Nagy Borbála

NAGY Borbála
A CSÍKI BOSZORKÁNY
Vajon miféle érdekek állnak amögött, hogy Apor Annát, egy székely nemesi család sarját kivallassák, boszorkányként megégessék? - törik a fejüket a kényes ügy ítélőmesterei. A vádak fertelmesek és hihetetlenül nagyszámúak: papgyilkolás, többrendbeli megrontás, férfierő megkötése, gyújtogatás, bányaomlás előidézése - s minden bizonnyal a havaselvei hadjárat után, az ígért szabadságtól ismét megfosztott, elkeseredett közszékelyek lázadása is Anna praktikáival magyarázható. A regényben megelevenednek a 16-17. századi Erdély figurái: az egymás birtokaira éhező nemesek, a verekedést is vállaló hitvitázók, nyakas nagyasszonyok, mézes-mázos szavú udvari talpnyalók, a finom lelkű, mégis gyilkosságokba, parasztok felnyársalásába keveredő Báthory Zsigmond fejedelem - s háttérben az üszkös városok, a Zsigmond, Básta, Mihai vajda hadai által feldúlt jobbágyporták. S a káoszból majd csak Bethlen Gábor fejedelemsége vezet ki. A boszorkány sorsa éppoly homályos, ellenőrizhetetlen, mint bűneinek eredete: lehet, hogy megégették (sokan látták), az is lehet, hogy a nagy kavarodásban a tömlöcben felejtve halt meg, de arra is akad tanú, hogy Bécsben, a császári udvarban fogja pártját a szegény csíkieknek...Ízes nyelven írt történelmi regény.