéla: "Etnicitás és gender metszetei: Roma nők politikai performansza", Tóth Herta: Diszkriminál-e a börtön? Roma nők élményei Kalocsán. (előzetes kutatási beszámoló).
Másrészt a mikroszempontú megközelítés jegyében az egyéni életrajzok, kis csoportok nemi szerepeit mutatták be az előadások (Papp Richárd: Egy "lingár" zsidó Munkácsról, Kovács Nóra: Férfiszerepek a budapesti argentin tangó világában, Hajnal Virág: Egy bácskai kertész élete "meséinek" tükrében, Bakó Boglárka: A "mocsok" - A mágia és a rend egy cigány közösség női világában, Ilyés Zoltán: Erzsi néni; közvetítés, átjárás, konfliktus egy idős cigányasszony életében, Pálos Dóra: Női választások egy cigány közösségben, Erdélyben, Feischmidt Margit: Asszonyok határhelyzetben - Társadalmi mobilitás é asszimilációs törekvések cigány származású nők életében, Bisztrai Márton: Jamal, a tapasztalt szűz, Szentágotai Rita: A kendő antropológiája: magyar muszlim nők, vallás és viselet).
A történeti kutatásokat bemutató előadások a 20. századra koncentráltak. Itt is megtalálhatóak voltak egyrészt az egyéni élettörténetek és egy-egy jellegzetes csoport, kisebb közösség nemi szerepeinek viszonyát felvázoló előadások (Mátay Mónika: Hamis Vénuszok. Nődandyk a polgárok között, Borgos Anna: Tudomány és ideológia találkozásai egy korai pszichoanalitikus életútjának tükrében: Hajdu Lilly története, Horváth Sándor: A lány és a csavargó. Normaszegés az állambiztonság hálójában, Kövér György: A vádbeli eszlári áldozat, mint nő, Juhász Borbála: Nők a magyar szociális munkában a két világháború között, Tóth Eszter Zsófia: Nők férfifoglalkozásokban: A "férfias" és "nőies" munka, - Majtényi György: Néhány füstölgő puskacső. Vadászó férfiak az MSZMP KB Politikai Bizottságából, Lénárt András: A "feleség beleszól" - bécsi magyar emigráns házaspárok).
Másrészt a forradalmak, a perek nemi szempontú megközelítése új perspektívába helyezte néhány történeti esemény elemzését (Pető Andrea: A népbírósági eljárások társadalmi nemek szerinti elemzése, Péter - James Mark: 68, a macsó. Gender Roles in 1968 Activism). Harmadrészt pedig képzőművészeti alkotások nemi szempontú megközelítését mutatta be Kovács Éva 'Fekete test - fehér test' című előadásában.
A Határtalan viszonyok című konferencia előadásai a nemek kutatásának "határtalan" megközelítését, témaválasztását mutatták be, megerősítve azt, hogy bármilyen kutatási anyagnak, közösség és csoport mindennapjainak, különféle vizsgálati terepeknek feltárhatóak és elemezhetőek a nemek szerinti sajátosságai.
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=23338
