Azt gondolnánk, a nő, aki buszsofőrként keresi a kenyerét, vagy rendőrként kell helytállnia nap mint nap, otthon is kisfőnök, nehezére esik a gyengédség, és hozzásimul a férfimintákhoz, hiszen a munkahelyén muszáj tekintélyt szereznie. A Női Lapozó utánajárt, hogyan oldják az ellentmondásokat az érintettek, és hogyan úsznak néha árral szemben, megtartva legbelül a nagybetűs Nőt.
Mióta világ a világ, ki vannak osztva a női és férfiszerepek. Így volt valahogy a szakmákkal is - régen. Mert a nők ma már ott vannak a politikusok, a cégvezetők, a menedzserek, a sofőrök között. Három riportalanyunk közös tulajdonsága, hogy a férfiaknak való munka ellenére nők tudtak maradni.A bűnügyi helyszínelő
A harmincas évei végén járó Sövényházy Edit tíz évig dolgozott pedagógusként, utoljára a szegedi Rendészeti Szakközépiskolában. Mikor kollégái arra ösztönözték, hogy ne csak tanítson a suliban, hanem szereljen is fel rendőrnek, belevágott. Ehhez azonban állást kellett vállalnia egy rendőrkapitányságon. "Soha nem gondoltam volna, hogy bűnügyi helyszínelőként fogok dolgozni. Az összes esetet részletesen fel tudnám idézni, minden ott van a tudatalattimban, de ha naponta foglalkoztatnának az ott látottak, valószínűleg élni sem tudnék" - mondja az azóta a karrierje és párja miatt Budapestre került rendőrnő. Véleménye szerint nem lehet megszokni a szörnyűbbnél szörnyűbb eseteket.
"A helyszínelőként látottak feldolgozása nem attól függ, milyen nemű vagy, a férfikollégáimat ugyanúgy megviselték, mint engem" - állítja, bár nem tagadja, hogy megkeményítették és határozottabbá tették ezek az évek. Női identitása még attól sem sérült, mikor valaki egy helyszínen így szólt hozzá: "Én rendőrt hívtam!" A rendőrségnél nyílt titok, hogy a rendkívül szigorú időbeosztás miatt gyakoriak az úgynevezett belső kapcsolatok, hiszen ki az, aki tolerálni tudná, hogy 12 vagy 24 órát is szolgálatban kell lenniük? Ebben az időben Editnek is rendőr párja volt, akinek kiönthette a lelkét, mert tudta, miről beszél.
A kép illusztráció
"Igenis meg lehet tanulni, hogy elhatárold magadban a munkáddal járó élményeket és a magánéletet. Ha mégsem megy, ott kell hagyni, mert nemcsak a női mivoltod, hanem az egész egyéniséged megsérül" - vallja. Kemény évek voltak, mégis szerette, mert az izgalmas, váratlan szituációk komoly döntéseket követeltek tőle. Jelenleg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium bűnmegelőzési osztályán dolgozik.
"Ez igazán nőies terület a rendőrségen belül. Folyamatosan emelkedik a rendőrnők aránya, mégis még mindig kétszer annyit kell teljesítenünk, mint a férfiaknak" - mondja Edit.
Kőszeg Sára, a Női Lapozó pszichológusa szerint nehéz lenne megmondani, vajon még mindig emelkedik-e a nők aránya a férfias szakmában, mert a mai világra jellemző, hogy sok esetben elmosódnak a férfi és női szakmák közötti határvonalak. Az is biztos, hogy a stresszes szakmában ugyanazokat az elvárásokat támasztják mindkét nemmel szemben. "De a női buszsofőr és a marógépezés nőként továbbra sem számít tipikusnak" - mondja szakértőnk.
A stockholmi buszvezető
Rozs Anikó szinte naponta buszra ül Svédország fővárosában, egyenesen be a vezetőfülkébe. A mai napig emlékszik kislánykorából kedvencére, egy holdautóra, de senki ne gondolja, hogy nem babázott. "Igaz, hogy inkább fiúkkal játszottam és fociztam, de voltak barátnőim is, akikkel otthon kisminkeltük magunkat" - mesél a kezdetekről a kétgyermekes, törékeny édesanya, akiről nehéz elhinni, hogy a negyedik ikszet is betöltötte.
"Már itthon is kamiont akartam vezetni, mert mindig érdekeltek ezek a nagy járművek. De hallani sem akartak erről, ahogy mezőgazdasági női permetezőpilótáról sem" - mondja. 1985-ben, Stockholmba érkezve öt évig lelkesen kamionozott. Más munkát is vállalhatott volna, egyáltalán nem a szükség vitte rá, hanem a kíváncsiság. Gyermekszülés után visszatérve teherautó-sofőrnek állt. "Soha nem éreztem ellentmondást abban, hogy nő létemre ilyesmit csinálok. Nem azért választottam ezt a munkát, hogy megmutassam a világnak, hogy a nők is tudnak ilyet. Egyszerűen érdekelt és szívesen csináltam" - válaszolja arra a kérdésre, hogy mi motiválta pályaválasztásában. Egyik legfontosabb elve az édesanyjától kapott jó tanács volt: "Akármit csinálok, olyat válasszak, ahol nincs gombóc a gyomromban, hogy hétfőn újra dolgozni kell menni. Nekem soha nem volt."
A kép illusztráció
Pszichológusunk szerint anyagi okok, az európai munkavállalás és akár a sors is hozhatja úgy, hogy a nők férfiasabb munkát is bevállalnak. Olykor nem is nagyon lehet válogatni, hogy miből lehet jól megélni. "Mégsem hinném, hogy az egyén munkavállalásának össztársadalmi okai lennének. Nem azért végeznek nők férfimunkát, hogy úgy általában szabadabbak legyenek" - esik egybe Kőszeg Sára véleménye buszsofőrnőnkével.
Májusban lesz tíz éve, hogy átnyergelt a svéd BKV-hoz, ami nem olyan vidám, mint teherautót vezetni, de nem is annyira megterhelő a szervezetének. Stockholmban nem ritka a női buszvezető, a dolgozók egyharmada nő. Fizetésük csak a megszolgált évektől függ, tehát Anikó jóval többet keres, mint egy tavaly felvett férfikollégája. Úgy érzi, a férfiak elismerik munkahelyén, nem gondolják, hogy különbség lenne köztük, legalábbis munkavégzés szempontjából.
"Bár most jött egy-két olyan férfi, aki úgy gondolja, a nőknek kizárólag a tűzhely mellett a helye" - színesíti a képet a svéd társadalomról. Anikó szabadidejében sem hazudtolja meg habitusát: hobbija az ejtőernyőzés. "Azért vonzanak az extrém sportok, mert máshonnan nem tudom megkapni ezt az adrenalinfröccsöt". Bár szívesen hord nadrágot, nem tartja magát fiús nőnek. Ha a kedve úgy hozza, szoknyába bújik, használ sminket és imád színházba járni. Rendszeresen összeül a barátnőivel pletykálni, úgy működik, mint bármilyen más nő.
"A munka csupán fizikailag keményített meg" - állítja. Viszont mivel egész napokat tölt a férfiak között, az évek alatt sok mindent megtanult róluk, főleg azt, hogy teljesen más a gondolkodásmódjuk. Ez őt is formálta, ma már nem úgy reagál dolgokra, mint ahogy egy "tipikus" nőtől elvárnák. "Otthon anya és feleség vagyok. A férjem pedig soha nem kérte, hogy keressek más munkát, csak azt kifogásolja, hogy hétvégenként is dolgozom."
Pszichológusunk szerint az önálló, határozott, teljesítménycentrikus, racionális hozzáállás otthon lehet előny is a nőknél, mert jobban tudják irányítani az életüket, urai a döntéseiknek, amitől szabadabbá válhatnak, és kielégítőbb lesz az életük. Meg kell azonban tanulniuk, hogy ne csússzanak át a másik végletbe, az érzelmekkel is foglalkozniuk kell. "Egyes ambiciózus nők azért vállalnak a férfiakkal egyenrangú munkát, mert bizonyítani akarnak, fontos számukra az anyagi függetlenség, nem akarnak senkire sem támaszkodni. Ha viszont a nő még jobban is keres, a férfinak nagyon magabiztosnak kell lennie férfiasságában, a nőknek pedig ügyesnek, hogy párkapcsolatukat ne kezdje ki ez a helyzet" - tanácsolja a szakember.
A marógépes
Lilla ipari termék- és formatervező mérnökként dolgozott CNC marógépen két évig. Hogy mi fán terem a marógép? Egy erre kifejlesztett számítógépes program elsajátításával kellett nagy fatömbből kiszobrászkodnia a műanyag sorozatgyártáshoz szükséges szerszámot, amit a megrendelő kívánt. "Amikor az egyetem után elhelyezkedtem a termékbemutató állványokat gyártó cégnél, még szó sem volt a munkaköröm drasztikus módosításáról. A cég megvette az új technológiát, és rám osztották az elsajátítását" - meséli, hogyan került közel a marógéphez. Bár a cégnél ha nem is sok, akadt még női munkatárs, a műszaki részlegen teljesen egyedül volt a férfiak között. Egyszerre élte meg riasztónak és kihívásnak a helyzetet, ezért a francia szakemberektől becsületesen elsajátította a gép kezelését. Csak később jött rá, hogy itt minden igyekezete ellenére sem tud nőként hatékony munkaerő lenni. Sokszor kellett ugyanis segítséget kérnie férfiaktól a hatalmas, nehéz fa- és műgyanta tömbök emelgetéséhez. Ilyenkor szinte kívülről látta magát. Nem értette, hogy került ebbe a helyzetbe. Lassan tudatosult benne, hogy nőként egyáltalán nem ezt kéne csinálnia.
A pszichológus szerint:
- ha egy nő otthon is "férfiként", olykor főnökként működik, tisztáznia kell magában, mi az oka. Fél-e az érzelmektől, a női gyengeség megélésétől, a saját identitásától?
- nem minden férfinak tetszik, ha az ágyban is erőteljesebb nő, sokan szeretik, ha odabújós tud maradni a párjuk.
- a szakmák átjárhatósága ellenére sem fog felborulni a nemek egyensúlya, mert mindig a nők fognak szülni, még ha egyre későbbre is tolódik ez az idő.
"Színterező és fémhajlító műhelyekbe kellett járnom. Az érdeklődő férfiszemek úgy néztek rám, mint a fehér hollóra, keresték az alkalmat, hogy beszóljanak. Szerencsére a főnököm rendes volt velem, és mindig elkísért" - emlékszik a kínos élményekre Lilla. Huszonéves lányként olyan tanulóévek voltak ezek számára, amelyek meghatározóak maradnak. Környezetében a férfiak az elején még fegyelmezték magukat, például nem káromkodtak, de az idő múlásával egész nap folytak a dumák, a nőkről való poénkodások, a kakaskodás. Persze akadtak neki intézett, rázósabb beszólások is: "Na, milyen hosszú a marószár?" Néha finoman rájuk szólt, de valamennyire muszáj volt felvennie a férfiak stílusát, ha békét akart. Egy idő után otthon, távmunkában írt maróprogramokat.
"Szerencsére nem sérült meg a lelkem, ami talán annak is köszönhető, hogy gyerekkoromban a bátyám edzésben tartott" - nyugtat meg Lilla, aki jelenleg újságíró, és újra egyetemre jár, dizájnkritikusnak, kiállításszervezőnek és -kurátornak tanul. Mikor felmondott, sajnálkoztak, hogy elmegy, de neki épp elég volt. "A helyemre felvett férfit magasabb fizetéssel vették fel. Pedig a cégnél a nők precízebb munkát végeznek, mégsem ismerik el őket anyagilag ugyanúgy, mert nem mernek annyit kérni, mint a férfiak" - vélekedik.
"A fizikai munkát végző nők hordozhatnak férfias attitűdöt, de attól még lehetnek gyengédek és nőiesek. Határozottságuk, hozzáállásuk talán erőteljesnek is tűnhet egy átlag női társaságban, ezért megy nekik a beilleszkedés a férfiközösségbe. Ugyanakkor egyetlen nőként mégis kitűnik nőiességük" - mondja a Női Lapozó szakértője.
http://www.noilapozo.hu/20090216/noi_munkaero_a_hagyomanyos_ferfimunkak_vilagaban
